Mi vagyunk a Harmopan. Számíthattok ránk!

Aztán visszaemlékszem a Csíki lángos illatára a Kossuth utca végéről, ahogy nagyanyám kezét fogva átsétáltunk a templom felől a régi kenyérüzlet irányába. Én jobbra húztam a lángos felé, ő meg balra, az üzlet irányába, miközben rám szólt: − Először megvesszük a kenyeret, s ebédelünk, utána visszajöhetsz. Amint beléptünk az üzletbe, elárasztott a friss kenyér illata – pont úgy, mint amikor az udvarhelyi Szombatfalva macskaköves utcáit róttuk – csak úgy árasztotta a melegséget. Ember legyen a talpán, aki nem lett hirtelen kétszer olyan éhes. Áradt, szállt a falak és a járdák között, betöltötte a világot.

Azt hiszem, nem vagyok egyedül, aki hasonló kedves emlékeket tud felidézni. Akadnak még hozzám hasonlóak szerte a megyében, Maroshévíztől Kovásznáig és Vásárhelytől Csíkszeredáig. Ahányan, annyifélék vagyunk. Az eltelt idő pedig nemcsak egyénenként, hanem városonként is – halványan, habár – de árnyalataiban kissé másképp mutatja az emlékek színeit. Sokmindenen változtatott az idő is, akárcsak a kenyér héján: gondoljunk csak a régi veretlen Dâmbovița vagy épp a Kolozsvári kenyér sötét, ropogós héjjára, aztán nézzünk fel a polcra, és tekintsünk a mai díjnyertes Kemencés Vekni aranybarna színjátékára.

„A változás alól a kenyér héja sem vonhatja ki magát. Az idő olyan, akár a világmindenséget átgyúró pék keze. Kemény kezével egyre csak jobbá és finomabbá próbál formálni minket.”

És milyen kevesen ismerik a történetet, hogy mikor is kezdődött a pékség időszámítása, hogy hogyan jön ide a rendszerváltozás, és hogyan lett az „Imepéből Harmopan”.

Történt ugyanis, hogy 1965-68-ban a sok környékbeli kis helyi pékség és malom egy nagy szervezetté formálódott, megalkotva ezáltal a Hargita Megyei Pék- és Malomipari Állami Vállalatot, vagyis az „Imepét” – I.M.P. Harghita, Întreprinderea de Morărit și Panificație Harghita. Aztán 25 évnyi odaadó, áldozatos munka után, az 1989-es rendszerváltás duzzadó szelein ügyesen vitorlázva, az akkori megyei vállalat munkásai az újonnan létrejövő részvénytársaság tulajdonosaivá tették magukat, így hozva létre a vállalatot, amit akkor bölcsen és múltjukra büszkén visszagondolva HARMOPAN néven kereszteltek el, nem is akármiért: HAR – Hargita, MO – Morărit, PAN – Panificație. A vörös festéket lemosva magukról, de a régmúltat nem eltemetve, annak bölcsességével és büszkeségével indultak neki egy kitárulkozó világnak.

Közel 30 év telt el azóta. Maguk mögött tudva számos gyönyörű és tanulságos pillanatot, a 90-es és 2000-es évek optimista lendületét, mikor egész Franciaországig utaztak, csak azért, hogy ismereteket szerezzenek, tudásukat gazdagítsák, kicsit kikupálódjanak az újonnan megtapasztalt piacgazdaság és verseny hajrájában, maguk mögött hagyva az aranykort, mikor tízenszámra álltak sorban a kamionok a nápolyszeletért a kapu előtt, hogy a havi 93 tonnát el tudják szállítani a megfelelő helyre, megérkeztek 2024-be.

Manapság már szertefoszlani látszik a nosztalgia meleg emléke, maradjunk mégis pozitívak: újabb harminc év múlva valaki talán ugyanilyen módon tekint majd vissza a ma pillanatára… Lehet, hogy csak az idő pék keze kell hozzá, hogy ezt is szebbé gyúrja…

Tény, komoly verseny van. Verseny a technológiával, verseny a piacon, verseny az idővel, verseny az online marketing világában, így hát nincs más választásunk, mint fejlődni, folyamatosan képződni, már-már önkéntesen fekszünk a pék vaskos keze alá, hogy jobbá, ügyesebbé gyúrjon.

Miért szükséges napjainkban a marketinggel és fejlesztéssel foglalkozni? Több válasz vagy ok is van erre a kérdésre, de csak kettőt említenék.

Először tegyük fel a kérdést másképpen, ha már a Hargita lábánál vagyunk, és úgyis közeledik a tél: Miért kellett Andrisnak elvinnie a fürdőkádat?... (Kergemarha olimpia, rádió reklám)*

Valaki már akkoriban felfedezte, hogy vállalkozásként a marketing térben egyre fontosabbá válik, hogy kitűnjünk a tömegből. Ezért kezdtünk el frappáns, fülbemászó és figyelemfelkeltő üzeneteket megfogalmazni. Ma 2024-ben viszont már nem elég az odafigyelés; egyenesen küzdeni, harcolni kell azért, hogy figyelemfelkeltőek legyünk. Ellenkező esetben a média, a tartalmak és az információk óceánjainak hömpölygő világában egyszerűen elveszik az üzenetünk, és csak nagyon kevesen hallják meg, amit mondani akarunk. Tehát tartani kell a lépést a modern kor marketing világának kihívásaival.

Másodszor pedig kétségkívül tényként említhetjük, hogy a világ egy modern informatikai-technológiai forradalom előtt áll, tehát a technológia terén is haladnunk kell a korral ismét.

Újra, meg újra befekszünk tehát a pék vaskos keze alá, hogy jobbá és ügyesebbé gyúrjon bennünket.

Idén ebben a szellemben ünnepeltük a kenyér világnapját. Köszönjük, hogy velünk vagytok!