Miklós Zoltán parlamenti képviselőjelölt: válaszokat adni a kérdésekre

– Milyen hatással volt a járvány a gazdaságra, milyen módon lehet kilábalni a körvonalazódó válságból?

– A koronavírus-járvány által generált válság komoly kihívások elé állította a gazdaságot, válságos időkben pedig meg kell védeni a munkahelyeket és ösztönözni kell a beruházásokat. Ezek az intézkedések az államnak pénzbe kerülnek, ám erre a célra meg kell találni a forrásokat. Nem vagyok az adóemelés híve, különösen válságban nem tartom jó megoldásnak, de vannak más eszközök, például a hatékonyabb adóbehajtás vagy az adóalap kiszélesítése.

– Mi a véleménye a kormány gazdasági mentőcsomagjairól?

– Ezekre szükség van, és vannak valóban jó kezdeményezések, ám az is nagyon fontos, hogy időben, gördülékenyen ültessék gyakorlatba. Az IMM Invest program például hatékony támogatás lehet a vállalkozásoknak, hogy állami garanciával az állam által támogatott hitelhez jussanak, ám hiába a jó kezdeményezés, ha lassú és nehézkes a kivitelezése. Az Állami Garanciaalap lassan dolgozza fel az igényléseket, ez hátráltatja a programot. Tehát összegezve, nem elég a jó program, azt időben és hatékonyan kell gyakorlatba ültetni.

– Sepsiszentgyörgyön részt vett több gazdasági támogatási program kidolgozásában. Ön szerint ezek mennyire hatékonyak?

– Sepsiszentgyörgyön jelenleg három De minimis jellegű támogatási rendszer működik. Az elsőt 2012 óta működteti az önkormányzat, évente több mint száz helyben bejegyzett kis- és közepes vállalkozás kapja vissza a befizetett ingatlanadójának jelentős részét. Idén két új, önkormányzati szinten egyedülálló gazdaságserkentő programot indítottunk. A cél az volt, hogy ösztönözzük a beruházásokat, így a helyi vállalkozások megőrzik a munkahelyeket, sőt újakat is létesíthetnek. A szabályzat szerint a helyi szállásadók, vendéglátóipari vállalkozók, valamint azok a cégek, melyeknek üzleti forgalma lecsökkent a válság miatt, legtöbb 50 ezer eurós támogatást hívhatnak le 50 százalékos önrésszel különböző beruházásokra. A harmadik programot a Sepsi Ipari Parkba beköltöző cégeknek dolgoztuk ki, ez esetben 100 ezer euróig terjedő összeget kaphatnak a vállalkozók, ha mellé tesznek háromszor annyit, mint az igényelt támogatás.

– A Sepsi Ipari Park ügyvezető igazgatójaként hogyan látja Romániában, Székelyföldön betöltik-e a szerepüket ezek a létesítmények?

– A romániai tapasztalatok szerint az ipari parkok elsősorban a nagyvárosokban tudnak hozzátenni a gazdaság működéséhez, a kisvárosokban ezek még nem sikertörténetek. Ezért úgy gondolom, olyan pályázati rendszereket kell kidolgozni, melyek éppen a kisvárosokban teszik lehetővé az újabb ipari parkok létrehozását és a meglevők fejlesztését. Két éve vezetem a sepsiszentgyörgyi ipari parkot, az a feladatom, hogy minél több munkahelyet teremtsünk a környéken lakóknak. Úgy érzem, sikerült megalapozni a jövőjét, hiszen több mint húszmillió eurónyi beruházást tudtunk leszerződni. Már 15 ügyfelünk van, akik a közeljövőben jelentős ipari fejlesztéseket valósítanak meg, ezek eredményeként több száz új munkahely létesül. Az ipari parkok a foglalkoztatás szempontjából is hasznosak egy kisvárosban, de a technológiai fejlődést is elősegítik.

– Ön vezeti a háromszéki RMDSZ képviselőlistáját a parlamenti választásokon. Amennyiben a december hatodikai választások után mandátumot szerez, mik a tervei?

–A több mint húszéves szakmai tevékenységem során a pénzügyek, az önkormányzatiság, a gazdaságélénkítés, illetve a sportmenedzsment területén szereztem tapasztalatot, tehát ezeken a területeken tudok hasznos lenni. Fontosnak tartom az önkormányzatok megerősítését, mert ezek az erdélyi magyarság legfontosabb bástyái. Szélesebb körű pénzügyi autonómia megteremtése a célom, ezzel párhuzamosan az önkormányzatok tehermentesítése. Véleményem szerint most olyan feladatokat is ellátnak, melyekre más jellegű forrásokat is be lehet azonosítani. Például nincs az rendben, hogy a nagyvárosokban a színházakat, művelődési intézményeket központi költségvetésből finanszírozzák, a székelyföldi városokban ez helyi pénzekből történik. A megoldás az lenne, ha kulturális célra létrehozott központi alapok állnak az önkormányzatok rendelkezésére, amiből ezeket az intézményeket társ-finanszírozni tudják. Az sincs rendben, hogy Romániában nem lenne teljesítménysport, ha az önkormányzatok nem finanszíroznák ezeket. Megoldásokat kell találni, hogy az önkormányzatok válláról ezt a terhet levegyük. A sportfinanszírozás terén tehát sok a tennivaló, meglátásom szerint egy új sporttörvény kidolgozása és elfogadása lenne a megoldás a hazai sport jelenleg tragikus helyzetére, hiszen ha megnézzük a nemzetközi versenyeket, olimpiákat, azt látjuk, hogy a romániai sport a szakadék szélén van, és ez elsősorban finanszírozási kérdés. A költségvetési politika, az államháztartás területén a gazdasági tapasztalatomat tudom kamatoztatni. Ezeken a területeken a szakbizottságokban zajló háttérmunkákban tudok hasznos lenni.

– Hogyan értékeli az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Szövetség összefogását?

– A magyar érdeket csak egy magyar szervezet tudja jól képviselni. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne legyünk ott Románia parlamentjében, ahol a rólunk szóló döntéseket meghozzák. Most nehéz időket élünk, melyek az egyént és a közösséget is próbatétel elé állítják. A székelyek nehéz időkben mindig összefogtak, most is ez történik, az összefogás adja meg a lehetőséget, a keretet arra, hogy erőt mutassunk fel a december hatodikai parlamenti választásokon.