Munkamániától a pihenéskultúráig: generációs különbségek egy szociológus szemével

Gergely Orsolya szerint kulcsfontossága van annak, miként viszonyulnak egymáshoz a különböző korosztályok, ugyanakkor nem biztos, hogy mindenkire igazak az adott kor sajátosságai. „Ahhoz, hogy jobban együtt tudjunk élni, dolgozni, talán nem baj, hogy kicsit jobban látjuk azt, hogy adott generációkhoz tartozó fiatalok és idősebbek hogyan és miért viselkednek, gondolkodnak, döntenek úgy, ahogy.

– emelte ki.

Baby boomerek, a stabilitás hívői

Az I. világháború (1914-1918) előttiek a veteránok, a két háború között születettek pedig a csendes generációhoz tartoznak. A boomerek a II. világháború (1939-1945) utáni időszakban születtek, a kollektivizálás, az erőltetett urbanizáció és iparosítás korában. Törekszenek a biztonságra, ragaszkodnak a stabil munkahelyhez és nagyon fontos számukra a presztízs. Ők a jelen emberei, arra fókuszálnak, ami most történik, és hálásak azért, amit kapnak, mert tudják, hogy lehetne sokkal rosszabb is.

– részletezte a szociológus. Kihívás számukra, hogy megtalálják az egyensúlyt a saját és a mások érdeke között, és hogy optimalizálják az egójukat.

A rendszerváltás nyertesei és vesztesei

Az X generációhoz az 1960 és ’79 között, a szocializmus idején született nemzedék tartozik. A fiatalkorukat a privatizáció és a magánszektor kiépülése jellemezte. Ők az elsők, akik be tudnak épülni a munkamigrációba, ugyanis

A fiatalok és nők csak a kétezres évek során lépnek be ebbe a vándorlásba. Ebben a periódusban kezdődött el a digitalizáció is, ezekhez tartoztak a közösségi médiaoldalak elődei is, mint például a Yahoo Messenger és az IWIW, amelyekkel ez a korosztály már megismerkedhetett. Jellemző rájuk a szorgalom és a racionalitás, a rendszerváltás nyerteseivé vagy veszteseivé váltak, attól függően, hogy ki milyen szociális hálóval rendelkezett, milyen élethelyzetben és életkorban következett a váltás, milyen tanulmányokkal és képzettséggel rendelkezett – ezek ugyanis döntő tényezők voltak a folytatásban. Emellett az X csoporthoz tartozóknak adatott meg először, hogy új karriert kezdjenek építeni, megismerni, ennek tudható be az is, hogy ők voltak a digitalizáció megalapozói is.

– fogalmazott a szakember.

Ezredfordulósok, a reformkor gyermekei

A következő nemzedék már demokráciában nőtt fel, fő életeseményeiket a globalizáció korában élték meg, a jelenleg 29 és 43 év közöttiek tartoznak ide. Munkába lépésükkor a 2008-2010-es gazdasági válsággal küzdöttek, ezzel együtt viszont egyre szélesebb körben kezdett el terjedni a felsőoktatás, valamint a technológia is rohamos fejlődésnek indult, így ebben már sokkal jártasabbak voltak, mint az elődeik és ők azok, akik először használják a Facebookot mint közösségi médiafelületet.

– mesélte az előadó, és hozzátette, hogy ez a mentalitás a Z nemzedékben csak egyre erősebb lesz. Teljesítményorientáltak, nagyban motiválják őket az anyagi javak.

Akik pihenni is szeretnének, nem csak dolgozni

A Z generáció technológiai szempontból a legkompetensebb, ugyanakkor számukra a globális migráció is teljesen magától értetődő. A szociológus ismertette, hogy a felmérések alapján erre a nemzedékre hatottak leginkább a koronavírus világjárvány társadalmi szintű következményei, mert éppen ekkor voltak abban az életkorban, amikor ki kellett volna építeniük a szociális hálóikat, kapcsolataikat. A háborúk és terrorcselekmények ennek a korcsoportnak jelentenek leginkább szorongásforrást, abba a korba születtek bele, amikor már bármi megtörténhet, beleértve a negatív eseményeket is, emiatt csökken a biztonságérzetük. A közösségi médiát illetően a Z jelen van Facebookon, de nem használja azt, sokkal inkább az Instagramot részesíti előnyben.

„Talán nem olyan nagy baj, hogy megérkezett egy olyan generáció, aki egyensúlyt akar tartani a munka és a pihenés között. Építő jellege lehet annak, ha megtanuljuk egymástól úgy a munka etikáját, mint a pihenés kultúráját” – fogalmazta meg Gergely Orsolya, aki szerint

Ennek a korcsoportnak viszont rendkívül nehéz érvényt szerezni az etikus magatartásnak, az igazságnak, ami megfogalmazódik bennük és nehezebb számukra egyszerre egy dologra fókuszálniuk. Utánuk következnek az Alfák, a 2010 utáni nemzedék, amely jelenleg is kialakulóban van.

Médiahasználati különbségek

Bár motiváció és embertípus kérdése is, általában elmondható, hogy a tömegkommunikációs eszközök használata eltér a különböző nemzedékek esetében.

Az Y generáció abszolút Facebook-hoz kötött továbbra is. Míg számukra még mindig az asztali számítógép a meghatározó, addig Z generáció főleg okostelefonnal, laptoppal, táblagéppel csatlakozik rá a különböző felületekre.

A digitális világtól azonban el is lehet zárkózni, de nem mindegy, hogy gazdasági hatás vagy egyéni döntés eredményeképpen történik-e meg. A szociológus a magyarországi szakember, Buda András didaktikus felosztásával szemléltette a folyamatot, miszerint

Ez a kategorizálás a különböző élethelyzeteket és hozzáállásokat jelképezi: a remetéknek nincs saját számítógépük, mobiljuk, és nincs is rá szükségük; a nomádok birtokolják ezeket az eszközöket, de nincs otthon internet, valószínűleg inkább a munkához használják; a nomádok már interneteznek, de bizonytalanul, keresik a helyüket; a telepesek viszont már az információs társadalom ideális polgárai, könnyedén boldogulnak az online, digitalizált világban, szívesen mutatják meg online magukat; a honfoglalók pedig hajlandóak napi 24 órát is a virtuális térben tölteni, a legmagasabb szinten digitalizálódott csoport. A gazdasági tényezőkön túl személyfüggő azonban az, hogy ki melyik csoporthoz akar tartozni.

„Azt gondolom, hogy mindannyian nyerünk azzal, ha mindegyik korcsoportnak esélyt adunk.

– zárta előadását Gergely Orsolya.