
Marosvásárhely főtere. A pénzvisszaosztásból a székelyföldi város jelentős összeget kapott. Archív
Fotó: Haáz Vince
A megbuktatott, így csak kisebb hatáskörrel rendelkező kormány egyik hétfői határozata között országszinten 1,4 milliárd lej szétosztása is szerepelt. Maros megyében jól látszik, de Hargita megyében is tetten érhető, hogy elsősorban a szociáldemokrata (PSD) érdekeltségű települések részesültek a nem remélt támogatásban.
2019. október 17., 09:072019. október 17., 09:07
Eugen Todorovici volt pénzügyminiszter már szeptember elején beszélt arról, hogy 1,4 milliárd lejt osztanak szét az önkormányzatoknak a különböző adósságok törlesztésére, és elsősorban a fenntartási költségek biztosítására. A pénz elosztásáról szóló kormányhatározat hétfőn született meg, és összesen 1600 település részesül anyagi támogatásban. A rendelet értelmében a pénzt működési költségek fedezésére, az elmaradt számlák kifizetésére fordíthatják, de konkrétan nincs megszabva, hogy mire. A pénzügyminiszter a hétfői kormányhatározat kapcsán azt nyilatkozta, fontosnak tartották, hogy
Arról is beszélt, hogy nemcsak azok kaptak, akik kértek, hanem ennél több település.
Maros megyében első helyen áll, de az országos jegyzékben is előkelő helyen szerepel Marosvásárhely, amely 24 millió lejjel lesz gazdagabb. A várost az ALDE párthoz tartozó, de a választásokon magát függetlenként besoroló Dorin Florea vezeti, a kettőből az egyik alpolgármester pedig a Szociáldemokrata párt egyik hűséges embere, Sergiu Papuc. Ő volt az, aki közösségi oldalán először közölte, hogy a marosi megyeszékhely jelentős anyagi támogatáshoz jut a leköszönő kormánynak köszönhetően. Sergiu Papuc szerint az összeg felhasználásáról a helyi tanács fog dönteni.
Maros megye 91 közigazgatási egységéből egyébként 54 város és község kap pénzt. Ha az összegek nagyságát nézzük és azt, hogy kik vezetik az illető közösséget,
Marosvásárhely után a legnagyobb összeget, 5,7 millió lejt Szászrégen kapja, akit Maria Precup PSD-s polgármester vezet. Teszi azt annak ellenére, hogy az összeférhetetlenségi ügynökség megállapította, nem tölthet be köztisztséget. A szintén Szociáldemokrata párthoz közel álló marosludasi polgármester is szerencsésnek mondhatja magát, hiszen 3,3 millió lejt kapott az általa vezetett település a kormánytól.
Hargita megyében csupán két város mondhatja magát szerencsésnek: Gyergyószentmiklós és Maroshévíz, mindkettő 2,9 millió lejt kapott. Hargita megye 67 közigazgatási egysége közül 28-an részesülnek visszaosztott pénzekből. A megyében öt szociáldemokrata polgármester van: Vaslábon (most ez a község 500 ezer lejt kap), Bélborban (385 ezer lejt kapnak), Gyergyótölgyesen (105 ezer lejt), Salamáson (100 ezer lejt) és Várhegyen, igaz ők csak 14 ezer lejt kapnak.
A Székelyhon érdeklődésére Füleki Zoltán csíkszeredai alpolgármester elmondta, nem ismeri pontosan a jegyzéket, de szinte biztos abban, hogy a kormánypárthoz közel álló települések kaptak nagyobb összegeket. Mint kiemelte, örvend, hogy Gyergyószentmiklós is kapott, és még jobban örvendene, ha Csíkszereda is a listán volna. Arról is beszámolt, hogy a legutóbbi ÁFA-visszaosztáskor a hargitai megyeszékhely csaknem egymillió lejt kapott. Füleki kiemelte,
Ráadásul sok uniós pénzalapot lehívtak, és több beruházást ebből oldottak meg. Az alpolgármester arról is beszélt, hogy fontos lenne, ha a kormány menet közben nem változtatna a terheken.
Példaként említette, hogy miután 2018-ban megváltozott a személyi jövedelemadó mértéke, Csíkszereda költségvetése 16 millió lejjel lett kevesebb. A kormány ezt azzal akarta ellensúlyozni, hogy a jövedelemadóból a helyben maradó pénzösszeget 45 százalékról 60 százalékra emelte. Igen ám, de a szociális költségeket teljes mértékben átruházta az önkormányzatoknak, míg korábban ezek 90 százalékát központi alapokból fizették.
A kiutalt összegeket működési költségek fedezésére lehet felhasználni. A jelölt összegek lejben értendők
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
Nicușor Dan államelnök szerdán kijelentette, meggyőződése, hogy Románia a bizalmatlansági indítvány esetleges elfogadása után is megőrzi Nyugat-barát irányvonalát.
Románia képes megvédeni magát a drónincidensekkel szemben, hozzávetőleg egy éven belül teljesen működőképes lesz a védelmi rendszer – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
A képviselőház és a szenátus szerdai együttes ülésén felolvasták az Állítsuk meg a gazdaság lerombolását, a lakosság elszegényítését és az állami vagyon kiárusítását célzó Bolojan-tervet! című bizalmatlansági indítványt.
Kelemen Hunor szerint egy életképes alternatívát is fel kellene mutatniuk azoknak, akik meg akarják buktatni a kormányt.
szóljon hozzá!