Nagyboldogasszony pirosbetűs ünnepét üljük

Az ünnep meglétéről a 7. századtól tanúskodnak írásos emlékek, Mária mennybevitelét 847-ben IV. Leó pápa tette hivatalos ünneppé. Az 1446. évi Müncheni Kódexben találkozni először magyar elnevezésével: „Marianac fel menbe vetele”.

A magyar nyelvterületen Szűz Máriát Boldogasszonynak nevezik. A Szent Gellért legenda szerint Krisztus Anyja nevét „a magyar nemzet ki nem ejti, hanem csak Úrnőnek mondja, hisz Pannóniát a Boldogságos Szűz családjának nevezte Szent István király.” Az Árpád-korban Szűz Mária lett a magyarok legfőbb oltalma, Patrónája.

Nagyboldogasszony tiszteletére

A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye összesítése szerint a következő településeken szenteltek templomot vagy kápolnát Nagyboldogasszony tiszteletére: Csíkkarcfalva, Déva, Vulkán, Vajdahunyad, Erzsébetváros: örmény templom, Királybánya, Topánfalva, Hosszúaszó, Bodola, Alsótömös, Sepsibükszád, Retteg, Kézdisárfalva, Szarvaskend, Kapjon (megszűnt közösség), Désakna, Kohó-völgy, Mezőerked, Sinfalva, Küküllővár, Radnót, Szentdemeter, Náznánfalva, Nyárádköszvényes, Tölgyes, Palotailva, Székelyföldvár (Marosújvár), Marosszentkirály, Szárhegy: ferences templom, Oroszhegy, Felsőboldogfalva, Kászonújfalu: temetőkápolna, Gyimesbükk: Kontumác, Csíkszentgyörgy: Pósa-hegy, Kolozsmonostor: apátsági templom (Kálvária), Zeletaváralja: Sikaszó.

Ünnepelni készülnek

Az érsekség honlapja szerint a Nagyboldogaszony ünnepéhez kapcsolódva idén a következő helyeken lesz templombúcsú hétfőn:

A Maros megyei, radnóti templom búcsúünnepét augusztus 15-én, 13 órától tartják. Igét hirdet Tankó Géza gyergyóújfalvi plébános.