
Fogynak a helyek. Egyre több koronavírus-fertőzött szorul kórházi ellátásra Hargita megyében
Fotó: Pinti Attila
Az elmúlt időszakban aggasztóan megnövekedett a koronavírusos megbetegedések száma Romániában és Hargita megyében egyaránt, utóbbi helyszínen csak szerdán 41 új megbetegedést igazoltak, és naponta történnek újabb halálesetek is a térségben. A helyzet várhatóan tovább fog súlyosbodni, mivel már a teljes megyében jelen van a vírus, így szinte bárhol elkapható a fertőzés.
2020. október 08., 11:182020. október 08., 11:18
Noha kezdetben a legtöbben úgy gondolták, gyorsan el fog tűnni, közel nyolc hónapja tombol a koronavírus-világjárvány Romániában, és az elmúlt időszakban jegyzett esetszámokat elnézve úgy tűnik, a helyzet most kezd csak igazán aggasztóvá válni. A száraz számadatokon túl azonban továbbra is kevés információ áll a lakosság rendelkezésére, ezért a mélyebb rálátás érdekében Tar Gyöngyivel, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetőjével beszélgettünk a témában.
Mint a szakember rámutatott, az országos helyzethez hasonlóan Hargita megyében is nagy esetszám-növekedés tapasztalható, de mivel itt korábban kevesebb megbetegedés volt, nem voltak annyira leterhelve a kórházak. „Helyzetelőnyből indultunk, és kellő odafigyeléssel meg lehet fékezni a további erőteljes terjedést, de ez az embereken múlik.
Már nincs koronavírus-mentes övezet a megyében. Éppen ezért fontos, hogy azt, amit egyéni szinten meg lehet tenni, mindenki tegye meg, tartsa be az óvintézkedéseket a saját és a családja, közvetlen környezete egészsége érdekében. Ha mindenki hozzájárul a maga részével, egyrészt segít az egészségügyi rendszernek, és ahhoz is hozzájárul, hogy ne legyenek még drasztikusabb intézkedések. Ha viszont így haladunk tovább, minden esély megvan rá, hogy mindenféle szigorítás, tiltás újból életbe lépjen” – hívta fel a figyelmet. Hozzátette: matematikailag és járványtanilag is kimutatható, hogy tovább fog növekedni az esetek száma, mivel átlagosan minden beteg 3-5 személynek adhatja tovább a fertőzést maga körül. Nem mindegy tehát, hogy 4-5 személy – mint ahogyan augusztusban volt jellemző –, vagy 40 beteg terjeszti a fertőzést. Ráadásul a gyógyulási folyamat egyre lassabb, így a kórházi helyek is hosszabb ideig foglaltak.
Ezzel kapcsolatosan Tar Gyöngyi rámutatott: folyamatosan dolgoznak azon, hogy bővítsék a kórházi helyek számát, hiszen a magas esetszám maga után vonja, hogy egyre több a kórházi ellátásra szoruló beteg és a súlyos eset. Érdemes tudni továbbá, hogy a sürgősségeken tapasztalható zsúfoltság elkerülése érdekében újabb intézkedéseket hoztak.
„A váróteremben is el lehet kapni a fertőzést, ezért el kell kerülni a tömeges várakozást. Ennek érdekében bevezették országos szinten, és Hargita megyében is alkalmazzuk azt a lehetőséget, hogy egy olyan személy, aki tüneteket tapasztal, a 112-es egységes segélyhívószámot tárcsázva ismertetheti helyzetét a diszpécserrel, aki egy erre kiképzett mentőszolgálati egységet küld a hívóhoz, amely a lakásán mintát vesz tőle.
Ehelyett kérje az otthoni tesztelést, amelyet követően a lakásán megvárhatja az eredményt. A pozitívakat telefonon értesítik, és megmondják, hogy mikor és hová menjenek, vagy hová viszik őket kivizsgálásra. Mert most már arra is van lehetőség, hogy saját autóval menjen be egy érintett a kórházba a megadott időpontban. Megtörténhet ugyanis, hogy nem tudják azonnal fogadni, így meg kell várnia, míg helyet szabadítanak fel számára” – részletezte. Arra is kitért, hogy a tünetmenteseknek vagy a nagyon enyhe tünetekkel rendelkezőknek a kivizsgálást követően nem kötelező kórházban maradniuk, hanem otthon is eltölthetik a 14 napos elkülönítést. Ez is azt a célt szolgálja, hogy tehermentesítsék a kórházakat, „felkészülve a legrosszabbra”. Fontos megjegyezni, hogy akik otthoni elkülönítésben töltik le a 14 napot, ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, mint akik kórházban tartózkodnak, tehát például betegszabadságot és járványtani bizonylatot kapnak (utóbbi azt bizonyítja, hogy átestek a betegségen).
