
Matl Péter
Fotó: Erdély Bálint Előd
Két hétre Kápolnásfaluba látogat Matl Péter kárpátaljai Munkácsy-díjas szobrászművész. Az elismert alkotó Erdélyben első alkalommal a székelyföldi faluban szervezi meg nemzetközi szobrásztáborát szeptember közepén. A számos díjat magáénak tudó művésszel és a tábornak helyet biztosító község polgármesterével az őszi esemény apropóján beszélgettünk.
2022. június 23., 15:402022. június 23., 15:40
„2014-ben alapítottuk a Pro Arte Munkács civil szervezetet a kárpátaljai Munkácson azzal a céllal, hogy nemzetközi szobrásztáborokat szervezzünk. Ez a civil szervezet festő- és képzőművészeket, építészeket foglal magában, akiknek nem mindegy, hogy mi lesz a vidékünk sorsa, hogyan fog kinézni majd” – kezdte beszélgetésünket a művész, majd kifejtette, ezeken a táborokon köztéri szobrokat készítenek, amelyek kis településeken vannak elhelyezve. Mint mondta, a kezdetekkor négy szoborral indultak, jelenleg pedig már 85 szobornál tartanak.
„Ennek révén mára már létrehoztunk egy nemzetközi Kárpátok Szoborutat, amelynek mentén most már körülbelül 350 kilométert lehet beutazni – különböző szoborgyűrűk vannak Beregszász, Nagyszőlős és Munkács körül, valamint elszórva is vannak alkotások Kárpátalja-szerte –, és reményeink szerint beterítjük majd a teljes régiót szobrokkal. Ez egy kulturális misszió, melynek révén a modern művészetet szeretnék becsempészni a falvak esztétikájába” – magyarázta a szobrászművész.
Mint mesélte, 2020 körül túlléptek az országhatáron is a szoborúttal Magyarország felé, ahol szintén szerveztek három szobrásztábort. „Az akkor odaajándékozott szobrok összekötik a Kárpátaljai Szoborutunkat egy Nyíregyháza felől a magyar határ felé elinduló szoborúttal. Ha megnyílnak újra az európai határok Ukrajna előtt is, akkor egy összefüggő kulturális élménye lesz a hozzánk látogató turistáknak. Ez az erdélyi, székelyföldi kapcsolódás most már összefércelné Románia felől is a mi nemzetközi szoborutunkat” – tette hozzá.
Mint beszélgetésünk során kiderült, a Munkácsy-díjas szobrász és Benedek László, Kápolnásfalu polgármestere egy budapesti találkozás alkalmával véletlenszerűen ismerkedtek meg, ekkor született meg az ötlet, hogy az udvarhelyszéki falu is szolgálhatna Matl Péter szobrásztáborának helyszínéül.
– mesélte a polgármester. A községvezető úgy érzi, nagyon fontos, hogy a kultúrára is figyelmet fordítsanak, hiszen több eseményt is szerveznek a községben, de ezen a téren eddig nem volt túl gazdag a kínálat, ezért is örül nagyon, hogy ők lehetnek a házigazdák.
Matl Árpád, a civil szervezet helyettes elnöke, a tábor szervezője szerint a művészek a világ több pontjáról érkeznek majd Kápolnásfaluba, ahol az önkormányzat a falu határában található saját telkén biztosít helyet számukra az alkotásra, illetve vendégházukban szállásolják el őket. A résztvevő művészek neveit szeptember elején teszik közzé.
A helyi községvezető arra biztatja a szomszédos települések polgármestereit, hogy lehetőségeikhez mérten ők is járuljanak hozzá a nemzetközi tábor jobbá tételéhez, például egy vendéglátással. Mint mondja, felajánlásaik nem maradnának köszönet nélkül, hiszen cserébe a táborban készült szobrok közül ők is kapnának egyet. Mint Matl Péter elmondta, minden tábornak megvan a központi témája, melynek megfelelően elkészítik műveiket az alkotók. A Kápolnásfalusi táboré a Hargita hegy lesz.
A polgármester elmondta, hogy hagyományossá szeretnék tenni a székelyföldi alkotótábort, ha lesz igény más községek részéről is a szervezésre, akkor különböző helyszíneken, amennyiben nem, akkor Kápolnásfaluban.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!