
Az egyetemi oklevél a táncosoknak és a hivatásos együtteseknek is pluszlehetőségeket nyújt. Képünk illusztráció
Fotó: Rab Zoltán
Miközben a kolozsvári Sapientián néptáncművész és táncoktatói szakot indítanak ősztől, addig Marosvásárhelyen elindul a budapesti Magyar Táncművészeti Egyetem kihelyezett tagozata. A kolozsvári egy klasszikus alapképzés, amelyre bárki jelentkezhet, a marosvásárhelyi képzésre azonban az erdélyi profi néptáncegyütteseknél alkalmazott, szakdiploma nélküli táncosokat várják.
2019. február 20., 22:002019. február 20., 22:00
Az erdélyi néptáncmozgalom, a hivatásos néptáncegyüttesek problémáinak megoldásán dolgoztak az elmúlt években a Hagyományok Háza, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Magyar Táncművészeti Egyetem képviselői az öt erdélyi hivatásos néptáncegyüttes vezetőjével karöltve. A megfogalmazott szükségletekre válaszként két képzés beindítása mellett döntöttek.
A Sapientia kolozsvári kara néptáncművészet és táncoktató alapszak indítását tervezi 2019 őszétől, amelynek célja a hivatásos együttesek utánpótlásképzése és néptáncpedagógusok kinevelése. A Magyar Táncművészeti Egyetem speciális alapszakot hirdet azoknak az erdélyi hivatásos néptáncosoknak, akik még nem rendelkeztek szakdiplomával. Ez utóbbi egyelőre úgy tűnik, hogy egyszeri lehetőség, amelynek központja Marosvásárhelyen lesz.
„A két képzés nem konkurense egymásnak, és igazából a célközönsége sem ugyanaz” – magyarázta a Székelyhon megkeresésére Barabási Attila, a Maros Művészegyüttes elnöke, aki – miután a Táncművészeti Egyetem kihelyezett tagozatának helyszínéül Marosvásárhelyt választotta – egyfajta koordinátora a képzésnek.
„A Maros Művészegyüttes felkészült arra, hogy otthont adjon ennek a hároméves főiskolai képzésnek, tánctermünk, próbatermünk, de előadóterem is van, és ha még lesz szükségünk rá, akkor a marosvásárhelyi Sapientia termeit is igénybe vehetjük” – fogalmazott az együttes vezetője.
Hozzátette, a képzés különlegessége, hogy azoknak szól, akik már dolgoznak valamilyen hivatásos néptáncegyüttesben, de nincs ehhez felsőfokú végzettségük. Jelenleg
körülbelül húszan Marosvásárhelyről, a többiek Székelyudvarhelyről, Csíkszeredából és Sepsiszentgyörgyről.
S hogy miért jó ez a táncosnak és a táncegyüttesnek? Barabási Attila szerint amellett, hogy szakmai tudást és nagyobb fizetés lehetőségét biztosítja a táncosnak, olyan pluszt is jelent majd a megszerzett oklevél, amellyel nemcsak néptáncosként, de kultúraszervezőként, kulturális referensként is el tud majd helyezkedni, és egy pedagógiai modullal kiegészítve
„Noha nálunk még nincs néptáncoktatás a középiskolában, ameddig erre nincs tanár, nem is lehet követelni.
Ehhez pedig tanárok kellenek” – fejtette ki a Maros Művészegyüttes vezetője.
A konkrétumokról kérdezve Barabási Attila elárulta, hogy a Táncművészeti Egyetem kihelyezett tagozata szeptembertől indul, a hároméves képzés időtartama alatt havonta egyszer lesznek tömbösített órák, amikor a budapesti tanárok mellett helyi oktatók is bekapcsolódnak a tevékenységbe. Noha a képzés központja Marosvásárhelyen lesz, fennáll a lehetősége, hogy egyfajta vándorképzés működjön a többi városban is, ahol hivatásos táncegyüttesek vannak, vagyis felváltva Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön is legyen oktatás. Erről még nem született végleges döntés – mondta Barabási Attila.
Hozzátette, a hivatásos táncegyütteseknek is az a jó, ha minél több alkalmazottjuk egyetemi oklevéllel rendelkezik, mert Magyarországon például az együttestagok hetven százalékának kötelező a diploma. Ez Romániában még nincs így, de akármikor jöhet egy rendelet, amely ezt szabályozza, és jobb, ha addigra minél többen oklevéllel rendelkeznek majd.
Pontosan mire lesz képes a Só-szoros, valamint Alsó- és Felsősófalva között tervezett árvízvédelmi rendszer, valamint mely területeket kell kisajátítani az építkezés miatt – erre kaptak választ a parajdi lakók pénteken, egy tájékoztató fórumon.
A szűrés nem csak papíron vagy „gyönyörűen csomagolt” programokban történik – jelentette ki Alexandru Rogobete miniszter pénteken.
Középkorú férfira támadt rá egy medve pénteken délután a patakfalvi házának kertjében – az áldozatot kórházba szállították, a nagyvadat pedig kisvártatva kilőtték.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a megyei önkormányzat sajtóosztálya.
Teljes megújulás előtt áll Gyergyószentmiklóson a Virág negyed déli része, ehhez azonban le kell bontani az engedély nélkül épített garázsokat. A tulajdonosoknak május végéig fel kell szabadítaniuk az elfoglalt közterületeket.
A kormány pénteki ülésén jóváhagyta a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvény módosítását, amely szerint az eredetileg 2026. január elsejei hatállyal beütemezett intézkedéseket a törvény hatálybalépésének napjától kell alkalmazni.
„1,5 millió euró értékű uniós támogatást nyertünk a csittszentiváni iskola fejlesztésére” – jelentette be közösségi oldalán Mezőpanit polgármestere, Bodó Előd Barna.
A kormány pénteken elfogadta a régi épületekre vonatkozó helyi adók, valamint a fogyatékkal élők által fizetendő helyi adók és bizonyos illetékek csökkentéséről szóló sürgősségi rendeletet.
Bővítette egészségügyi szolgáltatásait a csíkszeredai Multimed klinika azáltal, hogy a nemzetközi Affidea-klinikahálózat romániai csoportjának részévé vált. Az így újjászületett csíkszeredai klinikának avatóünnepségét pénteken tartották.
Összeomlott az 1784-ben épült, Szent György és Szent Miklós tiszteletére felszentelt ortodox fatemplom a Hargita megyei Székelyandrásfalva községhez tartozó Újlakon. Ezzel nem csupán egy épület dőlt össze, hanem egy műemlék is odaveszett.
szóljon hozzá!