Jól haladnak a szükséges tennivalókkal a Karakó-völgyhíd részleges felújítását végző munkások, még az esős időjárás sem fogott ki rajtuk. A munkát július 25-éig kell befejezniük.
2018. július 08., 09:312018. július 08., 09:31
Munka a Karakó-hídon. A sínpár mindkét oldalán padka védi majd a töltést
Fotó: Gecse Noémi
Jól haladnak a szükséges tennivalókkal a Karakó-völgyhíd részleges felújítását végző munkások, még az esős időjárás sem fogott ki rajtuk. A munkát július 25-éig kell befejezniük.
2018. július 08., 09:312018. július 08., 09:31
A munkakezdéstől számítva 45 nap áll a kivitelező marosvásárhelyi cég rendelkezésére, hogy befejezze a szükséges felújítási munkálatokat a lóvészi Karakó-völgyhídon, azaz július 25-éig dolgozhatnak ‒ számolt be érdeklődésünkre a helyszínen Kertész Dénes. Az építő cég munkafelügyelője azt is elmondta, annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban nem kedvezett nekik az időjárás, az esőzésekre felkészülten érkeztek a munkások a helyszínre, így tudtak haladni a hídpályán végzendő tennivalókkal.
Fotó: Gecse Noémi
Múlt hétvégi találkozásunkkor arról is beszámolt az illetékes, hogy a munkát a hídon lévő rétegek felszedésével kezdték: mostanra eltávolították a vasúti síneket, a talpfákat, vagyis a betonaljakat, a töltést és egy réteg betont is egészen a hídon lévő régi szigetelésig. Ezt követően
új szigetelőanyagot helyeztek le, és nekiláttak a betonréteg elterítéséhez ‒ a híd kétharmadán ez már meg is történt, de a fennmaradó egyharmadon is le volt fektetve az ahhoz szükséges drótháló.
Fotó: Gecse Noémi
Ottjártunkkor éppen a sínpár két oldalára tervezett padkát öntötték a munkások ‒ egyharmadával már kész is voltak ‒, ezt amiatt hozzák létre, hogy a kőtöltés talpfákról való leomlását megakadályozzák ‒ magyarázta Kertész Dénes. Hozzátette, a töltés hiányában a talpfa fedetlen marad (legyen az fa vagy beton), a sín a hőség hatására a megengedettnél jobban kitágulhat és elhajolhat.
Az elkészülő betonrétegre rákerül még egy szigetelőfestés, majd egy korrózióvédelmi anyag is. „Utána jöhet a töltés, a talpfák, a sín, és mehet is a vonat” ‒ sorolta mosolyogva a következő lépéseket. Majd előrebocsájtotta azt is, hogy jövőben a híd tartópilléreinek és a vasszerkezet felújításával folytatódhat a munka.
Fotó: Gecse Noémi
A betervezett munkálatok miatt teljes vonalzárat léptettek érvényben a Madéfalva és Gyimesbükk közötti vasútvonalon június 20. és július 25. között, emiatt
Az utasokat vonatpótló autóbuszok szállítják ebben az időszakban. Két útvonalon közlekednek a buszok: a Csíkszereda–Gyimesbükk, illetve Csíkszereda–Lóvész szakaszon. A megkülönböztetett feliratú autóbuszok a csíkszeredai, a gyimesfelsőloki, a tarkői, a gyimesközéploki, a bálványosi és gyimesi, illetve a csíkszeredai, a madéfalvi, a csíkszentmihályi, az ajnádi és a lóvészi vasútállomások közelében állnak meg.
Fotó: Gecse Noémi
A Karakó-völgyhídról
Az először 1897-ben megépített viadukt a Karakó-patak völgyét hidalja át 64,44 m magasban ‒ nevét az említett patakról kapta. Az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legmagasabb viaduktja volt. Mindkét világháborúban felrobbantották: 1897-től 1916. augusztus 28-áig háborítatlanul használták a hidat, amikor az addig semlegességet hirdető Románia csapatai váratlanul betörtek Erdélybe, visszavonuláskor pedig a németek felrobbantották a hidakat, kivéve a Ladók-völgyhidat. A román csapatok Erdélyből való kiűzése után 1916 decemberében megkezdődött a völgyhíd helyreállítása. A második világháború idején, amikor újra visszavonulásra került sor, a németek az összes nagy hidat és az alagutat felrobbantották. A benyomuló román és szovjet csapatoknak nagy szükségük volt a vasútvonalra, ezért ideiglenesen helyreállították a hidakat. A háború után már a román vasút írt ki pályázatot a jelenlegi híd felépítésére, amely 14 hónap alatt 1946. július 12-én fejeződött be – olvasható a www.bogatregio.eu honlapon.
Fotó: Gecse Noémi
Fotó: Gecse Noémi
Fotó: Gecse Noémi
Fotó: Gecse Noémi
Fotó: Gecse Noémi
Jelentős zavarokat okozhat az országos próba-képességvizsgák és a próbaérettségi lebonyolításában, hogy több mint 73 ezer tanügyi alkalmazott nem vesz részt a megszervezésükben.
Tűz ütött ki kedden egy lakóházban Libánfalván, a Fő utcában. Az épületből két gázpalackot hoztak ki a tűzoltók, és fennállt a veszélye annak, hogy a lángok két közeli lakóházra is átterjednek.
Megkezdődött a fakó keselyű romániai visszatelepítése: az első madarak március kilencedikén érkeztek meg a Fogarasi-havasokba. A Spanyolországból hozott példányokat az akklimatizációs időszak után fokozatosan engedik szabadon.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
Bemutatta új modelljét a Dacia: a Striker egyfajta átmenet a kompakt kombik és az SUV-ok között, tekintve, hogy formavilága mindkettőből ötvöz valamennyit.
Évről évre csökken a tarlótüzek száma a Hargita megyei Natura 2000-es területeken, ám az egy általános probléma, hogy éppen a védett területek felégetőit nehéz felelősségre vonni. A legtöbb ilyen tarlóégetési ügy eredménytelenül zárul.
A tanügyi szakszervezetek szerint bizonyos iskolaigazgatók és főtanfelügyelők nyomást gyakorolnak a tanárokra, hogy vegyenek részt az országos próbavizsgákon, miután egy belső referendumon ezek bojkottja mellett foglaltak állást a pedagógusok.
Még várniuk kell a bírósági ítéletre azoknak az egészségügyben dolgozóknak, akiknek a nevében perel a szakszervezet a kormány által múlt évben elrendelt bérpótlékcsökkentés miatt.
A közel-keleti konfliktusok miatt válságos irányba fordult energiapiaci helyzetre jelentik be válaszaikat a környező európai országok, de a polgárok is.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 2000 román állampolgár tért haza az Öböl menti országokból az evakuáló, repatriáló, illetve a román hatóságok támogatásával megszervezett kereskedelmi járatokkal.
szóljon hozzá!