Jól haladnak a szükséges tennivalókkal a Karakó-völgyhíd részleges felújítását végző munkások, még az esős időjárás sem fogott ki rajtuk. A munkát július 25-éig kell befejezniük.
2018. július 08., 09:312018. július 08., 09:31
Munka a Karakó-hídon. A sínpár mindkét oldalán padka védi majd a töltést
Fotó: Gecse Noémi
Jól haladnak a szükséges tennivalókkal a Karakó-völgyhíd részleges felújítását végző munkások, még az esős időjárás sem fogott ki rajtuk. A munkát július 25-éig kell befejezniük.
2018. július 08., 09:312018. július 08., 09:31
A munkakezdéstől számítva 45 nap áll a kivitelező marosvásárhelyi cég rendelkezésére, hogy befejezze a szükséges felújítási munkálatokat a lóvészi Karakó-völgyhídon, azaz július 25-éig dolgozhatnak ‒ számolt be érdeklődésünkre a helyszínen Kertész Dénes. Az építő cég munkafelügyelője azt is elmondta, annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban nem kedvezett nekik az időjárás, az esőzésekre felkészülten érkeztek a munkások a helyszínre, így tudtak haladni a hídpályán végzendő tennivalókkal.
Fotó: Gecse Noémi
Múlt hétvégi találkozásunkkor arról is beszámolt az illetékes, hogy a munkát a hídon lévő rétegek felszedésével kezdték: mostanra eltávolították a vasúti síneket, a talpfákat, vagyis a betonaljakat, a töltést és egy réteg betont is egészen a hídon lévő régi szigetelésig. Ezt követően
új szigetelőanyagot helyeztek le, és nekiláttak a betonréteg elterítéséhez ‒ a híd kétharmadán ez már meg is történt, de a fennmaradó egyharmadon is le volt fektetve az ahhoz szükséges drótháló.
Fotó: Gecse Noémi
Ottjártunkkor éppen a sínpár két oldalára tervezett padkát öntötték a munkások ‒ egyharmadával már kész is voltak ‒, ezt amiatt hozzák létre, hogy a kőtöltés talpfákról való leomlását megakadályozzák ‒ magyarázta Kertész Dénes. Hozzátette, a töltés hiányában a talpfa fedetlen marad (legyen az fa vagy beton), a sín a hőség hatására a megengedettnél jobban kitágulhat és elhajolhat.
Az elkészülő betonrétegre rákerül még egy szigetelőfestés, majd egy korrózióvédelmi anyag is. „Utána jöhet a töltés, a talpfák, a sín, és mehet is a vonat” ‒ sorolta mosolyogva a következő lépéseket. Majd előrebocsájtotta azt is, hogy jövőben a híd tartópilléreinek és a vasszerkezet felújításával folytatódhat a munka.
Fotó: Gecse Noémi
A betervezett munkálatok miatt teljes vonalzárat léptettek érvényben a Madéfalva és Gyimesbükk közötti vasútvonalon június 20. és július 25. között, emiatt
Az utasokat vonatpótló autóbuszok szállítják ebben az időszakban. Két útvonalon közlekednek a buszok: a Csíkszereda–Gyimesbükk, illetve Csíkszereda–Lóvész szakaszon. A megkülönböztetett feliratú autóbuszok a csíkszeredai, a gyimesfelsőloki, a tarkői, a gyimesközéploki, a bálványosi és gyimesi, illetve a csíkszeredai, a madéfalvi, a csíkszentmihályi, az ajnádi és a lóvészi vasútállomások közelében állnak meg.
Fotó: Gecse Noémi
A Karakó-völgyhídról
Az először 1897-ben megépített viadukt a Karakó-patak völgyét hidalja át 64,44 m magasban ‒ nevét az említett patakról kapta. Az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legmagasabb viaduktja volt. Mindkét világháborúban felrobbantották: 1897-től 1916. augusztus 28-áig háborítatlanul használták a hidat, amikor az addig semlegességet hirdető Románia csapatai váratlanul betörtek Erdélybe, visszavonuláskor pedig a németek felrobbantották a hidakat, kivéve a Ladók-völgyhidat. A román csapatok Erdélyből való kiűzése után 1916 decemberében megkezdődött a völgyhíd helyreállítása. A második világháború idején, amikor újra visszavonulásra került sor, a németek az összes nagy hidat és az alagutat felrobbantották. A benyomuló román és szovjet csapatoknak nagy szükségük volt a vasútvonalra, ezért ideiglenesen helyreállították a hidakat. A háború után már a román vasút írt ki pályázatot a jelenlegi híd felépítésére, amely 14 hónap alatt 1946. július 12-én fejeződött be – olvasható a www.bogatregio.eu honlapon.
Fotó: Gecse Noémi
Fotó: Gecse Noémi
Fotó: Gecse Noémi
Fotó: Gecse Noémi
Fotó: Gecse Noémi
Címlapon hozzák a 2026-os magyar országgyűlési választással kapcsolatos információkat a vezető román hírportálok.
A korábbiaknál magasabb részvételi aránnyal zárul a nap a 2026-os magyarországi országgyűlési választáson, hiszen már a délután öt órai (romániai idő szerint hat órai) részvétel felülmúlta az előző választások egész napi jelenlétét.
A szavazólapok feldolgozottságának függvényében, várhatóan vasárnap este 8 órától (helyi idő szerint, romániai idő szerint 9 órától) kezdi meg a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az országgyűlési választás eredményeinek közlését.
Helyi idő szerint délután három (romániai idő szerint négy) óráig a választópolgárok 66,01 százaléka voksolt a vasárnapi magyarországi országgyűlési választáson. Ez minden eddiginél nagyobb arány, az időszakot tekintve.
Helyi idő szerint kora délután egy óráig a választásra jogosultak 54,14 százaléka szavazott a magyarországi országgyűlési választáson. Ehhez képest a 2024-es romániai parlamenti választáson 52,33 százalékos volt a részvétel a teljes nap folyamán.
Új csengettyűre cserélték a régit Szentegyházán, a felszegi falurészen. Az ottlakók kezdeményezésére és az önkormányzat támogatásával megvalósult csengettyűt szombaton, ünnepélyesen adták át.
Tűz ütött ki vasárnap reggel a Vâlcea megyei Costești község területén lévő ortodox Beszterce-kolostorban, az apácák szállásául szolgáló épületben.
Harmadjára tett közzé részvételi adatokat a magyarországi országgyűlési választásról vasárnap a Nemzeti Választási Iroda helyi idő szerint tizenegy után, romániai idő szerint délben.
Leadta szavazatát vasárnap reggel a magyarországi országgyűlési választások alkalmával Orbán Viktor miniszterelnök és Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, miniszterelnök-jelöltje is.
Másodjára tettek közzé részvételi adatokat a vasárnapi magyarországi országgyűlési választások alkalmával, és ezek is azt mutatják, hogy korábban nem látott magasságokban a szavazási kedv.
szóljon hozzá!