Nem tudta a betlehemi békeláng útját szelni a világjárvány

A Jézus születés helyén égő mécsesről származó láng első zarándoklata Európában a keresztes hadjáratok idején vette kezdetét. A firenzei férfiak vállalása három évet vett igénybe: 1099 karácsonyán tértek vissza a Szentföldről az égő gyertyával Firenzébe, amelynek lángja Betlehemből származott. A fényforrást a templomban helyezték el, Firenze lakossága vitte tovább a fényességet otthonába. Ez volt a középkor első és utolsó békeláng-zarándoklata – mondta el Ilyés Lehel segédlelkész a székelyudvarhelyi Szent Miklós-plébániatemplomban advent negyedik vasárnapján, szentmise keretében tartott ünnepélyes lángfogadáson.

Jelenkori történetét a lángjelképet átadó székelyudvarhelyi Z. Sebess József cserkészcsapat tagja idézte fel. Az ENSZ 1986-ot a béke évének nyilvánította. Egy, a Habsburg Rudolf nevét viselő osztrák cserkészcsapat ötlete alapján, a béke szimbóluma a betlehemi Születés templomában égő láng lett. Azóta évről évre Bécsből – cserkészek kíséretében – rendszerint egy-egy különleges gyermek indul Jézus születésének helyszínére, hogy a jászol helyén épült templomban található örökmécsesből lángot vegyen. A lángot, Bécsbe érkezése után rendszerint nagyszabású rendezvényen adják át a világ különböző nemzeteit képviselőknek.

Idén a pandémia miatt a lángstaféta átadása a határátkelőknél zajlott.

Ez a fényjel úgy mutatja a napokban erdélyi otthonokban is a karácsonyi utat, mint a betlehemi csillag Jézus születésekor. A lángot a templomból vitték otthonaikba a székelyudvarhelyek, a környékbeli cserkészcsapatok pedig eljuttatják Udvarhelyszék valamennyi településére, hogy mélyítse el az adventi várakozás meghittségét. Emlékeztetve: a láng útja – békééhez és a szeretetéhez hasonlóan, embertől emberig halad.