
Az áprilisi 2,6 százalékról májusban 2,7 százalékra nőtt az infláció az Európai Unióban, és Románia már az ötödik egymást követő hónapban a legmagasabb inflációval rendelkező tagállam – derült ki az Eurostat kedden közzétett adataiból.
2024. június 18., 14:322024. június 18., 14:32
2024. június 18., 14:522024. június 18., 14:52
Ezek szerint áprilisban Litvániában (0 százalék), Finnországban (0,4) és Olaszországban (0,8) volt a legalacsonyabb, Romániában (5,8), Belgiumban (4,9) és Horvátországban (4,3) pedig a legmagasabb a fogyasztói árak éves növekedése.
Az euróövezetben az áprilisi 2,4 százalékról 2,6 százalékra nőtt az éves infláció májusban. Az Eurostat adatai ugyanakkor azt mutatják, hogy az energia és az élelmiszerek nélkül számított maginfláció az áprilisi 2,8 százalékról 2,9 százalékra emelkedett. Az alkoholok és dohánytermékek ára nélkül számított éves euróövezeti maginfláció szintén 2,9 százalékra nőtt az idei ötödik hónapban – írja az Agerpres hírügynökség az Eurostat adataira hivatkozva.
Az Országos Statisztikai Intézet korábbi közlése szerint Romániában az áprilisi 5,9 százalékról májusban 5,12 százalékra csökkent az éves infláció. Az élelmiszerek 1,24 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű termékek 6,38 százalékkal drágultak,
Az INS adatai szerint 2023 decemberéhez viszonyítva 2,3 százalékkal, 2023 májusához mérten 5,1 százalékkal növekedtek a fogyasztói árak az idei ötödik hónapban,
A Román Nemzeti Bank (BNR) legutóbbi jelentésében a korábbi 4,7 százalékról 4,9 százalékra módosította az idei évre szóló inflációs előrejelzését, 2025 végére pedig 3,5 százalékos pénzromlást jósolt.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!