Nagyszombat este Jézus feltámadását ünneplik a katolikus templomokban

A húsvéti gyertya fénye a feltámadt Jézus Krisztust jelzi. Archív

Fotó: Erdély Bálint Előd

Nagyszombaton az esti vigília szertartással kezdetét veszi a húsvét, a kereszténység legnagyobb, Jézus feltámadását hirdető ünnepe.

MTI

2021. április 03., 14:422021. április 03., 14:42

2021. április 03., 14:432021. április 03., 14:43

A vigília szertartása négy, jól elkülönülő lényegi részből áll: a fény liturgiájából, az igeliturgiából, a vízszentelésből és az áldozati liturgiából. Ez a jelenlegi liturgikus rend a 4. században alakult ki.

A szertartás a tűzszenteléssel kezdődik, majd a pap meggyújtja a húsvéti gyertyát, amelynek fénye a feltámadt Jézus Krisztust jelzi.

A húsvéti gyertya fénye belevilágít a templom sötétjébe és egyúttal a világ sötétjébe is, hogy új reményt adjon

– olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) MTI-hez eljuttatott közleményében.

Az igeliturgia végigvezeti a híveket az üdvösségtörténet nagy állomásain, majd felhangzik a Glória, Isten dicsőítése, és „visszatérnek a harangok”, felszólítva a hívőket Krisztus győzelmének ünneplésére. A szentlecke után az ünnepélyes Alleluja Isten népének ujjongó örömét fejezi ki. Az evangélium Jézus feltámadásának története.

A szentbeszéd, majd a mindenszentek litániájának elimádkozása után a keresztvíz megszentelésével folytatódik a húsvéti szertartás.

A katolikus templomokban ősi hagyományt követve általában húsvét vigíliáján keresztelik meg a felnőtt korukban megtérteket.

Ezt követően a szentmise a szokott rend szerint folytatódik. A liturgia ünnepi áldással ér véget. Idén a járványügyi előírások miatt a szertartások a legtöbb helyen egyszerűsödnek, a szentmisét záró, hagyományos, húsvéti körmenetet pedig nem tartják meg.