Mire figyeljünk, ha álláshirdetésre jelentkezünk?

– hangsúlyozta. Mint kifejtette, vannak olyan kötelező elemek, amelyeknek mindenképpen szerepelniük kell egy önéletrajzban, mint például a végzettség és a tapasztalat, de a további információkat mindig alakítsuk annak függvényében, hogy milyen pozícióra jelentkezünk, és ne ugyanazt a sablont küldjük szét mindenhová. Hozzátette: főként a szellemi munkakörök esetén fontos, hogy az önéletrajz azt sugallja, hogy a jelölt tényleg komolyan gondolja és szeretné az állást, mert

Beszélgetésünk során arra is fény derült, hogy a végzettségnél és tapasztalatnál sokkal többet nyomnak a latban a készségek, képességek és az emberi tulajdonságok. Mint Bencze Hajnalka rámutatott, vannak olyan specifikus munkakörök, amelyeknél elengedhetetlen a megfelelő végzettség, de más esetekben a diploma már nem annyira mérvadó.

– mutatott rá. Kitért arra is, hogy tapasztalata szerint egyre kevesebb jelentkezőben van alázat, illetve hajlandóság arra, hogy alulról kezdje, majd mindent megtegyen, hogy a szakmát elsajátítsa. A munkaadók az ilyen alkalmazottakat részesítik előnyben, és általában többre is viszik, illetve könnyebben beilleszkednek.

A szakember felhívta a figyelmet továbbá arra is, hogy noha az álláshirdetések általában röviden és tömören vannak megfogalmazva, fontos figyelmesen elolvasni ezeket, és ha vannak benne speciális követelmények, akkor azoknak eleget tenni. Például, ha azt kérik, hogy a jelentkezéskor írják oda, hogy milyen pozícióra jelentkeznek, akkor tényleg írják oda, ellenkező esetben azt a benyomást keltik a munkaadóban, hogy félvállról vették, és nem is igazán szeretnék ezt a lehetőséget. Ugyanakkor

Ilyen lehet például egy kérdés, amelyre ha nem válaszolunk a jelentkezéskor, tudni fogják, hogy nem olvastuk el figyelmesen az álláshirdetést, vagy nem vettük komolyan. „Legyen meg az az igényesség a jelentkező részéről, amely elvárható, amikor új munkahelyen szeretne elhelyezkedni” – zárta Bencze Hajnalka.

Hajlandóság az új dolgokra

A hajlandóságot és a fejlődni akarást támogatja elsősorban a munkaerő-kiválasztás során a Fomco cégcsoport, amely 2002-ben alakult Marosvásárhelyen családi vállalkozásként három munkatárssal, mára pedig ez a szám 260-ra nőtt. A hét céget tömörítő, több területen is tevékenykedő (automotive, megújuló energia, ingatlanfejlesztés, famegmunkálás) cégcsoport HR-specialistája, Sipos Boglárka megkeresésünkre elmondta,

„A hozzánk jelentkezőknek egy egész tesztsorozaton kell végigmenniük. Amikor egy állást meghirdetünk, a kiválasztott jelentkezőknek kiküldünk három tesztet. Van egy IQ-tesztünk, illetve felfogóképesség és termelékenységmérő tesztünk. Ha ezeken egy adott pontszámot elért a jelölt, akkor következik az interjú, utána pedig egy személyiségi tesztet is ki kell töltsön, amely megmutatja az erősségeit és gyengeségeit. Ha mindezeket teljesíti, ajánlást is kérünk a korábbi munkahelyeiről. Mindezeket összevetve tudjuk eldönteni, hogy megfelel vagy sem a meghirdetett pozíció betöltésére” – magyarázta.

Hozzátette: az önéletrajzban először a jelentkező szakmai tapasztalatát vizsgálják meg, pontosabban azt, hogy milyen korábbi munkahelyei voltak, ott milyen pozíciót és mennyi ideig töltött be, hogy lássák, mennyire jártas abban a munkakörben, amelyre alkalmazni szeretnének.

„Fontos, hogy a valóságot tükrözze. Nem szerencsés, ha valaki például beír egy adott időszakot az egyik korábbi munkahelyén eltöltött időhöz, de amikor rákérdezek, kiderül, hogy az mégsem felel meg a valóságnak, vagy össze vannak keverve a dátumok, esetleg fedik egymást, mintha egyidőben több helyen is dolgozott volna” – mutatott rá Sipos Boglárka, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy amennyiben fehérgalléros munkakörbe keresnek új kollégát, akkor a CV-ben szereplő helyesírási hibák kizáró okok lehetnek.

Emlékeztetett, hogy ma már számos sablon található az interneten, amelyek segítségével könnyű összeállítani egy kinézetre megnyerő önéletrajzot. Sokkal inkább a kitöltésre, az adatok helyességére kell odafigyelni. A fénykép elhelyezéséről úgy vélekedett: nem elengedhetetlen, de jó, ha van.

– közölte a szakember.

Kérdésünkre arra is kitért, hogy noha vannak olyan pozíciók, amelyekre kellő végzettség nélkül nem tudnak alkalmazni, de ez ritka. Az esetek többségében az egyéni készségek és képességek számítanak inkább. „A tudás elsajátítható. Sokkal fontosabb, hogy az adott személynek meglegyen a kellő hajlandósága arra, hogy tanuljon és fejlődjön. Ha azt látjuk, hogy ez megvan benne, akkor nagyobb valószínűséggel adunk esélyt neki” – nyomatékosított Sipos Boglárka.

– mutatott rá megkeresésünkre Magyari Andrea, a négy megye kilenc településén húsz bolttal és több mint 500 munkatárssal jelenlévő Merkúr üzletlánc HR-menedzsere.

Kifejtette, egy CV-ben először azt nézi meg, hogyan van felépítve, kinek mi a fontos a sorrend felállításakor. Értékeli azt is, ha valaki kézzel írja meg az önéletrajzát és minél többet elárul arról, milyen embernek tartja magát. Bizalmat gerjeszt benne, ha tartalmaz szakmai tapasztalatot vagy előző munkaviszonyokat, illetve ha az előző munkakörei feladatairól, megvalósításairól is ír. Kizáró oknak nevezte meg ugyanakkor, ha az önéletrajz nem tartalmaz elérhetőséget, vagy akár még nevet sem.

– értékelte.

A jelöltek kiválasztása kapcsán Magyari Andrea is egyetértett azzal, hogy a személyes készségek, képességek fontosabbak a végzettségnél. „Nyitott vagyok olyan jelöltek iránt, akiknek nincs tapasztalatuk, de határozottak, kíváncsiak, tenni és tanulni vágyók. Ha valaki könnyen beilleszkedik egy csapatba, az azt is jelenti, hogy jól el tudja látni már a feladatait. Egy jó csapat nem szívesen fogad be olyan munkatársat, akit egy bizonyos időn belül nem tartanak hasznos tagnak, olyannak, akire számíthatnak, építhetnek” – közölte Magyari Andrea.

Pinti Katalin

A cikk lapcsaládunk munkaközvetítő portálján, a Jóállás.ro oldalon jelent meg először.