Ukrán nyelven itt nem lehet tanulni az iskolákban, románul nem értenek az ukrán gyerekek
Fotó: Haáz Vince
Csökken az Ukrajnából érkező menekültek száma Marosvásárhelyen, hiszen sokan térnek vissza szülőföldjükre, vagy továbbmennek más országokba, ahol a rendszer megkönnyíti számukra a beilleszkedést. Ukrán nyelven itt nem lehet tanulni az iskolákban, románul nem értenek az ukrán gyerekek, de elvárás az, hogy iskolai igazolást mutassanak fel, ha lakhatási támogatást igényelnek.
2024. augusztus 05., 19:472024. augusztus 05., 19:47
Sokan jöttek az orosz határ mellől és Odessza környékéről, legtöbben nők, gyerekek. Férfi kevés, többnyire csak idősek és betegek érkeztek. Több moldáviai él Marosvásárhelyen, akik segítettek az Ukrajnából jövő menekülteknek a nyelvi akadályok leküzdésében, hiszen sokan közülük anyanyelvi szinten beszélik az oroszt, ezért velük tudtak értekezni.
Sokan dolgoznak közülük, sőt vannak, akik vállalkozást indítottak itt a Suryam Egyesület segítségével. Nem gazdasági érdekek, a jobb megélhetés késztette őket arra, hogy Romániába jöjjenek két és fél évvel ezelőtt, hanem a háború elől találtak itt menedéket – mondják.
Az iskolaköteles gyerekeknek igazolást kell felmutatniuk arról, hogy be vannak íratva a hazai iskolai rendszerbe, de már túl kevesen vannak ahhoz, hogy külön osztályt hozzanak létre számukra.
Fotó: Haáz Vince
Nekik is igyekszik műhelymunkát biztosítani a Mures Hub szervezet, amely azon dolgozott az elmúlt években, hogy az itt ragadt ukrán közösség be tudjon illeszkedni, saját lábára tudjon állni.
Sokan ezért is mennek máshová, például akadt, aki Bukarestbe költözött nemrég, mert a gyerekének ott lehetősége van angol nyelvű iskolába járni – magyarázta Koreck Mária, a Divers Egyesület vezetője, amely pár helyi civilszervezettel közösen (ilyen a Suryam Egyesület is) a Mures Hub létrehozásával segíti az ide menekült ukránoknak a talpra állását.
Többnyire nők és gyerekek érkeztek Marosvásárhelyre is az elmúlt két évben
Fotó: Haáz Vince
„A kisebbekkel könnyebb, ők járnak óvodába, hamarabb megtanulják a román nyelvet. Nyelvkurzust is tartottunk számukra, ahol alapfogalmakat tanultak, de már az sincs. Az elején írtak ki erre pályázatot, de nehéz ezekre pénzt szerezni most. Tavaly sokan haza is mentek a támogatási rendszer megváltoztatása miatt, hiszen addig sem kapták meg rendesen a járadékot. Most minden hónapban le kell tenni a dossziékat a támogatásra.
– részletezte Koreck Mária.
Fotó: Haáz Vince
Ezért sokan választják Németországot, mert ott minden hónap elején megkapják a támogatást, és nyelvtanfolyamra is jogosultak az államtól, nem úgy, mint itt, ahol vannak kötelezettségeik, de nem segíti őket a rendszer abban, hogy megtanulják a nyelvet, hogy beilleszkedjenek. A civil szervezeteknél pedig véges az erőforrás, a pénz, hiszen a projekt alatt is nyelvtanárra ment el a támogatás – tette hozzá a Divers Egyesület vezetője.
A marosvásárhelyi önkormányzat aktuális jegyzékében ma
– közölte Andreia Morariu, a helyi szociális osztály vezetője.
Albérletben laknak, és támogatást igényelnek azok kifizetésére, de igazolást kell vinniük arról, hogy dolgoznak. Vannak, akik a Mures Hubnál tudtak elhelyezkedni, mások nemzetközi szervezeteknél.
Nem a jobb megélhetés reménye motiválta őket, hanem a félelem üldözte el szülőföldjükről
Fotó: Haáz Vince
Andreia Morariu azt is elmondta, a nyelvkurzus-kezdeményezésekre az elején nem bizonyultak nyitottak a menekültek, mert azt hitték, hogy ideiglenesen tartózkodnak a városban. Akik rájöttek, hogy kénytelenek tovább maradni, kezdték tanulni a nyelvet, de a szociális osztály vezetője szerint nehezen megy, hiszen nagyon különbözik a romántól.
A Mentsétek meg a gyermekeket alapítvány hazai szervezetének ukrán menekült gyerekeket tömörítő csoportja is felhívta a figyelmet arra, hogy az országban élő ukrán gyerekeknek románnyelv-órákra, jobb iskolai integrációra, valódi zaklatásellenes intézkedésekre, iskolai menzákra, egészségügyi és pszicho-emocionális szolgáltatásokhoz való hozzáférésre van szükségük.
Fotó: Haáz Vince
A 10 és 17 év közötti gyerekek körében végzett felméréséből az is kiderült, hogy eddig 23 százalékuk vett igénybe pszichoterápiát vagy egyéni tanácsadást, nyolc százalékuknak volt szüksége pszichiáterre, és szintén nyolc százalékuk mentális egészségügyi központok kezelésére szorult.
Jó hatással volt a meleg ebéd a diákokra, ezért a program ideje alatt a szülők is nagyobb lelkesedéssel küldték iskolába a gyerekeiket – derült ki az iskolaelhagyás megelőzését célzó országos programmal kapcsolatban.
Aláírták a Bodoki-hegységben épülő kilátó finanszírozási szerződését, a következő lépés a kivitelezés előkészítése lesz – adta hírül Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának eln&a
Háromszáz milliárd forinttal támogatta a magyar kormány a kis- és nagyvállalkozásokat Erdélyben, egyik ezek közül a Mezőpanit és Mezőbánd között található sertésfarm, melynek új csarnokait csütörtökön avatták fel.
Teljes útzárat rendelt el a rendőrség a 11-es országúton, Lemhény és Nyujtód között csütörtökön 17 órakor. Egy teherautó és egy személyautó ütközött össze.
Hargita megyéből négy, Maros megyéből három, Háromszékről pedig egy turisztikai célpont jutott be Az év úti célja vetélkedő döntőjébe. Székelyföld viszonylatában ez hét települést érint, miután a Segesvár melletti Szászkézd más régióhoz tartozik.
Az egész országra kiterjesztették az e-SIGUR sebességmérő rendszert. A közutak mellett elhelyezett műszerek sebességet mérnek, de a közlekedési kihágás mellett a sofőrt is megmutatják a felvételek.
Bárki megmérettetheti szalonnáját a Füst és Só Székelyföldi Szalonna Mustra versenyen március 21-én, pénteken Csíkszeredában a Petőfi utca és a Majláth Gusztáv Károly tér találkozásánál.
Idén a nagyböjtben minden szombaton délben, 12 órától keresztúti ájtatosságot végeznek a csíksomlyói Kálvárián, a Jézus-hágón. Az idei stációs imák témái a béke és az összetartozás.
Kérdőíves felmérést készít a marosvásárhelyi tömegközlekedési vállalat. Arra kíváncsi, hogy mennyire elégedettek az utasok a szolgáltatásokkal.
2 hozzászólás