Napszámosmunka, már nem csak a mezőgazdaságban

„Vannak olyan ágazatok, ahol valóban csak néhány napra, esetleg hétre van szükség munkavállalóra. Például az elmúlt év végén kikerült a kulturális tevékenység, így a színházak, a filmgyártók már nehezen tudtak néhány napra statisztákat alkalmazni. De ez csak egy az ágazatok közül, ahol gátolta a tevékenységet a szűkítés” – részletezte Édler András.

A most megjelent sürgősségi kormányrendelet szerint már nemcsak a mezőgazdaságban és az ehhez kapcsolódó ágazatokban, például az állattenyésztésben, vadászatban, halászatban, erdőgazdálkodásban lehet idénymunkásokat felvenni, hanem

Az új sürgősségi kormányrendeletben azonban szigorítások is vannak. A korábbi jogszabályok értelmében ugyanis csak a tízszázalékos személyi jövedelemadót kellett befizetni a napszámosok után, azonban most már a társadalombiztosítási járulékot is fizetni kell, ami azt jelenti, hogy

Ez a járulék a napszámos bruttó jövedelmének 25 százaléka.

A rendelet ugyanakkor arra is kitér, hogy az órabér nem lehet kisebb, mint amennyi a minimálbér alapján órára visszaosztott összeg. A napszámot minden nap vagy minden hét végén ki kell fizetni.

Édler András rámutatott, a törvény ezzel a szociális hálót akarja kiterjeszteni a napszámosokra is, tehát hogy a munkájuk után nyugdíjra legyenek jogosultak, ám ezzel éppen a napszámos-foglalkoztatás lényege és kifehérítésének szándéka vesz el. Hangsúlyozta, éppen azért kezdeményezte évekkel ezelőtt a napszámostörvényt, hogy a korábban feketén foglalkoztatott idénymunkásokat törvényesen alkalmazhassák. A lényeg az volt, hogy az idénymunkákra a lehető legegyszerűbben, bürokráciamentesen vehessenek fel munkavállalókat a vállalkozók. A most megjelent rendeletben azt is szabályozzák, hogy ez év decemberétől bevezetik a napszámosok elektronikus nyilvántartóját, addig – akárcsak mostanáig – minden munkaadó magánál tartja a napszámosregisztert.