
Az egyetemi oklevél a táncosoknak és a hivatásos együtteseknek is pluszlehetőségeket nyújt. Képünk illusztráció
Fotó: Rab Zoltán
Miközben a kolozsvári Sapientián néptáncművész és táncoktatói szakot indítanak ősztől, addig Marosvásárhelyen elindul a budapesti Magyar Táncművészeti Egyetem kihelyezett tagozata. A kolozsvári egy klasszikus alapképzés, amelyre bárki jelentkezhet, a marosvásárhelyi képzésre azonban az erdélyi profi néptáncegyütteseknél alkalmazott, szakdiploma nélküli táncosokat várják.
2019. február 20., 22:002019. február 20., 22:00
Az erdélyi néptáncmozgalom, a hivatásos néptáncegyüttesek problémáinak megoldásán dolgoztak az elmúlt években a Hagyományok Háza, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Magyar Táncművészeti Egyetem képviselői az öt erdélyi hivatásos néptáncegyüttes vezetőjével karöltve. A megfogalmazott szükségletekre válaszként két képzés beindítása mellett döntöttek.
A Sapientia kolozsvári kara néptáncművészet és táncoktató alapszak indítását tervezi 2019 őszétől, amelynek célja a hivatásos együttesek utánpótlásképzése és néptáncpedagógusok kinevelése. A Magyar Táncművészeti Egyetem speciális alapszakot hirdet azoknak az erdélyi hivatásos néptáncosoknak, akik még nem rendelkeztek szakdiplomával. Ez utóbbi egyelőre úgy tűnik, hogy egyszeri lehetőség, amelynek központja Marosvásárhelyen lesz.
„A két képzés nem konkurense egymásnak, és igazából a célközönsége sem ugyanaz” – magyarázta a Székelyhon megkeresésére Barabási Attila, a Maros Művészegyüttes elnöke, aki – miután a Táncművészeti Egyetem kihelyezett tagozatának helyszínéül Marosvásárhelyt választotta – egyfajta koordinátora a képzésnek.
„A Maros Művészegyüttes felkészült arra, hogy otthont adjon ennek a hároméves főiskolai képzésnek, tánctermünk, próbatermünk, de előadóterem is van, és ha még lesz szükségünk rá, akkor a marosvásárhelyi Sapientia termeit is igénybe vehetjük” – fogalmazott az együttes vezetője.
Hozzátette, a képzés különlegessége, hogy azoknak szól, akik már dolgoznak valamilyen hivatásos néptáncegyüttesben, de nincs ehhez felsőfokú végzettségük. Jelenleg
körülbelül húszan Marosvásárhelyről, a többiek Székelyudvarhelyről, Csíkszeredából és Sepsiszentgyörgyről.
S hogy miért jó ez a táncosnak és a táncegyüttesnek? Barabási Attila szerint amellett, hogy szakmai tudást és nagyobb fizetés lehetőségét biztosítja a táncosnak, olyan pluszt is jelent majd a megszerzett oklevél, amellyel nemcsak néptáncosként, de kultúraszervezőként, kulturális referensként is el tud majd helyezkedni, és egy pedagógiai modullal kiegészítve
„Noha nálunk még nincs néptáncoktatás a középiskolában, ameddig erre nincs tanár, nem is lehet követelni.
Ehhez pedig tanárok kellenek” – fejtette ki a Maros Művészegyüttes vezetője.
A konkrétumokról kérdezve Barabási Attila elárulta, hogy a Táncművészeti Egyetem kihelyezett tagozata szeptembertől indul, a hároméves képzés időtartama alatt havonta egyszer lesznek tömbösített órák, amikor a budapesti tanárok mellett helyi oktatók is bekapcsolódnak a tevékenységbe. Noha a képzés központja Marosvásárhelyen lesz, fennáll a lehetősége, hogy egyfajta vándorképzés működjön a többi városban is, ahol hivatásos táncegyüttesek vannak, vagyis felváltva Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön is legyen oktatás. Erről még nem született végleges döntés – mondta Barabási Attila.
Hozzátette, a hivatásos táncegyütteseknek is az a jó, ha minél több alkalmazottjuk egyetemi oklevéllel rendelkezik, mert Magyarországon például az együttestagok hetven százalékának kötelező a diploma. Ez Romániában még nincs így, de akármikor jöhet egy rendelet, amely ezt szabályozza, és jobb, ha addigra minél többen oklevéllel rendelkeznek majd.
A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.
Nem csupán az utakon vált nehézkessé a közlekedés a kedd esti havazást követően: a vasúti közlekedésben is fennakadásokat okoztak a hóviharok, szerda reggel mintegy harminc vonatjáratot töröltek az országban.
Szerdán kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével.
Több mint 220 hóekével dolgoznak az országutak takarításán Hargita, Kovászna és Brassó megyében – közli a Brassói Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP).
Havazásra és erős szélre figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 25 megyére és Bukarestre. Az ország többi részén is hideg idő és havazás várható csütörtök reggelig.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, hogy a koalícióban nem volt szó a Szociáldemokrata Párt (PSD) szolidaritási csomagjáról, és egyetlen olyan javaslatot sem fognak támogatni, amelynek nincs biztosítva a finanszírozása.
A katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU) szerda reggeli összegzése szerint 21 megye 102 településén és Bukarestben okozott károkat a rossz idő az elmúlt 24 órában, és 205 településen több mint 166 ezer fogyasztó maradt áramszolgáltatás nélkül.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadvány is szerepel az alkotmánybíróság szerdai ülésének napirendjén.
Havazásra figyelmeztető vörös jelzésű riasztást adtak ki Bukarestre és Ilfov megyére szerdán reggel. A rendkívüli hóhelyzet miatt leállították forgalmat az A7-es autópálya egy szakaszán.
szóljon hozzá!