Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

15:53

1,9 milliárd lejjel egészíti ki a kormány az egészségbiztosító idei költségvetését

15:19

Kovács István egy lépéssel közelebb, hogy ott legyen a focivébén

14:04

Nincs leállás, tovább bírságolja az FK Csíkszeredát a szakszövetség

13:48

A középkori falfestészet nyomában – Jánó Mihály könyvbemutatója

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Verekedés az egyik udvarhelyi fenyőfaárus helyszínnél: két férfit szúrt sebekkel vittek kórházba

Baleset miatt áll a forgalom Szejkefürdőn – frissítve

Autós üldözésbe és balesetekbe torkolló ittas vezetés Hargita megyében

Elhunyt Fancsali Éva, a székelyudvarhelyi Kipi-Kopi Napköziotthon igazgatója

Az uniós jog előírja, Románia mégsem tartja be: magyarán szívunk

Váljon divattá a hazaköltözés – elindult az RMDSZ Hazaváró programja

Bekapcsolva maradtak a mikrofonok, kínos helyzetben rögzítették a suttogást a bírók között

Adóügyek: a régi tömbházakban élők rosszul járnak az új törvény miatt

Bosszúra esküdött George Simion AUR-vezér

Pályáznak a vasút felett átívelő híd felépítésére Csíkszeredában

Nem kellett aggódnia, hogy nyakán marad a termés

Bartha Zsolt és lányai a murokföldjüknél. Biztos jövedelmet jelentő zöldségtermesztés

Fotó: Gecse Noémi

A tavalyi mintegy tíztonnás muroktermését gond nélkül tudta értékesíteni a csíkszéki Csekefalván termelő Bartha Zsolt, aki idén 27 áron termeszt sárgarépát. Nyúl- és szarvasmarhatartó, illetve gyümölcsprés-tulajdonos is van azok között, akik rendszerint tőle szerzik be a szükséges sárgarépa-mennyiséget.

Szabó Kamilla-Mária

2017. július 01., 17:392017. július 01., 17:39

A csekefalvi Bartha Zsolt 27, illetve 50 árnyi területen termeszt sárgarépát immár négy éve. Kollégáival beszélgetve pár éve került szóba, hogy Csíkszéken nem igazán termesztenek nagyobb területen murkot, s talán emiatt érdemes lenne azzal foglalkozni – ismertette a kezdeteket Bartha Zsolt. Megjegyezte, mivel a pityóka értékesítése is egyre nehézkesebb, egyre kevésbé jövedelmező kis gazdáknak azzal foglalkozni, így megpróbálta: az első két évben 32 árnyi területen termesztette a zöldséget, tavaly egy ötvenáras parcellába vetette a magokat, idén pedig újra a kisebb földterületbe szórta azokat – most a 27 áras murokföld mellett öt áron hagymát is termeszt.

Eddigi tapasztalatok

Fontos a vetésforgó alkalmazása, ajánlott gabona után vetni a murokmagokat – emiatt egyik évben harminc körüli, másik évben ötven áron termeszti a murkot. Az első évet biztatóan zárta, a másodikban már kevésbé kedvezett az időjárás a muroknak, így fejlődési ideje alatt, illetve kiszedés előtt is locsolni kellett a földet.

Tavaly nemcsak területileg, hanem terméshozamot tekintve is a legjobb évet zárhatta,

az ötvenáras parcelláról összesen 9–10 tonna termést gyűjtöttek be – számolt be eddigi tapasztalatairól a fiatal gazda.

A teendőkről

Azt is megtudtuk, hogy a Hollandiából rendelt magok egy kézi hajtású vetőgéppel kerülnek a földbe már április első napjaiban. Ha kedvez az időjárás – ahogy idén is történt –, nem szükséges locsolni a magokat. Kihajtásuk után

semmilyen vegyszert nem alkalmaz a termesztő,

mindössze júniusban teljesen lekaszálja a szárukat, amely után már csak a murok zöldül ki újra, a gyomok nem – erről a módszerről kertészmérnök végzettségű ismerősétől hallott, először kisebb területen próbálta ki, s mivel bevált, azóta ezt alkalmazza a teljes területen. Ezt követően még egyszer, a kiszedés előtt kaszálják le a növény zöldjét – részletezte a sárgarépa-termesztő.

Fotó: Gecse Noémi

Hozzátette, a szedéshez a vásárlói igényeknek megfelelően már augusztusban hozzáfog, de a begyűjtés rendszerint októberben fejeződik be. Utána egyszer vegyszerezi meg a földet perje ellen, kétévente pedig istállótrágyázza a parcellákat.

Nehézkes a kézi szedés

Az ültetés a kis géppel két ember számára 5–6 órát vesz igénybe a harminc áron, utána már kevés törődést igényel a zöldség, a legnagyobb munka a kézzel történő szedés – avatott be Bartha Zsolt. Mint mondta, próbálták megoldani azt pityókavettető és répaszedő géppel is, de egyik sem vált be. A konkrétan erre a célra szánt gépek pedig olyan drágák, hogy egyelőre nem engedhetik meg maguknak. Így

többségében a család, a barátok, komák végzik a szedést, alkalomadtán viszont napszámosokat is alkalmaz erre a célra.

A legnehezebb dolguk akkor van, ha szedés előtt beállt egy száraz időszak, mert akkor részenként locsolni, áztatni kell a földet, hogy kiszedéskor ne sérüljön a termés.

Fotó: Gecse Noémi

Visszatérő vásárlók

Mint kiderült, a csíkszentmártoni önkormányzattól igényelt termelési engedéllyel tudja értékesíteni a termést, az eladás pedig nem jelent gondot. Visszatérő felvásárlója a csíkbánkfalvi gyümölcsprés tulajdonosa, egy lázárfalvi húsmarhatartó, ugyanakkor vittek belőle a csíkszeredai zöldségpiacra és a helyiek is vásároltak a termésből saját használatra, valamint nyulak takarmányozására. Idénre pedig egy vegyesüzlet tulajdonosa jelezte, hogy vásárolna a termésből. A fiatal termelő azt is elmondta, hogy

eddig minden évben probléma nélkül tudta értékesíteni a zöldséget, nem kellett aggódnia, hogy nyakán marad a termés.

Az első osztályú sárgarépa kilójáért 1,5 lejt fizettek, a gyengébb minőségűért pedig 65–70 banit, ami egyébként több mint a nagy pityókáért kínált tavalyi ár.