
Az egyetemi oklevél a táncosoknak és a hivatásos együtteseknek is pluszlehetőségeket nyújt. Képünk illusztráció
Fotó: Rab Zoltán
Miközben a kolozsvári Sapientián néptáncművész és táncoktatói szakot indítanak ősztől, addig Marosvásárhelyen elindul a budapesti Magyar Táncművészeti Egyetem kihelyezett tagozata. A kolozsvári egy klasszikus alapképzés, amelyre bárki jelentkezhet, a marosvásárhelyi képzésre azonban az erdélyi profi néptáncegyütteseknél alkalmazott, szakdiploma nélküli táncosokat várják.
2019. február 20., 22:002019. február 20., 22:00
Az erdélyi néptáncmozgalom, a hivatásos néptáncegyüttesek problémáinak megoldásán dolgoztak az elmúlt években a Hagyományok Háza, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Magyar Táncművészeti Egyetem képviselői az öt erdélyi hivatásos néptáncegyüttes vezetőjével karöltve. A megfogalmazott szükségletekre válaszként két képzés beindítása mellett döntöttek.
A Sapientia kolozsvári kara néptáncművészet és táncoktató alapszak indítását tervezi 2019 őszétől, amelynek célja a hivatásos együttesek utánpótlásképzése és néptáncpedagógusok kinevelése. A Magyar Táncművészeti Egyetem speciális alapszakot hirdet azoknak az erdélyi hivatásos néptáncosoknak, akik még nem rendelkeztek szakdiplomával. Ez utóbbi egyelőre úgy tűnik, hogy egyszeri lehetőség, amelynek központja Marosvásárhelyen lesz.
„A két képzés nem konkurense egymásnak, és igazából a célközönsége sem ugyanaz” – magyarázta a Székelyhon megkeresésére Barabási Attila, a Maros Művészegyüttes elnöke, aki – miután a Táncművészeti Egyetem kihelyezett tagozatának helyszínéül Marosvásárhelyt választotta – egyfajta koordinátora a képzésnek.
„A Maros Művészegyüttes felkészült arra, hogy otthont adjon ennek a hároméves főiskolai képzésnek, tánctermünk, próbatermünk, de előadóterem is van, és ha még lesz szükségünk rá, akkor a marosvásárhelyi Sapientia termeit is igénybe vehetjük” – fogalmazott az együttes vezetője.
Hozzátette, a képzés különlegessége, hogy azoknak szól, akik már dolgoznak valamilyen hivatásos néptáncegyüttesben, de nincs ehhez felsőfokú végzettségük. Jelenleg
körülbelül húszan Marosvásárhelyről, a többiek Székelyudvarhelyről, Csíkszeredából és Sepsiszentgyörgyről.
S hogy miért jó ez a táncosnak és a táncegyüttesnek? Barabási Attila szerint amellett, hogy szakmai tudást és nagyobb fizetés lehetőségét biztosítja a táncosnak, olyan pluszt is jelent majd a megszerzett oklevél, amellyel nemcsak néptáncosként, de kultúraszervezőként, kulturális referensként is el tud majd helyezkedni, és egy pedagógiai modullal kiegészítve
„Noha nálunk még nincs néptáncoktatás a középiskolában, ameddig erre nincs tanár, nem is lehet követelni.
Ehhez pedig tanárok kellenek” – fejtette ki a Maros Művészegyüttes vezetője.
A konkrétumokról kérdezve Barabási Attila elárulta, hogy a Táncművészeti Egyetem kihelyezett tagozata szeptembertől indul, a hároméves képzés időtartama alatt havonta egyszer lesznek tömbösített órák, amikor a budapesti tanárok mellett helyi oktatók is bekapcsolódnak a tevékenységbe. Noha a képzés központja Marosvásárhelyen lesz, fennáll a lehetősége, hogy egyfajta vándorképzés működjön a többi városban is, ahol hivatásos táncegyüttesek vannak, vagyis felváltva Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön is legyen oktatás. Erről még nem született végleges döntés – mondta Barabási Attila.
Hozzátette, a hivatásos táncegyütteseknek is az a jó, ha minél több alkalmazottjuk egyetemi oklevéllel rendelkezik, mert Magyarországon például az együttestagok hetven százalékának kötelező a diploma. Ez Romániában még nincs így, de akármikor jöhet egy rendelet, amely ezt szabályozza, és jobb, ha addigra minél többen oklevéllel rendelkeznek majd.
Romániában a tartós, kemény fagyok idején csak korlátozottan növelhető a belföldi földgáz-kitermelés és a tartalékok kitárolási üteme, ezért az import – elsősorban Magyarország felől – elengedhetetlenné válik – figyelmeztetett a szakértő.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat szombaton egy figyelmeztető előrejelzést, valamint több, szerda reggelig érvényben lévő sárga jelzésű riasztást adott ki kemény fagy és rendkívül alacsony hőmérsékletek miatt Románia legnagyobb részére.
Robbanás történt szombaton reggel egy gyulafehérvári tömbházban, amelynek következtében egy férfi súlyos égési sérüléseket, egy fiatal nő pedig lábsérülést szenvedett, és huszonkét lakót kellett ideiglenesen kiköltöztetni az épületből.
A Salvamont ötvenkét emberen segített az elmúlt huszonnégy órában, egyvalaki életét azonban nem tudták megmenteni.
A korkedvezménnyel nyugdíjba vonult romániai bírák és ügyészek átlagosan 4000 eurónak megfelelő nettó szolgálati nyugdíjat kapnak kézhez havonta, ami csaknem kilencszerese a közalkalmazotti átlagnyugdíjnak.
Szombat reggel Gyergyóalfaluban mérték a legalacsonyabb hőmérsékletet az országban: a Hargita megyei településen mínusz 22 Celsius-fok volt.
Mínusz 21 fok alá esett a hőmérséklet szombatra virradóan Csíkszeredában és Gyergyóalfaluban is. Ez volt a leghidegebb az országban.
Megelégelték a magyarázkodást, őszinte válaszokat várnak a városvezetéstől az adóemelések kapcsán a sepsiszentgyörgyiek. Egy felhívásban arra buzdítják a lakókat, ne csak az online térben adjanak hangot az elégedetlenségüknek.
Nyolc évig volt használaton kívül a szentegyházi Bartók Béla Művelődési Ház, amelyet most, egy nagyszabású felújítást követően ismét birtokba vehettek a lakók. Az avatóünnepségen a közösség gyűjtőpontjának nevezték az épületet.
A Craiovai Egyetem etikai bizottsága pénteken úgy döntött, hogy vizsgálatot indít az igazságügyi miniszter, Radu Marinescu doktori disszertációjával kapcsolatos plágiumgyanú ügyében.
szóljon hozzá!