Napszámosmunka, már nem csak a mezőgazdaságban

Ezentúl a szórólapkihordást is lehet végezni napszámos munkában. Képünk illusztráció

Fotó: Kristó Róbert

A gazdaság számos ágazatában lehet ezentúl napszámosokat foglalkoztatni a szociálliberális kabinet által elfogadott sürgősségi kormányrendelet értelmében. A üzleti szférának tett engedmények mellé azonban szigorításokkal is előrukkolt a Dăncilă-kormány.

Bíró Blanka

2019. április 24., 19:352019. április 24., 19:35

Miután az elmúlt év végén a kormány drasztikusan korlátozta azokat a területeket, ahol napszámosokat lehet alkalmazni, a vállalkozói szférából érkező számos visszajelzés hatására ezt újra megváltoztatták. Az április 18-án elfogadott sürgősségi kormányrendelet kilenc további szakmával bővíti azon területek listáját, ahol idénymunkásokat foglalkoztathatnak.

Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke képviselőként az első napszámostörvény megalkotója volt. Megkeresésünkre elmondta, többek között ő is felvetette a pénzügyminisztérium társadalmi párbeszéd bizottságában, hogy

az elmúlt év végi korlátozások több területen ellehetetlenítették az alkalmazást.

„Vannak olyan ágazatok, ahol valóban csak néhány napra, esetleg hétre van szükség munkavállalóra. Például az elmúlt év végén kikerült a kulturális tevékenység, így a színházak, a filmgyártók már nehezen tudtak néhány napra statisztákat alkalmazni. De ez csak egy az ágazatok közül, ahol gátolta a tevékenységet a szűkítés” – részletezte Édler András.

A most megjelent sürgősségi kormányrendelet szerint már nemcsak a mezőgazdaságban és az ehhez kapcsolódó ágazatokban, például az állattenyésztésben, vadászatban, halászatban, erdőgazdálkodásban lehet idénymunkásokat felvenni, hanem

visszakerültek a kulturális előadások, a vadgazdálkodás, az ételkiszállítás, a vásár- és kiállításszervezés, tájépítészet, éttermek, bárok, állatkertek, botanikus kertek és természeti rezervátumok, valamint a reklámtevékenység, így például a szórólapkihordás is.

Az új sürgősségi kormányrendeletben azonban szigorítások is vannak. A korábbi jogszabályok értelmében ugyanis csak a tízszázalékos személyi jövedelemadót kellett befizetni a napszámosok után, azonban most már a társadalombiztosítási járulékot is fizetni kell, ami azt jelenti, hogy

a napszámosok nyugdíjra jogosultak.

Ez a járulék a napszámos bruttó jövedelmének 25 százaléka.

A rendelet ugyanakkor arra is kitér, hogy az órabér nem lehet kisebb, mint amennyi a minimálbér alapján órára visszaosztott összeg. A napszámot minden nap vagy minden hét végén ki kell fizetni.

Édler András rámutatott, a törvény ezzel a szociális hálót akarja kiterjeszteni a napszámosokra is, tehát hogy a munkájuk után nyugdíjra legyenek jogosultak, ám ezzel éppen a napszámos-foglalkoztatás lényege és kifehérítésének szándéka vesz el. Hangsúlyozta, éppen azért kezdeményezte évekkel ezelőtt a napszámostörvényt, hogy a korábban feketén foglalkoztatott idénymunkásokat törvényesen alkalmazhassák. A lényeg az volt, hogy az idénymunkákra a lehető legegyszerűbben, bürokráciamentesen vehessenek fel munkavállalókat a vállalkozók. A most megjelent rendeletben azt is szabályozzák, hogy ez év decemberétől bevezetik a napszámosok elektronikus nyilvántartóját, addig – akárcsak mostanáig – minden munkaadó magánál tartja a napszámosregisztert.