
Ukrán nyelven itt nem lehet tanulni az iskolákban, románul nem értenek az ukrán gyerekek
Fotó: Haáz Vince
Csökken az Ukrajnából érkező menekültek száma Marosvásárhelyen, hiszen sokan térnek vissza szülőföldjükre, vagy továbbmennek más országokba, ahol a rendszer megkönnyíti számukra a beilleszkedést. Ukrán nyelven itt nem lehet tanulni az iskolákban, románul nem értenek az ukrán gyerekek, de elvárás az, hogy iskolai igazolást mutassanak fel, ha lakhatási támogatást igényelnek.
2024. augusztus 05., 19:472024. augusztus 05., 19:47
Sokan jöttek az orosz határ mellől és Odessza környékéről, legtöbben nők, gyerekek. Férfi kevés, többnyire csak idősek és betegek érkeztek. Több moldáviai él Marosvásárhelyen, akik segítettek az Ukrajnából jövő menekülteknek a nyelvi akadályok leküzdésében, hiszen sokan közülük anyanyelvi szinten beszélik az oroszt, ezért velük tudtak értekezni.
Sokan dolgoznak közülük, sőt vannak, akik vállalkozást indítottak itt a Suryam Egyesület segítségével. Nem gazdasági érdekek, a jobb megélhetés késztette őket arra, hogy Romániába jöjjenek két és fél évvel ezelőtt, hanem a háború elől találtak itt menedéket – mondják.
Az iskolaköteles gyerekeknek igazolást kell felmutatniuk arról, hogy be vannak íratva a hazai iskolai rendszerbe, de már túl kevesen vannak ahhoz, hogy külön osztályt hozzanak létre számukra.
Fotó: Haáz Vince
Nekik is igyekszik műhelymunkát biztosítani a Mures Hub szervezet, amely azon dolgozott az elmúlt években, hogy az itt ragadt ukrán közösség be tudjon illeszkedni, saját lábára tudjon állni.
Sokan ezért is mennek máshová, például akadt, aki Bukarestbe költözött nemrég, mert a gyerekének ott lehetősége van angol nyelvű iskolába járni – magyarázta Koreck Mária, a Divers Egyesület vezetője, amely pár helyi civilszervezettel közösen (ilyen a Suryam Egyesület is) a Mures Hub létrehozásával segíti az ide menekült ukránoknak a talpra állását.
Többnyire nők és gyerekek érkeztek Marosvásárhelyre is az elmúlt két évben
Fotó: Haáz Vince
„A kisebbekkel könnyebb, ők járnak óvodába, hamarabb megtanulják a román nyelvet. Nyelvkurzust is tartottunk számukra, ahol alapfogalmakat tanultak, de már az sincs. Az elején írtak ki erre pályázatot, de nehéz ezekre pénzt szerezni most. Tavaly sokan haza is mentek a támogatási rendszer megváltoztatása miatt, hiszen addig sem kapták meg rendesen a járadékot. Most minden hónapban le kell tenni a dossziékat a támogatásra.
– részletezte Koreck Mária.
Fotó: Haáz Vince
Ezért sokan választják Németországot, mert ott minden hónap elején megkapják a támogatást, és nyelvtanfolyamra is jogosultak az államtól, nem úgy, mint itt, ahol vannak kötelezettségeik, de nem segíti őket a rendszer abban, hogy megtanulják a nyelvet, hogy beilleszkedjenek. A civil szervezeteknél pedig véges az erőforrás, a pénz, hiszen a projekt alatt is nyelvtanárra ment el a támogatás – tette hozzá a Divers Egyesület vezetője.
A marosvásárhelyi önkormányzat aktuális jegyzékében ma
– közölte Andreia Morariu, a helyi szociális osztály vezetője.
Albérletben laknak, és támogatást igényelnek azok kifizetésére, de igazolást kell vinniük arról, hogy dolgoznak. Vannak, akik a Mures Hubnál tudtak elhelyezkedni, mások nemzetközi szervezeteknél.
Nem a jobb megélhetés reménye motiválta őket, hanem a félelem üldözte el szülőföldjükről
Fotó: Haáz Vince
Andreia Morariu azt is elmondta, a nyelvkurzus-kezdeményezésekre az elején nem bizonyultak nyitottak a menekültek, mert azt hitték, hogy ideiglenesen tartózkodnak a városban. Akik rájöttek, hogy kénytelenek tovább maradni, kezdték tanulni a nyelvet, de a szociális osztály vezetője szerint nehezen megy, hiszen nagyon különbözik a romántól.
A Mentsétek meg a gyermekeket alapítvány hazai szervezetének ukrán menekült gyerekeket tömörítő csoportja is felhívta a figyelmet arra, hogy az országban élő ukrán gyerekeknek románnyelv-órákra, jobb iskolai integrációra, valódi zaklatásellenes intézkedésekre, iskolai menzákra, egészségügyi és pszicho-emocionális szolgáltatásokhoz való hozzáférésre van szükségük.
Fotó: Haáz Vince
A 10 és 17 év közötti gyerekek körében végzett felméréséből az is kiderült, hogy eddig 23 százalékuk vett igénybe pszichoterápiát vagy egyéni tanácsadást, nyolc százalékuknak volt szüksége pszichiáterre, és szintén nyolc százalékuk mentális egészségügyi központok kezelésére szorult.
Enyhén melegebb időjárásunk lesz az ilyenkor megszokottnál egészen év végéig, beleértve a karácsonyt is. A négyhetes előrejelzés szerint majd januártól térhetünk vissza a megszokott hőmérsékleti tartományokba.
Köszönetet mondott pénteken a Facebook-oldalán a bukaresti ítélőtábla vezetőségével szembeszálló Raluca Moroșanu mindazoknak, akik támogatják őt és a Recorder dokumentumfilmjében megszólaló Laurențiu Beșu bírót.
A legfrissebb tanulmány szerint Romániának a legnagyobb a medveállománya Európában, 10 600 és 12 700 közötti a barnamedvék száma az országban – számolt be pénteki brassói sajtótájékoztatóján a környezetvédelmi miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken megtekintette az észak-erdélyi (A3-as) autópálya két Bihar megyei szakaszának – a 26,35 kilométeres Berettyószéplak–Bisztraterebes és a 28,5 kilométeres Bisztraterebes–Bihar – munkálatait.
Újabb leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – nyilatkozta pénteken az Agerpresnek a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője. Dr. Corina Criste elmondta, hogy a fertőzött személy kezelésre szorul, de a kilétét nem részletezte.
Romániában is kimutatták a H3N2 influenzavariáns több országban terjedő K alvariánsát – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Hamm hosszú ideje aktív támogatója több közösségi és karitatív kezdeményezésnek. Többek között a Fuss Neki eseménysorozatnak, a véradóknak, az egyetemistáknak, valamint korábban a kórházi dolgozóknak is kedvezményeket biztosított.
Megkönnyebbüléssel fogadta a városvezetés a bíróság végleges döntését a Szejke-ügyben: Szakács-Paál István szerint a korábban emlegetett többmilliós teher helyett végül kezelhető nagyságrendű kárt szenvedett Székelyudvarhely.
Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint a villamos energia, a hőenergia ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
2 hozzászólás