
Ukrán nyelven itt nem lehet tanulni az iskolákban, románul nem értenek az ukrán gyerekek
Fotó: Haáz Vince
Csökken az Ukrajnából érkező menekültek száma Marosvásárhelyen, hiszen sokan térnek vissza szülőföldjükre, vagy továbbmennek más országokba, ahol a rendszer megkönnyíti számukra a beilleszkedést. Ukrán nyelven itt nem lehet tanulni az iskolákban, románul nem értenek az ukrán gyerekek, de elvárás az, hogy iskolai igazolást mutassanak fel, ha lakhatási támogatást igényelnek.
2024. augusztus 05., 19:472024. augusztus 05., 19:47
Sokan jöttek az orosz határ mellől és Odessza környékéről, legtöbben nők, gyerekek. Férfi kevés, többnyire csak idősek és betegek érkeztek. Több moldáviai él Marosvásárhelyen, akik segítettek az Ukrajnából jövő menekülteknek a nyelvi akadályok leküzdésében, hiszen sokan közülük anyanyelvi szinten beszélik az oroszt, ezért velük tudtak értekezni.
Sokan dolgoznak közülük, sőt vannak, akik vállalkozást indítottak itt a Suryam Egyesület segítségével. Nem gazdasági érdekek, a jobb megélhetés késztette őket arra, hogy Romániába jöjjenek két és fél évvel ezelőtt, hanem a háború elől találtak itt menedéket – mondják.
Az iskolaköteles gyerekeknek igazolást kell felmutatniuk arról, hogy be vannak íratva a hazai iskolai rendszerbe, de már túl kevesen vannak ahhoz, hogy külön osztályt hozzanak létre számukra.
Fotó: Haáz Vince
Nekik is igyekszik műhelymunkát biztosítani a Mures Hub szervezet, amely azon dolgozott az elmúlt években, hogy az itt ragadt ukrán közösség be tudjon illeszkedni, saját lábára tudjon állni.
Sokan ezért is mennek máshová, például akadt, aki Bukarestbe költözött nemrég, mert a gyerekének ott lehetősége van angol nyelvű iskolába járni – magyarázta Koreck Mária, a Divers Egyesület vezetője, amely pár helyi civilszervezettel közösen (ilyen a Suryam Egyesület is) a Mures Hub létrehozásával segíti az ide menekült ukránoknak a talpra állását.
Többnyire nők és gyerekek érkeztek Marosvásárhelyre is az elmúlt két évben
Fotó: Haáz Vince
„A kisebbekkel könnyebb, ők járnak óvodába, hamarabb megtanulják a román nyelvet. Nyelvkurzust is tartottunk számukra, ahol alapfogalmakat tanultak, de már az sincs. Az elején írtak ki erre pályázatot, de nehéz ezekre pénzt szerezni most. Tavaly sokan haza is mentek a támogatási rendszer megváltoztatása miatt, hiszen addig sem kapták meg rendesen a járadékot. Most minden hónapban le kell tenni a dossziékat a támogatásra.
– részletezte Koreck Mária.
Fotó: Haáz Vince
Ezért sokan választják Németországot, mert ott minden hónap elején megkapják a támogatást, és nyelvtanfolyamra is jogosultak az államtól, nem úgy, mint itt, ahol vannak kötelezettségeik, de nem segíti őket a rendszer abban, hogy megtanulják a nyelvet, hogy beilleszkedjenek. A civil szervezeteknél pedig véges az erőforrás, a pénz, hiszen a projekt alatt is nyelvtanárra ment el a támogatás – tette hozzá a Divers Egyesület vezetője.
A marosvásárhelyi önkormányzat aktuális jegyzékében ma
– közölte Andreia Morariu, a helyi szociális osztály vezetője.
Albérletben laknak, és támogatást igényelnek azok kifizetésére, de igazolást kell vinniük arról, hogy dolgoznak. Vannak, akik a Mures Hubnál tudtak elhelyezkedni, mások nemzetközi szervezeteknél.
Nem a jobb megélhetés reménye motiválta őket, hanem a félelem üldözte el szülőföldjükről
Fotó: Haáz Vince
Andreia Morariu azt is elmondta, a nyelvkurzus-kezdeményezésekre az elején nem bizonyultak nyitottak a menekültek, mert azt hitték, hogy ideiglenesen tartózkodnak a városban. Akik rájöttek, hogy kénytelenek tovább maradni, kezdték tanulni a nyelvet, de a szociális osztály vezetője szerint nehezen megy, hiszen nagyon különbözik a romántól.
A Mentsétek meg a gyermekeket alapítvány hazai szervezetének ukrán menekült gyerekeket tömörítő csoportja is felhívta a figyelmet arra, hogy az országban élő ukrán gyerekeknek románnyelv-órákra, jobb iskolai integrációra, valódi zaklatásellenes intézkedésekre, iskolai menzákra, egészségügyi és pszicho-emocionális szolgáltatásokhoz való hozzáférésre van szükségük.
Fotó: Haáz Vince
A 10 és 17 év közötti gyerekek körében végzett felméréséből az is kiderült, hogy eddig 23 százalékuk vett igénybe pszichoterápiát vagy egyéni tanácsadást, nyolc százalékuknak volt szüksége pszichiáterre, és szintén nyolc százalékuk mentális egészségügyi központok kezelésére szorult.
Sok százezer határon túli magyar állampolgár levélben adhatja le szavazatát az április 12-i magyar országgyűlési választásokra. „Éljenek a lehetőséggel” – erre biztat minden érintettet Szijjártó Péter.
Három utcában bővült a villanyhálózat Székelyudvarhelyen, másik két zónában pedig készülnek a tervek egy hasonló fejlesztésre. Az igény ennél jóval nagyobb, de sok helyszínen a magántulajdonban lévő utcarészek lehetetlenítik el a munkát.
Bár az elmúlt hetekben egyre inkább tavasziasra fordult az időjárás, a fagyok még nem értek véget. Kedden hajnalban Székelyföld teljes területén fagypont alá süllyedt a hőmérők higanyszála.
Újabb dróntámadásokat intézett a román határ közelében lévő ukrán civil infrastruktúra ellen Oroszország keddre virradóra, a Tulcea megyei Plauru térségében lehulló dróndarabokat észleltek.
A parlament költségvetési és pénzügyi bizottságaiban folytatódik kedden a 2026-os állami költségvetés tervezetének vitája.
A nyolcadikosok próba-képességvizsgájának második napján, kedden matematikából mérik fel a tanulók tudását.
Gyergyószentmiklós mindegyik lakónegyedében jellemző, hogy a lakók közterületeket foglalnak el, és azokat saját parkolóhelyként használják. A helyi rendőrség most akciót indít ennek megszüntetésére.
Két ember életét vesztette egy közúti balesetben a Kovászna megyével szomszédos Buzău megyében, miután egy személyautó és egy haszongépjármű összeütközött.
Kiközölte a Rákóczi Szövetség a Szülőföldön Magyarul Program idei támogatásigénylési időszakát.
Összeveszett a vendéglátóegység üzemeltetőjével, majd több mint 10 ezer lej értében rongált meg javakat egy férfi Salamás községben szombaton, akit azóta őrizetbe vettek a hatóságok – tájékoztat a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság.
2 hozzászólás