
Az álláskeresők száma nem nőtt meg ugrásszerűen. Képünk illusztráció
Fotó: Erdély Bálint Előd
Egyelőre nem nőttek drasztikusan a munkanélküliségi mutatók Maros megyében, annak ellenére, hogy több nagy gyár is bejelentette, hogy csökkenti vagy felfüggeszti a termelést. A megyei munkaügyi ügynökségektől megtudtuk: akiket kényszerszabadságra (technikai munkanélküliségre) küldenek, nem szerepelnek a munkakeresők között. Hargita megyében csak a frissen végzettek miatt emelkedtek a mutatók.
2022. szeptember 19., 20:062022. szeptember 19., 20:06
2022. szeptember 20., 10:212022. szeptember 20., 10:21
A hónap elején egy csaknem 1000 alkalmazottat foglalkoztató szászrégeni cég jelentette be, hogy a magas energiaárak miatt meghatározatlan időre felfüggeszti a termelést. A marosvásárhelyi vegyipari kombinátnál július végétől nincs termelés, az alkalmazottak három műszakban bejártak, eddig. Az Azomureș sajtószóvivője kilátásba helyezte, hogy kényszerszabadságra küldenek embereket, mintegy 200-250-et, de azt nem pontosította, hogy mikortól és pontosan kiket.
Kíváncsiak voltunk, hogy a megyei munkaügyi hivatalnál mire számítanak, mennyivel nőnek a munkanélküliségi mutatók szeptemberben.
A Maros megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség vezetője, Gheorghe Ştef érdeklődésünkre elmondta, náluk egyelőre nem jelezték a nagy cégek, hogy elbocsátásokra készülnek. Mint kifejtette,
Ez azt jelenti, hogy munkakönyvüket felfüggesztik, nem fizetnek utánuk adókat és illetékeket, de a fizetésük 75 százalékát megkapják. Ezt az alkalmazónak kell biztosítania. Mint ismert,
Amennyiben a gyárak ilyen megoldást alkalmaznak, ezt nem kell lejelenteniük a munkaügyhöz, mert az érintett személyek nem válnak munkanélkülivé. „Tudjuk, hogy vannak nagy cégek, amelyeknél leállt a termelés, de egyelőre hozzánk nagyobb elbocsátásokat nem jelentettek be. Így nem számítunk arra, hogy a szeptemberi munkanélküliségi mutató nagyot fog felfele ugrani” – mondta az igazgató. Maros megyében a munkanélküliségi ráta júliusban 2,41 százalék, míg augusztusban 2,49 százalék volt (tavaly augusztusban 2,51 százalék).
A munkanélküliség Hargita megyei helyzetét illetően a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző ügynökség osztályvezetője, Jánó Edit elmondta: a múlt hónapban minimális mértékben nőtt a munkanélküliségi ráta, augusztusban 3,39 százalékra emelkedett a megyében az állástalanok aránya, a júliusi 3,31 százalékhoz képest. Ez 104 új munkanélkülit jelent, de ők sem elbocsátások révén váltak állástalanná, hanem idén fejezték be középiskolai tanulmányaikat, és amíg állást találnak, bejelentkeztek munkanélküliként az ügynökségnél.
Luca Niculescu miniszterelnök kedd este közölte, hogy várhatóan 2027. január elsejétől indexálják a nyugdíjakat, a döntés azonban az ország költségvetési helyzetétől függ.
Ismét Ro-Alert riasztást kaptak a fitódiak kedden, kevéssel hét óra előtt ugyanis hétfőhöz hasonlóan medve járt a településen.
Megválasztották Fejes Pétert legfőbb ügyésznek a parlamenti képviselők az Országgyűlés keddi ülésén.
Hat romániai üzlet hűtőberendezéseinél észleltek rendellenes hőmérséklet-emelkedést az európai országok hűtőrendszereit érintő kibertámadás-sorozat idején – közölte kedden az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Meghosszabbították az 1500 lejes szakmai támogatásra jogosító kártyák aktiválásának és feltöltésének határidejét. Azok a pedagógusok is megkaphatják az összeget év végéig, akik eddig adminisztratív hibák miatt maradtak ki a juttatásból.
Befejeződött a gyergyóditrói községháza felújítása, hivatal munkatársai visszaköltöztek az épületbe. A lakosság ismét a megszokott helyen intézheti ügyeit, a korszerűsített épület homlokzatára pedig a magyar nyelvű Községháza felirat is visszakerült.
A bruttó minimálbér jelenlegi szinten tartását kéri a kormánytól 2027-re a kis és középvállalkozásokat tömörítő IMM Románia.
Biztosítási kötvények hamisításával próbált bankhitelt szerezni egy cég tulajdonosa Hargita megyében. A rendőrség kedden több házkutatást is tartott a cég munkapontjánál, valamint a tulajdonosnál.
A korábbi gyermekgondozási díj teljes összegének megfelelő támogatást kaphatnának azok a szülők, akik a gyermeknevelési szabadság ideje alatt visszatérnek dolgozni. Az erről szóló törvénytervezetet kedvezően véleményezte a szenátus szakbizottsága.
Egymást hibáztatja a volt és a jelenlegi munkaügyi miniszter a fogyatékossággal élő személyekről jelentett vitatott adatok miatt. A botrány nyomán Románia a helyreállítási tervhez kapcsolódó uniós támogatások egy részét is elveszítheti.
szóljon hozzá!