Mindent beleadnak: ünnepi évadra készül a Tomcsa Sándor Színház

Intenzív színházi idényt tudhat maga mögött a Tomcsa Sándor Színház. Minden a 9. DráMa Kortárs Színházi Találkozóval kezdődött, amelynek legfőbb hozadéka a díszvendégként részt vett Matei Vişniec drámaíróval kötött baráti és szakmai kapcsolat. Vişniec ugyanis „nagyon szereti és felkarolta a Migránsoook című előadást, s ezzel együtt a társulatot, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a darabbal eljutottunk például a MITEM-re (a Magyar Nemzeti Színház által szervezett Madách Imre Nemzetközi Színházi Találkozó – szerk. megj.), valamint a POSZT-ra (Pécsi Országos Színházi Találkozó – szerk. megj.), és mindkettőn elismerő szakmai visszajelzést kaptunk. Ugyanakkor visszük majd október elején a kisinyovi nemzetközi fesztiválra, és meghívtak az FNT-re, az egyik legfontosabb román színházi fesztiválra is” – sorolta érdemeiket a művészeti vezető, majd előrevetítette, hogy

a következő évad még erősebb és megerőltetőbb lesz, mivel fennállásának huszadik évéhez érkezik a Tomcsa Sándor Színház. Ennek tiszteletére (is) megújul az intézmény.

Letisztult irányba tartanak, amelyet az új logó is jelképez, mától pedig új honlapja lett, és új koncepció is körvonalazódik.

– szögezte le Zakariás Zalán. Nagy Pál igazgató sietett hozzátenni, hogy a kortárs szemlélet a hagyománytisztelet nélkül elképzelhetetlen itt, Székelyudvarhelyen, ezért a színház közösségi tér szerepét tovább erősítik az iskolákban tartott előadás-ismertetők vagy az Iskola másképp egy hetébe beilleszthető, színházi nevelésre irányuló programjuk révén. További mellékszál a város és megye kulturális intézményeivel való együttműködés szorosabbra fűzése.

Idén is beemelik például a bérletrendszerbe az Udvarhely Néptáncműhely egyik előadását, a Könczei Árpád koreografálta Kiáltó szót, és a körforgásos gyerek-előadások mintájára a megye másik két színházával szintén megjáratnak maguk között tavasszal egy-egy produkciót. 

A 2018/2019-es évadot három egymást követő rendezvénnyel kezdik: szeptemberben jön a tizedik DráMa, melynek programja már szinte teljes, ennek keretében mutatják be a Magyar Mátrixot, ami egy kocsmaszínházi előadás Tóth Árpád rendezésében. Ugyanitt a Nem lesz reggel, Fred! című darabot is játsszák.

Októberben egy vándorrendezvénynek, a 9. IFESZT – Interetnikai Színházi Fesztiválnak adnak helyet, amelyre a lehető legjobb előadásokat válogatták össze. A helyi társulat ekkorra időzíti A fűszerbanya átka című gyerekelőadás premierjét a tavalyi Boldog mesét jegyző Márkó Eszter rendezésében.

Novemberben a kerek évforduló jegyében rendezik meg a Tomcsa Sándor Napokat: a négynapos ünnepségsorozat keretében látható majd a várva várt, a névadóról méltóképp megemlékező Tomcsa Sándor-darab, a Műtét Zakariás Zalán rendezésében és egy még titokban tartott vendégszínésszel a főszerepben, valamint Pásztor Márk egyéni műsora, a Humoreszkek.

A szilveszteri előadás egy klasszikus bohózat lesz Georges Feydeau Bolha a fülbe című darabja alapján, majd rögtön januárban kezdődnek egy kusza, sokat ígérő darab próbái – Thornton Wilder A mi kis városunk című Pulitzer-díjas drámáját a tavalyi visszatérő, Vladimir Anton rendezi. „Elmondása szerint Udvarhelyre akarja kihegyezni az előadást, és hogy miként van jelen a művészet a város életében” – jegyezte meg Zakariás. Aztán egy mozgásszínházi előadásnak fog neki a társulat. A Terméketlen szépséget Andrea Gavriliu, Bács Miklós egykori tanítványa állítja színpadra, „aki egy új víziókat kitaláló látnok, precízen dolgozó és szépen mozgó, értékes fiatalember”.

Műsoron marad továbbá A főfőnök, a Migránsoook, a Nem lesz reggel, Fred!, a nagy sikernek örvendő népmese-átirat, a Rengeteg Ábel és Kürtős Kata kalandjai, illetve tavasszal lehetséges, hogy előveszik a korábban kiforratlanul maradt fekete komédiát, a Káoszt

– mondta. Új bábelőadást is szeretnének, „mert nagyon hálás műfaj, a gyerek, a család fontos szempont, amire nekünk is oda kell figyelnünk” – tette hozzá Nagy Pál igazgató. 

Az egyik legnagyobb változás a társulatban megy végbe, miután Antal D. Csaba máshova szerződött, P. Fincziski Andrea egy évre távozik, Albert Orsolya és Mezei Gabriella pedig gyereknevelési szabadságon vannak.

A veszteségeket pótolandó a kolozsvári és marosvásárhelyi végzősök vizsgaelőadásainak megtekintése és a meghirdetett előválogatás után vérfrissítés várható: három újonc jön, két nő és egy fiatalember,

de mivel a véglegesítés augusztusban lesz, egyelőre nem árultak el neveket. Márton Réka helyét a tavaly már fel-feltünedezett Márkó Eszter foglalja el immár teljes értékű tagként. Személyében kifejezetten jó színésznőt kapnak, aki rendez is, ami nagy nyereség egy ilyen kis társulatnak, vélték egyöntetűen a színházvezetők.

Összesen tehát tizenöt színésszel kezdik az új évadot és vendégművészekkel is dolgozni fognak majd.

A szerződéseket egy évre kötik meg, egyre inkább ez a gyakorlat mindenhol, „hogy ne lehessen hátradőlni, de lekötni sem a posztokat”. Büszkén újságolták azt is, hogy szemlátomást egyre több az érdeklődő, legalább húszan jelentkeztek, és a megszokottnál jóval többen jöttek el az idei meghallgatásra.

Az arculatfrissítés egyik szemmel látható jele az új logó, amelyre pályázatot hirdettek, és negyvenegy jelentkezőtől hetven pályamű érkezett. A modern színházi épületet sejtető végső változat a kolozsvári Könczei Zsoltnak köszönhető. A bérletrendszerben nem, de az árakban szintén változás áll be.

„Muszáj emelnünk, mert szégyenszemre le voltunk maradva más színházakhoz képest, de igyekszünk a drágításban a fokozatosság elvét követni, minőséget téve mögé.

– magyarázta Nagy Pál igazgató, aki örök problémaként hozta fel a kis létszámot és a színpadproblémát. Újságírói kérdésre elmondta még, hogy a magyar kormánytól tavaly kapott hetvenmillió forintot okosan próbálják beosztani: humánerőforrásra, PR-elemekre és technikai eszközökre költik, fizetésemelésekre viszont nem futja belőle.