Mitől döcög és mitől halad az egyház szekere – presbiterszemmel
Három egymást követő szombaton, ugyanennyi helyszínen találkoznak az egyházközségek gondnokai és a presbitériumok képviselői. A Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye szervezésében tartott tavaszi regionális presbiterkonferencia sorozat első állomása Farcád volt, amelyen az Udvarhely környéki és sóvidéki küldöttek vettek részt.
A népes eseménysorozatnak a helyi kultúrház adott otthont. A bevezető előadást Sógor Géza kányádi református lelkipásztor tartotta Mitől döcög az egyház szekere, avagy hogyan használjuk a gyülekezetépítésben a lelki ajándékokat témával.
Gondolatébresztő jelképek
Sógor Géza előadása címéhez az apropót érdekes szemléltető ábra szolgáltatta, amely a kifejtés szerint akár a döcögős, erőltetett haladás okainak mutatója is lehet: egy négyszögletes kerekekkel ellátott, jó kerekekkel megrakott szekeret húz illetve tol nagy kínnal két ember. Üzenete:
nehezen térünk el a megszokottól, túl nagy a fölösleges erőbefektetés, kihasználatlanul maradnak adottságok, lehetőségek.
A második gondolatébresztő kép az egyenetlen nagyságú faragott kövekből jól felrakott fal volt, mint a mindenkori gyülekezet, egyház szimbóluma. Isten az egyházát növekedve, haladásban akarja látni, mint a csíraképes magot avagy a mozgóképes szekeret. A lelkész számos igével alátámasztva bizonyította: a működést biztosító különféle erők és ajándékok, energiák mind Istentől jönnek, a lelki gyarapodást és megújulást is első sorban Ő munkálja – az ahhoz szükséges ajándékok biztosítása által az egyházba fektet be.
A befejező ábra egy vitorláktól repített, kicserélt kerekű szekeret mutatott – vidám, felkapaszkodott utasokkal. Akár az optimista jövőkép szimbóluma is lehetne: alkalmas futóművel, a Lélek szelét kihasználva nagyságrenddel könnyebb lehet minden.
Egy munkalapot is összeállított az elhangzottak ábráival az előadó, és felsorolt 19 lelki ajándékot, melyekkel Isten a gyülekezetét óhajtja építeni. A hallgatóság hat csoportban, vitavezetők segítségével, körökben, lelkészek nélkül beszélte meg a témát, majd a műhelymunkán elhangzott meglátásaikat a jegyzők ismertették a plénummal.
Okok és lehetőségek
A „döcögés” okai között szerepelt, hogy kevés a húzó ember, magukra vannak hagyva, nem fiatalok, társtalanok, bizonyos korosztályok nincsenek jelen. Egy irányba kell húzni, ez pedig nem megy, ha hiányos a kommunikáció és nincs összefogás. Akarjuk-e egyáltalán, hogy előrehaladjon, megmozduljon az egész? Ne legyünk mi az akadály! Szerethető-e, amit nem elég hatékonysággal teszünk? Olyan lelki ajándékokra kell cserélni a meglévő adottságokat, amelyek a gördülékenységet segítik elő.
A „fal” példázata is elindította az elmélkedés fonalát. A gyülekezet tagjai egymástól függenek, egymásra támaszkodnak, és egymás terhét hordozzák. A fiatalság nehezen épül be. A sok kő közül mindegy melyik vagyok, fontos hogy felismerjem feladatomat, helyemet. A hiányzó kövek miatt megomolhat a fal. Mindnyájunknak szükségünk van egymásra, hogy megállhassunk. A „vitorlás szekérnél” a legmélyebb és leglényegesebb meglátás: az árbóc kereszt alakú! És jó, ha a szekérben az elöl ülő tudja, mutatja az irányt, és optimista mindenki.
Valamennyi képnél, gondolatsornál, mint vörös fonál bukkantak fel a fiatalok és a bekapcsolódni, felépülni, haladni és növekedni nem akarók vagy képtelenek seregei – mindannyian a gyülekezetekéi. Akiket el kell érni – látogatással, megszólítással, példamutatással.
A lelki ajándékos lista elemzésének is ez volt végkicsengése: mindenki tudatosítsa magában, hogy milyen ajándékokkal rendelkezik, amelyekkel majd hazatérve jobban és lendületesebben láthatja el feladatát.
Útravalók, tervek
A farcádi gyülekezet presbiterei és feleségük valamint az énekkar tagjai váll váll mellett dolgozva vették ki a részüket a konferencia háttérszolgálatában, illetve a vendéglátásban. Hodgyai Géza, a presbiterszövetség alelnöke a Gyergyószentmiklóson májusban tartandó Feltöltő, a fiatalos egyházi zenére épülő fesztiválra hívta fel a résztvevők figyelmét.
A Szász Lóránt Levente helybéli lelkipásztor által tartott áhítat alappillérei: a lelki növekedés alapja a munka, helyszíne pedig a gyülekezet; az egyház Isten népe, és nem intézmény. A növekedés idejét Istentől kell kérni és Tőle is kell várni azt.
Biró János az egyházmegyei presbiterszövetség elnöke a nap végén ismertette a további együttműködésüket.
Míg a tavaszi presbiterkonferencián a lelki sík került előtérbe, az ősszel szervezendő hasonló esemény fókuszában a gyakorlat lesz.
Részt vesznek a nyári, egyházkerületi presbitertáborban. A gyors információcseréért Facebook-csoportot indítottak. Jövő szombaton Székelykeresztúron, április 6-án pedig Tusnádon találkoznak az egyházmegye másik két régiójának presbiterküldöttei.
24h
