Nagyboldogasszony ünnepére készülve

Nagyboldogasszony ünnepén Sikaszó új templomában is búcsút ülnek. Archív

Fotó: Barabás Ákos

Augusztus 15-e a Szűzanya mennybevételének, magyar nyelvterületen Nagyboldogasszony vagy Nagyasszony napja, egyben Magyarországnak Mária oltalmába ajánlásának emlékünnepe.

Molnár Melinda

2019. augusztus 14., 13:192019. augusztus 14., 13:19

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Legrégebbi elnevezése dormitio, azaz elalvás, vagy pausatio, elpihenés: az Istenanya elszenderülésének, halálának a napja. I. Gelasius pápa (492–96) szertartáskönyve felemeltetésként említi. Az eseménynek a középkorban jelentős kultusza volt, amely máig visszatükröződik a paraliturgikus cselekedetekben, az egyházi művészetekben, a kódexirodalomban és a vallásos népkönyvekben.

A krónikás hagyomány Szent Gellért püspök érdemeként tudja, hogy a Boldogasszony nevet kapta.

Mindkét legenda úgy említi: „a magyar nemzet ki nem ejti, hanem csak Úrnőnek mondja, hisz Pannóniát a Boldogságos Szűz családjának nevezte Szent István király.” Az Árpád-korban Szűz Mária lett a magyarok legfőbb oltalma, Patrónája.

Koronázó templomok, főpapi székesegyházak, monostorok, búcsújáró helyek és kisebb templomok is védelme alatt állnak.

Számos növény, virág viseli manapság is a Boldogasszony előnevet. Több közülük ismert Mária-szimbólum. A zömmel gyógynövény, vagy régen annak tartott növényféle a kódexirodalomtól a középkori herbáriumokon át napjaink gyógyszerkönyveiben is ugyanazzal a névvel szerepel. A Boldogasszony-fája pedig a lakóház szobájában a mestergerendát alátámasztó oszlop, amelyet mindig a tűzhelyhez, kemencéhez közel helyeztek el.

Búcsúk, zarándoklatok

Szentdemeteren az ünnep előestéjén 20 órától a templomkerti Lourdes-i Mária szobornál gyertyás körmenetet tartanak. A szentmise főcelebránsa és szónoka Sebestyén Ágoston máréfalvi plébános lesz. Nagyboldogasszony napján, csütörtökön, a búcsús szentmise, amelynek szónoka ifj. Páll Antal segesvári plébános lesz, 13 órakor kezdődik.

Az alábbi helyszíneken a búcsús liturgia kezdési időpontja csütörtökön 12 óra. A kontumáci-kápolnánál az ünnep szónoka Fülöp László miklósvári plébános lesz. Zeteváralja leányegyházközségében, Sikaszó templomában a főcelebráns és szónok Kutas Attila paksi plébános lesz. Felsőboldogfalván Bordi János pálpataki plébános prédikál. Csíkszentgyörgyön, a Pósa-hegyi Nagyboldogasszony-kápolnánál tartják jó idő esetén a szentmisét, ha esik, a plébániatemplomban. A homiliát Kapás Attila etesi plébános mondja. Gyergyószárhegyen, a szabadtéri oltárnál Kovács Zsolt csíkszentmártoni plébános prédikál.

Csíkkarcfalván 12.30-kor kezdődik a búcsú. Főcelebránsa Tamás József püspök lesz, a szentbeszédet a magyarországi Galsi János plébános mondja. Az oroszhegyi plébániatemplomban a 12.30-kor kezdődő nagymisén Lokodi Attila dettai plébános fogalmazza a homíliát. Ugyanabban az időpontban Kászonújfaluban a temetőkápolna búcsújának szónoka Papp Márton, csíkszentszentkirályi plébános lesz.

A radnóti templom ünnepét, Köllő Tibor szovátai plébános szentbeszédével csütörtökön 13 órakor tartják. Nyárádköszvényesen a 13 órától kezdődő szentmise szónoka Bátor Botond pálos szerzetes lesz. Palotailván, Gödemesterháza filiájában 17 órakor Ilyés Lehel gyergyóalfalvi segédlelkész lesz az igehirdető. A gyergyótölgyesi Nagyboldogasszony-templom búcsúnapján találkoznak a Tölgyesről elszármazottak. A szentmise 17-én, szombaton 11 órakor kezdődik. Az ünnep szónoka Lőrincz Barnabás gyergyóremetei segédlelkész lesz. Marosszentkirályon a szentmisét 18-án, 12 órától mutatják be.