A csíkszeredai kórháznál egyébként történt nemrég egy kapacitás-bővítés, szinte megkétszerezték a koronavírusos betegek számára biztosított ágyak számát, a székelyudvarhelyi kórház pedig teljes egészében Covid-kórház. Tehát a háttérkórházi szerep esetükben nem azt jelenti, hogy kizárólag a súlyos eseteket, társbetegségekben szenvedő fertőzötteket kell ellátniuk, hanem enyhébb eseteket is fogadniuk kell. „Elsősorban a súlyos eseteket küldik át hozzájuk más kórházakból, de Udvarhelyszékről a tünetmenteseket is ki kell vizsgálniuk. Ugyanígy a gyergyószentmiklósi kórház is ellátja a térségbeli betegeket.
– emelte ki Tar Gyöngyi. Arról is említést tett, hogy bármikor problémát okozhat az is, hogy nem fog elegendő lélegeztetőgép rendelkezésre állni, mivel ezek száma – noha folyamatosan próbálnak újabbakat beszerezni – nem tud olyan mértékben növekedni, mint a súlyos eseteké. Emellett a hely is véges, ahová be lehet ezeket szerelni, illetve a személyzet is.
A koronavírusos betegeknek 13 lélegeztetőgépet tartanak fenn a megyében, és ugyan van több is, a nem-Covidos intenzív osztályos helyeket nem szeretnék átengedni, mivel bármikor történhet például egy baleset, amelyet követően szükség lehet rájuk. Egyelőre egyébként csak nagyon kevés beteg van lélegeztetőgépen a megyében, magasabb azok száma, akik oxigénterápiára szorulnak. „A meglévő erőforrásokra kell támaszkodnunk, és ha a kapacitásunk túlterhelődik, más megyékhez kell folyamodnunk segítségért. Nem szeretnénk ide jutni, az a célunk, hogy akit csak lehet, itt kezeljünk, de ahogy más megyék is szorultak ránk, mi is kerülhetünk hasonló helyzetbe. Mi több,
A helyzetünket nehezíti, hogy Hargita megyében mindössze öt kórház van, és ebből négy olyan, amely rendelkezik intenzív terápiás osztállyal, tehát csak ennyire számíthatunk. Ezzel szemben Maros megyében például mintegy 40, tehát tízszer ennyi kórház működik” – sorolta.
Zárásként azt is kiemelte, hogy a csíkszeredai kórháznak továbbra is meg kell maradnia úgynevezett non-Covid intézménynek, tehát a más betegségben szenvedőket is el kell látnia, hiszen a betegek nagy része továbbra sem a fertőzés, hanem más egészségügyi problémák miatt kerül kórházba, mint például szívinfarktus, agyvérzés és egyéb betegségek, amelyek továbbra sem maradhatnak ellátás nélkül.
Antal István-Lóránt szenátornak nem volt pártmegbízása arra, hogy felszálljon a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőre, és nem lett volna szabad azon a gépen lennie – jelentette ki kedden Kelemen Hunor.
Sürgős beavatkozást sürget az oktatásban Nicușor Dan a 2025-ös PISA-eredmények nyomán. Az államfő szerint elfogadhatatlan, hogy egy romániai gyermek iskolai teljesítménye ennyire függjön attól, milyen családba született és melyik iskolába jár.
Kelemen Hunor szerint Sorin Grindeanu nem támogatja a PSD és az AUR közös kormányzását. Az RMDSZ elnöke a képviselőház elnökével folytatott keddi találkozó után nyilatkozta ezt.
Helyére emelték a csíkdelnei Keresztelő Szent János-templom toronygömbjét és keresztjét kedd délben, ezzel lezárult a 15. századi műemléképület 2023 tavaszán kezdődött külső felújítása. A toronygömbbe időkapszulát helyeztek, üzenve az utókornak.
Emberkereskedelem és kényszermunka miatt emeltek vádat egy férfi és élettársa ellen, akik kiszolgáltatott helyzetben lévő embereket költöztettek magukhoz, ingyen dolgoztatták őket és elvették a nyugdíjukat a magyarországi Veszprém vármegyében.
Drónészlelés miatt függesztették fel kedden a iași-i repülőtér járatait, miután Ro-Alert riasztás figyelmeztetett a lezuhanó tárgyak veszélyére. Öt megye lakói kaptak riasztást, a légtér megfigyelésére két spanyol F-18-as is felszállt.
Augusztusban 37 százalékkal kevesebb új autót helyeztek forgalomba Romániában, mint 2025 azonos hónapjában – derül ki a Gépkocsigyártók és Importőrök Egyesületének (APIA) kedden közzétett adataiból.
Az úttesten, a földön feküdt az a férfi, akit hétfőn késő este elgázoltak Marosvásárhelyen a Bodoni utcában.
Keddi együttes ülésükön a parlament házbizottságai jóváhagyták a Román Rádiótársaság (SRR) és a Román Televíziótársaság (SRTv) új ideiglenes vezetőit.
Ilie Bolojan kedden bejelentette, hogy aláírta a Modernizációs Alap két, összesen 650 millió euró értékű programjának elindításáról szóló rendeleteket. A támogatások révén közintézmények saját fogyasztásra termelhetnek és tárolhatnak energiát.
2 hozzászólás