
Nagyboldogasszony ünnepén Sikaszó új templomában is búcsút ülnek. Archív
Fotó: Barabás Ákos
Augusztus 15-e a Szűzanya mennybevételének, magyar nyelvterületen Nagyboldogasszony vagy Nagyasszony napja, egyben Magyarországnak Mária oltalmába ajánlásának emlékünnepe.
2019. augusztus 14., 13:192019. augusztus 14., 13:19
Legrégebbi elnevezése dormitio, azaz elalvás, vagy pausatio, elpihenés: az Istenanya elszenderülésének, halálának a napja. I. Gelasius pápa (492–96) szertartáskönyve felemeltetésként említi. Az eseménynek a középkorban jelentős kultusza volt, amely máig visszatükröződik a paraliturgikus cselekedetekben, az egyházi művészetekben, a kódexirodalomban és a vallásos népkönyvekben.
Mindkét legenda úgy említi: „a magyar nemzet ki nem ejti, hanem csak Úrnőnek mondja, hisz Pannóniát a Boldogságos Szűz családjának nevezte Szent István király.” Az Árpád-korban Szűz Mária lett a magyarok legfőbb oltalma, Patrónája.
Számos növény, virág viseli manapság is a Boldogasszony előnevet. Több közülük ismert Mária-szimbólum. A zömmel gyógynövény, vagy régen annak tartott növényféle a kódexirodalomtól a középkori herbáriumokon át napjaink gyógyszerkönyveiben is ugyanazzal a névvel szerepel. A Boldogasszony-fája pedig a lakóház szobájában a mestergerendát alátámasztó oszlop, amelyet mindig a tűzhelyhez, kemencéhez közel helyeztek el.
Szentdemeteren az ünnep előestéjén 20 órától a templomkerti Lourdes-i Mária szobornál gyertyás körmenetet tartanak. A szentmise főcelebránsa és szónoka Sebestyén Ágoston máréfalvi plébános lesz. Nagyboldogasszony napján, csütörtökön, a búcsús szentmise, amelynek szónoka ifj. Páll Antal segesvári plébános lesz, 13 órakor kezdődik.
Az alábbi helyszíneken a búcsús liturgia kezdési időpontja csütörtökön 12 óra. A kontumáci-kápolnánál az ünnep szónoka Fülöp László miklósvári plébános lesz. Zeteváralja leányegyházközségében, Sikaszó templomában a főcelebráns és szónok Kutas Attila paksi plébános lesz. Felsőboldogfalván Bordi János pálpataki plébános prédikál. Csíkszentgyörgyön, a Pósa-hegyi Nagyboldogasszony-kápolnánál tartják jó idő esetén a szentmisét, ha esik, a plébániatemplomban. A homiliát Kapás Attila etesi plébános mondja. Gyergyószárhegyen, a szabadtéri oltárnál Kovács Zsolt csíkszentmártoni plébános prédikál.
Csíkkarcfalván 12.30-kor kezdődik a búcsú. Főcelebránsa Tamás József püspök lesz, a szentbeszédet a magyarországi Galsi János plébános mondja. Az oroszhegyi plébániatemplomban a 12.30-kor kezdődő nagymisén Lokodi Attila dettai plébános fogalmazza a homíliát. Ugyanabban az időpontban Kászonújfaluban a temetőkápolna búcsújának szónoka Papp Márton, csíkszentszentkirályi plébános lesz.
A radnóti templom ünnepét, Köllő Tibor szovátai plébános szentbeszédével csütörtökön 13 órakor tartják. Nyárádköszvényesen a 13 órától kezdődő szentmise szónoka Bátor Botond pálos szerzetes lesz. Palotailván, Gödemesterháza filiájában 17 órakor Ilyés Lehel gyergyóalfalvi segédlelkész lesz az igehirdető. A gyergyótölgyesi Nagyboldogasszony-templom búcsúnapján találkoznak a Tölgyesről elszármazottak. A szentmise 17-én, szombaton 11 órakor kezdődik. Az ünnep szónoka Lőrincz Barnabás gyergyóremetei segédlelkész lesz. Marosszentkirályon a szentmisét 18-án, 12 órától mutatják be.
Enyhe földrengés volt szerdára virradóan Arad megyében – közölte hivatalos oldalán az Országos Földfizikai Intézet (INFP).
Lezárult a jelentkezés az iskolavezetői versenyvizsgára, most ellenőrzik a leadott dossziékat. Országos szinten a legtöbb megyében jóval kevesebb a pályázó, mint az állás, és ez alól Székelyföld sem kivétel. A jelöltek jövő héten kezdik a vizsgákat.
Az Ukrajnából érkező utasoktól kenőpénzt szedő vámosokra és határrendészekre csaptak le a román hatóságok a halmi (Halmeu) közúti hatátkelőnél, ahol kilenc gyanúsítottat őrizetbe vettek, és további 38 ellen bűnvádi eljárást indítottak.
Kimerül a bérkerete a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóságnak e hónapban, így a novemberben fizetendő októberi fizetéseket csak akkor tudják kiadni a rendszerben dolgozó több száz alkalmazottnak, ha kapnak költségvetés-kiegészítést.
Arad nemcsak a gyász helye, a vértanúk bátorsága nemzedékeknek mutatott példát és adott erőt, ezért Arad arra is emlékeztet, hogy amit az ember a közösségéért tesz, kitörölhetetlenül tovább él – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc öröksége nem egyetlen párté, politikai oldalé, hanem a teljes magyar nemzeté – mondta a miniszterelnök kedden Gyulán, az aradi vértanúk emléknapján tartott megemlékezésen.
A Székely himnusz születését, történelmi hátterét és közösségi jelentőségét bemutató vándorkiállítás nyílt meg a csíkszeredai Mikó-vár udvarán. A tárlat év végéig látogatható.
Csíkszeredában is megemlékeztek október 6-án az aradi vértanúkról, akik a szabadságért a legnagyobb áldozatot hozták.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátusi frakcióvezetője, Petrișor Peiu kedden kijelentette, hogy a parlamenti képviselők és szenátorok többsége támogatná az előre hozott választások megtartását.
Több mint ötven ember jelenlétében zajlott az aradi vértanúkra való emlékezés kivégzésük 177. évfordulóján Sepsiszentgyörgyön. Talán azért, mert a veszteségeket nehezebben viseljük – jelentette ki Pénzes Lóránd történelemtanár az ünnepségen.
szóljon hozzá!