Nem egymással versenyeznek az induló néptáncoktatói szakok

Az erdélyi néptáncmozgalom, a hivatásos néptáncegyüttesek problémáinak megoldásán dolgoztak az elmúlt években a Hagyományok Háza, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Magyar Táncművészeti Egyetem képviselői az öt erdélyi hivatásos néptáncegyüttes vezetőjével karöltve. A megfogalmazott szükségletekre válaszként két képzés beindítása mellett döntöttek.

A Sapientia kolozsvári kara néptáncművészet és táncoktató alapszak indítását tervezi 2019 őszétől, amelynek célja a hivatásos együttesek utánpótlásképzése és néptáncpedagógusok kinevelése. A Magyar Táncművészeti Egyetem speciális alapszakot hirdet azoknak az erdélyi hivatásos néptáncosoknak, akik még nem rendelkeztek szakdiplomával. Ez utóbbi egyelőre úgy tűnik, hogy egyszeri lehetőség, amelynek központja Marosvásárhelyen lesz.

„A két képzés nem konkurense egymásnak, és igazából a célközönsége sem ugyanaz” – magyarázta a Székelyhon megkeresésére Barabási Attila, a Maros Művészegyüttes elnöke, aki – miután a Táncművészeti Egyetem kihelyezett tagozatának helyszínéül Marosvásárhelyt választotta – egyfajta koordinátora a képzésnek.

„A Maros Művészegyüttes felkészült arra, hogy otthont adjon ennek a hároméves főiskolai képzésnek, tánctermünk, próbatermünk, de előadóterem is van, és ha még lesz szükségünk rá, akkor a marosvásárhelyi Sapientia termeit is igénybe vehetjük” – fogalmazott az együttes vezetője.

Hozzátette, a képzés különlegessége, hogy azoknak szól, akik már dolgoznak valamilyen hivatásos néptáncegyüttesben, de nincs ehhez felsőfokú végzettségük. Jelenleg

a harminc helyre hatvanketten jelentkeztek,

körülbelül húszan Marosvásárhelyről, a többiek Székelyudvarhelyről, Csíkszeredából és Sepsiszentgyörgyről.

S hogy miért jó ez a táncosnak és a táncegyüttesnek? Barabási Attila szerint amellett, hogy szakmai tudást és nagyobb fizetés lehetőségét biztosítja a táncosnak, olyan pluszt is jelent majd a megszerzett oklevél, amellyel nemcsak néptáncosként, de kultúraszervezőként, kulturális referensként is el tud majd helyezkedni, és egy pedagógiai modullal kiegészítve

néptáncoktató is lehet.

„Noha nálunk még nincs néptáncoktatás a középiskolában, ameddig erre nincs tanár, nem is lehet követelni.

Ehhez pedig tanárok kellenek” – fejtette ki a Maros Művészegyüttes vezetője.

A konkrétumokról kérdezve Barabási Attila elárulta, hogy a Táncművészeti Egyetem kihelyezett tagozata szeptembertől indul, a hároméves képzés időtartama alatt havonta egyszer lesznek tömbösített órák, amikor a budapesti tanárok mellett helyi oktatók is bekapcsolódnak a tevékenységbe. Noha a képzés központja Marosvásárhelyen lesz, fennáll a lehetősége, hogy egyfajta vándorképzés működjön a többi városban is, ahol hivatásos táncegyüttesek vannak, vagyis felváltva Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön is legyen oktatás. Erről még nem született végleges döntés – mondta Barabási Attila.

Hozzátette, a hivatásos táncegyütteseknek is az a jó, ha minél több alkalmazottjuk egyetemi oklevéllel rendelkezik, mert Magyarországon például az együttestagok hetven százalékának kötelező a diploma. Ez Romániában még nincs így, de akármikor jöhet egy rendelet, amely ezt szabályozza, és jobb, ha addigra minél többen oklevéllel rendelkeznek majd.