
Megtelt a szálloda konferenciaterme.
Fotó: Farkas Orsolya
A „boomerektől” a Z generációig minden korosztály magára ismerhetett az MCC által szervezett minapi előadáson Sepsiszentgyörgyön. Gergely Orsolya szociológus, a Sapientia EMTE oktatója a Generációk a görgetés évszázadában címmel tartott bemutatójában mesélt a nemzedékek közötti különbségekről, kihívásokról és átfedésekről.
2023. november 11., 14:382023. november 11., 14:38
A sepsiszentgyörgyi Fidelitas Hotel konferenciatermében tartott előadás elsődleges célja az volt, hogy a különböző korcsoportok megismerjék egymást. Nem azért, mert idegenek lennének egymás számára, sőt, az eltérésekkel mindenki tisztában van, érzékeli őket, éppen ezért jönnek létre az előítéletek is. Abban viszont nem mindenki hisz, hogy ezeket a szakadékokat át lehet hidalni, hogy
Gergely Orsolya szerint kulcsfontossága van annak, miként viszonyulnak egymáshoz a különböző korosztályok, ugyanakkor nem biztos, hogy mindenkire igazak az adott kor sajátosságai. „Ahhoz, hogy jobban együtt tudjunk élni, dolgozni, talán nem baj, hogy kicsit jobban látjuk azt, hogy adott generációkhoz tartozó fiatalok és idősebbek hogyan és miért viselkednek, gondolkodnak, döntenek úgy, ahogy.
– emelte ki.
Az I. világháború (1914-1918) előttiek a veteránok, a két háború között születettek pedig a csendes generációhoz tartoznak. A boomerek a II. világháború (1939-1945) utáni időszakban születtek, a kollektivizálás, az erőltetett urbanizáció és iparosítás korában. Törekszenek a biztonságra, ragaszkodnak a stabil munkahelyhez és nagyon fontos számukra a presztízs. Ők a jelen emberei, arra fókuszálnak, ami most történik, és hálásak azért, amit kapnak, mert tudják, hogy lehetne sokkal rosszabb is.
– részletezte a szociológus. Kihívás számukra, hogy megtalálják az egyensúlyt a saját és a mások érdeke között, és hogy optimalizálják az egójukat.
Az X generációhoz az 1960 és ’79 között, a szocializmus idején született nemzedék tartozik. A fiatalkorukat a privatizáció és a magánszektor kiépülése jellemezte. Ők az elsők, akik be tudnak épülni a munkamigrációba, ugyanis
A fiatalok és nők csak a kétezres évek során lépnek be ebbe a vándorlásba. Ebben a periódusban kezdődött el a digitalizáció is, ezekhez tartoztak a közösségi médiaoldalak elődei is, mint például a Yahoo Messenger és az IWIW, amelyekkel ez a korosztály már megismerkedhetett. Jellemző rájuk a szorgalom és a racionalitás, a rendszerváltás nyerteseivé vagy veszteseivé váltak, attól függően, hogy ki milyen szociális hálóval rendelkezett, milyen élethelyzetben és életkorban következett a váltás, milyen tanulmányokkal és képzettséggel rendelkezett – ezek ugyanis döntő tényezők voltak a folytatásban. Emellett az X csoporthoz tartozóknak adatott meg először, hogy új karriert kezdjenek építeni, megismerni, ennek tudható be az is, hogy ők voltak a digitalizáció megalapozói is.
– fogalmazott a szakember.
A következő nemzedék már demokráciában nőtt fel, fő életeseményeiket a globalizáció korában élték meg, a jelenleg 29 és 43 év közöttiek tartoznak ide. Munkába lépésükkor a 2008-2010-es gazdasági válsággal küzdöttek, ezzel együtt viszont egyre szélesebb körben kezdett el terjedni a felsőoktatás, valamint a technológia is rohamos fejlődésnek indult, így ebben már sokkal jártasabbak voltak, mint az elődeik és ők azok, akik először használják a Facebookot mint közösségi médiafelületet.
– mesélte az előadó, és hozzátette, hogy ez a mentalitás a Z nemzedékben csak egyre erősebb lesz. Teljesítményorientáltak, nagyban motiválják őket az anyagi javak.
A Z generáció technológiai szempontból a legkompetensebb, ugyanakkor számukra a globális migráció is teljesen magától értetődő. A szociológus ismertette, hogy a felmérések alapján erre a nemzedékre hatottak leginkább a koronavírus világjárvány társadalmi szintű következményei, mert éppen ekkor voltak abban az életkorban, amikor ki kellett volna építeniük a szociális hálóikat, kapcsolataikat. A háborúk és terrorcselekmények ennek a korcsoportnak jelentenek leginkább szorongásforrást, abba a korba születtek bele, amikor már bármi megtörténhet, beleértve a negatív eseményeket is, emiatt csökken a biztonságérzetük. A közösségi médiát illetően a Z jelen van Facebookon, de nem használja azt, sokkal inkább az Instagramot részesíti előnyben.
