Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

12:56

A kormány nemsokára ismerteti az energiaárakra vonatkozó intézkedéscsomagot

12:53

TransylvanAI: fontos átlátnia az erdélyi magyaroknak is a mesterséges intelligencia hatásait

12:36

Bolojan: megtaláltuk a megoldást a szolidaritási csomag intézkedéseinek finanszírozására

12:34

Nemzetközi szimpóziumot szerveznek pedagógusoknak Csíkszeredában

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Lángba borult egy autó a nagy erejű ütközés után, egy áldozat bennégett

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér

Részeg női sofőrt kaptak el és baleset is történt ittas vezetés miatt

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház

Új hír a Szülőföldön Magyarul Programról: március 17-től lehet igényelni a támogatást

Ha a szomszéd kutyája túl hangosan ugat: jogok és kötelességek

Nemzetközi ötletpályázatot hirdetnek a csíkszeredai Művészetek Házának felújítására

Bukarestbe érkezett Volodimir Zelenszkij, elsőként az államfő fogadta – videóval

Coliform baktériumokat találtak a csíksomlyói borvízben, egyelőre nem ajánlott inni belőle

Román-ukrán stratégiai partnerségi megállapodást írt alá Nicușor Dan és Volodimir Zelenszkij

Mitől is bio a bio?

Még mindig találhatók olyan termékek vásárokon, üzletekben, amelyek ízben, tápérték-tartalomban és árban is „verik” a bio termékeket

Fotó: Haáz Vince

Napjaink slágertermékei a bio címkével ellátott árucikkek, amelyek térségünkben is egyre nagyobb népszerűségnek örvendnek. De a jóval magasabb ár mellett mi különbözteti meg ezeket a hagyományos, azaz nem bio termékektől? Szász Hunort, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház dietetikusát kérdeztük.

Molnár Rajmond

2019. november 30., 09:452019. november 30., 09:45

A szakember beszélgetésünk elején kiemelte,

a bio címke megszerzéséhez az adott élelmiszer egy rendkívül hosszadalmas ellenőrzési folyamaton megy keresztül.

Megfigyelik egyebek közt a termelési és termesztési folyamatát, a feldolgozását, forgalmazását és importálásának körülményeit is. Ugyanakkor az élelmiszernek az ellenőrző és tanúsító szervek által kiállított érvényes termékkísérő bizonylattal kell rendelkeznie.

Minőség, nem mennyiség

Ahhoz, hogy egy termelő az úgynevezett bio módszerre álljon át a hagyományosról, legalább két évre van szüksége a növénytermesztés esetében, míg az állattenyésztésnél két hónaptól egy évig is eltarthat az átállás

– magyarázta Szász Hunor. Kifejtette, a biotermékek termelési folyamata környezetbarát, tehát fő alapelve, hogy mind a növények termesztése, mind az állatok tenyésztése harmonizáljon az adott hely tulajdonságaival, mint például klíma, talaj, víz. Másik fontos szempont, hogy

a termelők nem használhatnak géntechnológiával módosított szervezeteket a termesztés során.

Ez a fogalom olyan összetevőkre, növényekre vonatkozik, amelyek genetikai állományát mesterségesen módosították, ennek következtében azok ellenállóbbak a betegségekkel, szárazsággal vagy bizonyos rovarokkal szemben.

A biotermékeknél tehát a minőségre és nem a mennyiségre fektetik a hangsúlyt, így természetesen az áruk is jóval magasabb lesz

– fogalmazott a dietetikus.

A biotermék ellenőrzött körülmények között termelt, semmilyen műtrágyát és szintetikus anyagot nem tartalmaz

Fotó: Gábos Albin

Az ízük sem az eredeti

A nem bio, tehát a „hagyományos” termékek ezzel szemben nincsenek folyamatosan kivizsgálva termesztésük, tenyésztésük során. „Például egy szalámira felírhatják, hogy hagyományos füstölt íze van, viszont azt a tulajdonságát kémiai anyagok felhasználása által nyerte el. Persze ezek az élelmiszerek is bizonyos szabályok mentén vannak előállítva, viszont azok az előírások nem annyira szigorúak, mint a bio címkével rendelkező termékek esetében” – húzta alá a szakember. Ugyanakkor – folytatta –

a nem biotermékek tápértéke jóval alacsonyabb, mint a bio árucikkeké vagy a saját kertben termesztett növényeké.

„Ezek mennyiségre lettek termelve, nem minőségre. Lehetnek génmódosításból származók, az ízük sem az eredeti. Összességében viszont inkább ezeket fogyasszuk a chips vagy a szénsavas üdítőitalok helyett” – mondta Szász Hunor.

Melyik az egészségesebb?

Kérdésünkre, hogy a bio vagy a saját kertben termesztett növény az egészségesebb, Szász Hunor úgy fogalmazott: ha van rá lehetőség, állítsunk magunknak elő bio terméket. De ha erre nincs mód,

vásárokon, üzletekben még mindig találhatók olyan árucikkek, amelyek ízben, tápértékben és árban is „verik” a bio termékeket

– mondta. Viszont – tette hozzá – az előbb említettek hiányában nyilván megéri a bio termékeket fogyasztani az egészségmegőrzés céljából. Leginkább városon, ahol sokszor nincs lehetőség saját termesztésre.

A választék bőséges, csak el kell döntenünk, hogy melyiket választjuk

Nem káros, de...

Szász Hunor szerint a nem bio zöldségek és gyümölcsök fogyasztása nem káros, ha nem csak azokat esszük, változatosság nélkül. „Szervezetünk ellenálló képessége nagyon jó, de ha szisztematikusan toljuk a vegyszeres termékeket, egyszer csak megjelenik azok utóhatása. Például az utóbbi időben rengeteg a hormonzavarral küszködő ember. Vajon miért? Meg rengeteg allergia is kialakult az elmúlt években.

Ha rendszeresen keverjük a nem biót az egészségessel, akkor segítünk az ellenálló képességünknek. Magyarán, ami nem bio vagy saját termesztésű, azt ritkábban fogyasszuk, vagy legalább amit vele fogyasztunk, az legyen ismert eredetű

– hangsúlyozta a dietetikus.

Zárásként elmondta, nyilván a nem bio és nem házilag termesztett zöldségek és gyümölcsök is lehetnek pozitív hatással az egészségre, de ez sok mindentől függ, például hogy a szállításuk során miként voltak tárolva, csomagolva, a raktárban mennyire voltak kitéve a penészesedésnek.