
Az egyetemi oklevél a táncosoknak és a hivatásos együtteseknek is pluszlehetőségeket nyújt. Képünk illusztráció
Fotó: Rab Zoltán
Miközben a kolozsvári Sapientián néptáncművész és táncoktatói szakot indítanak ősztől, addig Marosvásárhelyen elindul a budapesti Magyar Táncművészeti Egyetem kihelyezett tagozata. A kolozsvári egy klasszikus alapképzés, amelyre bárki jelentkezhet, a marosvásárhelyi képzésre azonban az erdélyi profi néptáncegyütteseknél alkalmazott, szakdiploma nélküli táncosokat várják.
2019. február 20., 22:002019. február 20., 22:00
Az erdélyi néptáncmozgalom, a hivatásos néptáncegyüttesek problémáinak megoldásán dolgoztak az elmúlt években a Hagyományok Háza, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Magyar Táncművészeti Egyetem képviselői az öt erdélyi hivatásos néptáncegyüttes vezetőjével karöltve. A megfogalmazott szükségletekre válaszként két képzés beindítása mellett döntöttek.
A Sapientia kolozsvári kara néptáncművészet és táncoktató alapszak indítását tervezi 2019 őszétől, amelynek célja a hivatásos együttesek utánpótlásképzése és néptáncpedagógusok kinevelése. A Magyar Táncművészeti Egyetem speciális alapszakot hirdet azoknak az erdélyi hivatásos néptáncosoknak, akik még nem rendelkeztek szakdiplomával. Ez utóbbi egyelőre úgy tűnik, hogy egyszeri lehetőség, amelynek központja Marosvásárhelyen lesz.
„A két képzés nem konkurense egymásnak, és igazából a célközönsége sem ugyanaz” – magyarázta a Székelyhon megkeresésére Barabási Attila, a Maros Művészegyüttes elnöke, aki – miután a Táncművészeti Egyetem kihelyezett tagozatának helyszínéül Marosvásárhelyt választotta – egyfajta koordinátora a képzésnek.
„A Maros Művészegyüttes felkészült arra, hogy otthont adjon ennek a hároméves főiskolai képzésnek, tánctermünk, próbatermünk, de előadóterem is van, és ha még lesz szükségünk rá, akkor a marosvásárhelyi Sapientia termeit is igénybe vehetjük” – fogalmazott az együttes vezetője.
Hozzátette, a képzés különlegessége, hogy azoknak szól, akik már dolgoznak valamilyen hivatásos néptáncegyüttesben, de nincs ehhez felsőfokú végzettségük. Jelenleg
körülbelül húszan Marosvásárhelyről, a többiek Székelyudvarhelyről, Csíkszeredából és Sepsiszentgyörgyről.
S hogy miért jó ez a táncosnak és a táncegyüttesnek? Barabási Attila szerint amellett, hogy szakmai tudást és nagyobb fizetés lehetőségét biztosítja a táncosnak, olyan pluszt is jelent majd a megszerzett oklevél, amellyel nemcsak néptáncosként, de kultúraszervezőként, kulturális referensként is el tud majd helyezkedni, és egy pedagógiai modullal kiegészítve
„Noha nálunk még nincs néptáncoktatás a középiskolában, ameddig erre nincs tanár, nem is lehet követelni.
Ehhez pedig tanárok kellenek” – fejtette ki a Maros Művészegyüttes vezetője.
A konkrétumokról kérdezve Barabási Attila elárulta, hogy a Táncművészeti Egyetem kihelyezett tagozata szeptembertől indul, a hároméves képzés időtartama alatt havonta egyszer lesznek tömbösített órák, amikor a budapesti tanárok mellett helyi oktatók is bekapcsolódnak a tevékenységbe. Noha a képzés központja Marosvásárhelyen lesz, fennáll a lehetősége, hogy egyfajta vándorképzés működjön a többi városban is, ahol hivatásos táncegyüttesek vannak, vagyis felváltva Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön is legyen oktatás. Erről még nem született végleges döntés – mondta Barabási Attila.
Hozzátette, a hivatásos táncegyütteseknek is az a jó, ha minél több alkalmazottjuk egyetemi oklevéllel rendelkezik, mert Magyarországon például az együttestagok hetven százalékának kötelező a diploma. Ez Romániában még nincs így, de akármikor jöhet egy rendelet, amely ezt szabályozza, és jobb, ha addigra minél többen oklevéllel rendelkeznek majd.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
szóljon hozzá!