„Talán nem olyan nagy baj, hogy megérkezett egy olyan generáció, aki egyensúlyt akar tartani a munka és a pihenés között. Építő jellege lehet annak, ha megtanuljuk egymástól úgy a munka etikáját, mint a pihenés kultúráját” – fogalmazta meg Gergely Orsolya, aki szerint
Ennek a korcsoportnak viszont rendkívül nehéz érvényt szerezni az etikus magatartásnak, az igazságnak, ami megfogalmazódik bennük és nehezebb számukra egyszerre egy dologra fókuszálniuk. Utánuk következnek az Alfák, a 2010 utáni nemzedék, amely jelenleg is kialakulóban van.
Bár motiváció és embertípus kérdése is, általában elmondható, hogy a tömegkommunikációs eszközök használata eltér a különböző nemzedékek esetében.
Az Y generáció abszolút Facebook-hoz kötött továbbra is. Míg számukra még mindig az asztali számítógép a meghatározó, addig Z generáció főleg okostelefonnal, laptoppal, táblagéppel csatlakozik rá a különböző felületekre.
A digitális világtól azonban el is lehet zárkózni, de nem mindegy, hogy gazdasági hatás vagy egyéni döntés eredményeképpen történik-e meg. A szociológus a magyarországi szakember, Buda András didaktikus felosztásával szemléltette a folyamatot, miszerint
Ez a kategorizálás a különböző élethelyzeteket és hozzáállásokat jelképezi: a remetéknek nincs saját számítógépük, mobiljuk, és nincs is rá szükségük; a nomádok birtokolják ezeket az eszközöket, de nincs otthon internet, valószínűleg inkább a munkához használják; a nomádok már interneteznek, de bizonytalanul, keresik a helyüket; a telepesek viszont már az információs társadalom ideális polgárai, könnyedén boldogulnak az online, digitalizált világban, szívesen mutatják meg online magukat; a honfoglalók pedig hajlandóak napi 24 órát is a virtuális térben tölteni, a legmagasabb szinten digitalizálódott csoport. A gazdasági tényezőkön túl személyfüggő azonban az, hogy ki melyik csoporthoz akar tartozni.
„Azt gondolom, hogy mindannyian nyerünk azzal, ha mindegyik korcsoportnak esélyt adunk.
– zárta előadását Gergely Orsolya.
A Duna vízhozamának növekedése nyomán ismét zavartalanul működik a cernavodai atomerőmű mindkét reaktora, fedezve az ország villamosenergia-szükségletének közel 20 százalékát; a földgáztárolók töltöttsége elérte a 85 százalékot.
A téli áram- és földgázellátás biztosításával, a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások védelmével és a nagy ipari fogyasztók támogatásával foglalkozó munkacsoport létrehozásáról döntött a miniszterelnök.
A csütörtökön esedékes Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozója előtt már találkozott a kínai Szencsenben Donald Trump amerikai, Hszi Csin-ping kínai, valamint Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Újabb telefonos csalási módszerre figyelmeztet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC). Az elkövetők először mobilszolgáltatók képviselőinek, majd a kiberbiztonsági igazgatóság munkatársainak adják ki magukat.
Románia bruttó finanszírozási igénye az előzetes becslések szerint a 2026-os 279 milliárd lejről 248 milliárd lejre csökkenhet jövőre a költségvetési hiány mérséklődésének és a lejáró adósságállomány csökkenésének köszönhetően
Elektronikusan ellenőrizhetik a jövőben az orvosok és az egészségügyi szolgáltatók, hogy a páciensek rendelkeznek-e egészségbiztosítással.
Eltérő technológiával, adatforrásokkal és számítási módszerekkel dolgozik a Google földrengésjelző rendszere és az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Az Ilfov megyei törvényszék egyik bírája szerdán elrendelte Călin Georgescu volt államfőjelölt házi őrizetbe helyezését abban az ügyben, amelyben egy üzletember 1,1 millió eurós megkárosításával vádolják.
Európai uniós szankciós hivatalt hozott létre, élére pedig különmegbízottat nevezett ki szerdán az Európai Bizottság.
Egységesen 50 ezer lejben szabják meg a készpénzes bevételek és kifizetések napi felső határát a képviselőház szerdán elfogadott törvénytervezete értelmében.
szóljon hozzá!