
Épül a várva várt sztráda. A kezdési engedély kibocsátásától a kivitelezési jóváhagyásig egy év telt el
Fotó: Boda L. Gergely
Az engedélyek kiadásának bürokratikus útvesztője miatt halad lassan az észak-erdélyi autópálya építése. A Marosvásárhelytől Aranyosgyéresig tartó szakaszt öt részre osztották, de még a legrövidebb szakasz esetében is hivatali akadályok merültek fel. Az építők pedig várják, hogy dolgozhassanak.
2017. szeptember 26., 13:432017. szeptember 26., 13:43
Az egyelőre csak Marosvásárhelytől a borsi országhatárig tartó észak-erdélyi autópálya papíron már évtizedes terv, a kivitelezést és a valódi használatba adást azonban sok bürokratikus tényező akadályozza.
legalábbis erre a következtetésre jutottunk, miután csütörtökön délelőtt az egyik legrövidebb autópálya-szakasz építésénél jártunk.
A Brassó – Marosvásárhely – Kolozsvár – Nagyvárad autópálya Marosvásárhely és Aranyosgyéres közötti, mintegy 60 kilométeres szakaszát – miután több korábbi licitpróbálkozás is dugába dőlt – öt részre osztotta a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR), és ekként hirdették meg a munkálatok odaítéléséhez szükséges versenytárgyalásokat.
Nem az építőkön múlik a megígért határidők tartása. A meglévő engedély is csak részleges
Fotó: Boda L. Gergely
A marosvásárhelyi Metro áruháznál létesítendő körforgalomtól Nyárádtőig tartó, 4,7 kilométernyi négysávos gyorsforgalmi út és 4,5 kilométernyi autópálya megépítésére vonatkozó egyezményt felbontották, jelenleg a licitálás fázisában van.
A Nyárádtő és Marosugra közötti 10 kilométeres sztrádarész építésére a Strabag – Straco társulás, a Marosugra és Radnót közötti 3,6 kilométerre a Geiger, a Radnót és Maroskece közötti 17,9 kilométerre az Astaldi, a Maroskece és Aranyosgyéres (gyakorlatilag Lónya térsége) közötti 15,7 kilométerre a Straco – Specialist Consulting társulás nyert engedélyt.
A Vásárhelyi Hírlap stábja a legrövidebb szakasznál járt, a Geiger Transilvania Kft. telepvezető-helyettesével, Ștefan Bârsannal a helyszínen beszélgettünk.
– mondta a szakember.
Megtudtuk, a versenytárgyalást 2014 szeptemberében írták ki, a szerződést 2015 februárjában kötötték meg olyan feltételekkel, hogy a tervezésre 4 hónap, a kivitelezésre pedig 12 hónap állt rendelkezésre.
Csakhogy: a munka elkezdéséhez elengedhetetlen rendeletet 2016. május 4-én adták ki a hatóságok, és annak ellenére, hogy a vállalkozó tervezői megfeszített ütemben 2016 szeptemberig elkészítették a műszaki tervet, a kivitelezési jóváhagyás csak idén, 2017. május 15-én érkezett meg. Tehát a kezdési engedély kibocsátásától a kivitelezési jóváhagyásig is eltelt egy év.
Fotó: Boda L. Gergely
– ismertette Ștefan Bârsan. Az már csak hab a tortán, hogy a jelenlegi építkezési engedély is csak részleges, hiszen csak az első 3 kilométerre vonatkozik, a végső 600 méterre nincs érvényes módosított környezetvédelmi engedély.
„Jelenleg a munkálatok fizikai stádiuma 30 százalékos. A 3 kilométert 2018. május 8-ig befejezzük, a többi 600 méterre még várni kell. Mi heti rendszerességgel kommunikálunk a teljes Marosvásárhely – Aranyosgyéres sztrádaszakasz koordinálását végző Egis felügyelő céggel, de néha közvetlenül is a többi építővel” – tájékoztatott a szakember.
A 3,6 kilométeres szakaszon 2 autópálya feletti átjáróutat, 1 patak feletti hidat és 11 vízáteresztőt építenek, továbbá bekötő- és sztrádakarbantartó utakat létesítenek, valamint szakemberek segítségével a közhasznú (gáz, víz, villany stb.) vezetékeket kell áthelyeznie az építtetőnek – utóbbi egyébként a többi szakasz esetében is kötelezettség.
„Több esetben szóba kerül a vállalt garancia, felmerült a 10 éves periódus. Mi az átadástól számított 4 évet vállaltunk, ami bőven elég, hiszen a tapasztalat azt mutatja, hogy az esetleges hibák két tél után előjönnek. Csak összehasonlításként mondom, hogy Romániában egy tél alatt mintegy 65 fagyás–felolvadás fluktuáció van, míg Németországban átlagban 30, Skandináviában pedig 2-3. Namármost két tél alatt 130 fagyás–felolvadás rávilágít az esetleges építési hiányosságokra” – mondta a Vásárhelyi Hírlapnak Ștefan Bârsan.
XII. Piusz pápa 1956. november 10-én elmondott rádióbeszédének kalligráfus által kézzel készített leiratát is viszi személyes ajándékként vatikáni látogatása alkalmából XIV. Leó pápának Magyar Péter miniszterelnök.
Országszerte Hargita megyében igényelte a legtöbb gazda a legtöbb állat után azt az új támogatást, melyet a szarvasmarhatartóknak biztosít az állam. Hargita, Maros, Kovászna megyében több mint százezer állat után várják a 68 eurós juttatást a gazdák.
Sorin Grindeanu szerdán kijelentette, hogy ha Nicușor Dan államfő őt bízza meg kormányalakítással, mindent megtesz azért, hogy olyan kabinetet állítson össze, amely megszerzi a parlament bizalmát.
Az elosztóhálózaton végzett munkálatok miatt szünetel az ivóvíz-szolgáltatás szeptember 24-én, csütörtökön 8 és 20 óra között Székelykeresztúron és a környező településeken – közölte az Aquaserv szolgáltató.
Hétfő délelőttre összehívják az Országgyűlés rendkívüli ülését, amelyen a képviselők dönthetnek a miniszterelnök, Hankó Balázs (Fidesz) és Seszták Miklós (KDNP) mentelmi jogának felfüggesztéséről.
Sorin Grindeanu szerdán 17 óráig várta Siegfried Mureșant a Szociáldemokrata Párt (PSD) székházában. Miután kijelölt miniszterelnök nem jelent meg, a PSD elnöke ismét felszólította, hogy adja vissza kormányalakítási megbízását.
Oroszország nem csak Ukrajnát fenyegeti, Európa kibertámadásokkal, dezinformációs műveletekkel, szabotázsakciókkal és a kritikus infrastruktúra működésének megzavarásával vívott hibrid háború célpontja – jelentette ki Nicușor Dan az ENSZ-közgyűlésen.
Romániában 2026 első nyolc hónapjában 127-en vesztették életüket lakástűzben míg 2025 első nyolc hónapjában 122 halálos áldozatot jegyeztek. A tűzoltóság figyelmeztetésekkel fordul az emberekhez az ilyen esetek elkerülésére.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök a hét végéig benyújtja a parlamentbe kormánya programját és a miniszterjelöltek listáját – közölte szerdán a Facebook-oldalán Mircea Abrudean.
Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, mely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol az arányuk 20 százalék alá csökken.
szóljon hozzá!