Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

17:24

Új tanuszoda Szovátán – fotók

16:01

Tonnaszámra foglalják le a petárdákat és tűzijátékokat

15:43

Bölcsődét avattak Gyulakután

15:19

Hét autó ütközött össze Dálnok községben – fotók

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Baleset miatt áll a forgalom Szejkefürdőn – frissítve

Autós üldözésbe és balesetekbe torkolló ittas vezetés Hargita megyében

Elhunyt Fancsali Éva, a székelyudvarhelyi Kipi-Kopi Napköziotthon igazgatója

Nyomás alá helyeznek, és már viszik is a pénzed – így vernek át a Revolut nevében

Kéthetes előrejelzés: most jönnek a leghidegebb éjszakák

Bosszúra esküdött George Simion AUR-vezér

Nagy Zoltánt megválasztották a gyergyószentmiklósi RMDSZ élére

Ekkortól csökkenhet az infláció az RMDSZ elnöke szerint

Szombat este is több ezren vonultak utcára az igazságügy függetlenségéért Bukarestben

Az államfő megtámadta az alkotmánybíróságon a Novák-törvényt

Mi a teendő, ha nem tudni, hogy ki a terület igazi örököse?

Sok esetben nem egyszerű a terület ősörökösének a beazonosítása

Fotó: Barabás Ákos

Hibalehetőségre adnak okot az örökösödési eljárások során a régi nyilvántartások, amelyek meglehetősen kevés információt tartalmaznak az ősörökösökről. Ez azonosítási hibára ad lehetőséget, amelyre Székelyvarságon egy éppen folyó ügy során derült fény, melyben az egyik fél azt állítja, hogy névegyezés miatt egy másik család örökölte meg felmenője földterületét.

Fazakas László

2017. július 06., 08:552017. július 06., 08:55

A régi közbirtokossági nyilvántartó a telekkönyvek alapján készült, és a 2000-es években fogtak neki az erdőjogok megállapításának. Az erdőjog az örökölt terület méretével azonos, ám nem feltétlenül az egykor államosított parcella tulajdonjogát jelenti.

A közbirtokossági területek részét képező egykori parcellák ugyanis rendszerint nincsenek beazonosítva, így a közös terület erdőjogokra van osztva, és nem lehet tudni, hogy a tulajdonosok pontosan melyik földdarabot birtokolják. Azt egy utólagos osztozkodás nyomán azonosítják be.

A községekben korábban megalakult visszaszolgáltatási bizottságok által elvégzett eljárás az ősörökös és a jelenlegi örökös azonosításából állt, valamint a visszaszolgáltatandó erdőjog megállapításából.

Az ősörökösöket csupán név alapján tudta azonosítani a visszaszolgáltató bizottság,

ugyanis a régi telekkönyvekben csupán az ősörökösök neve szerepelt, lakcím, személyi szám vagy személyazonossági igazolvány száma viszont nem. Így

előfordulhat hogy névazonosság esetén viták alakulnak ki a jogos örökös személyét illetően.

Nem egyedi probléma

A Székelyvarsági Közbirtokosság jelenleg 824 tagot számlál, a társuláshoz tartozó területek tulajdonjogát illetően tíz vitatott névazonosságos esetről tud a közbirtokosság vezetősége – közölték megkeresésünkre. A probléma oka minden esetben az, hogy a régi telekkönyv minimális személyazonosítási támpontot adott a visszaszolgáltató bizottságnak. A helyzet megoldására a telekkönyv egyéb, nyilvántartásba vett adatai adhatnak támpontot. Ha például az ősörökös kiskorú volt, a név mellett erről is említést tettek a telekkönyvben, így a konkrét esetben ez jelenthet segítséget a bizonyítási eljárásban.

Megegyezés vagy per

A viták rendezése kétféleképpen történhet: megegyezés alapján, vagy bírósági úton.

Utóbbi viszont nagyon körülményes folyamat, ugyanis bizonyítani kell a felmenők örökösi minőségét az ősörökösig, születési bizonyítvánnyal, halotti bizonyítvánnyal és az örökösi bizonylattal, továbbá a születési évszámok egyeztetésével.

A közbirtokosságnak nincs jogköre a vitás helyzetek rendezésére, ilyen esetekben csak a bírósági eljárást tudja javasolni a feleknek, ám amennyiben van rá hajlandóság, inkább a kiegyezést – mondta a problémás örökösödési ügyek rendezésével kapcsolatban lapunknak Pál Elemér, a Székelyvarsági Közbirtokosság elnöke.

Hasonló probléma az új telekkönyvek esetében nem merülhet fel, mivel azokban egyéb személyes adatok is vannak a tulajdonosok neve mellett.

Ha jogos a kérés

Amennyiben a panaszosok kérései pozitív elbírálást kapnak az ítélőszéken, két lehetséges következménnyel járnak a polgárjogi törvénykönyv alapján.

Amennyiben bebizonyosodik a rosszhiszemű visszaigénylés, a jogtalan bitorlót kötelezhetik az erdőjogokból származott hasznok megtérítésére. Ez a lehetőség nem áll fenn, ha nem bizonyosodik be a rosszhiszeműség.

Az sem kizárt, hogy a visszaszolgáltatási eljárásban okirathamisítás is történt. Ez esetben bűncselekményről beszélünk, és az ügyészségnek kell lefolytatnia a nyomozást a bűncselekmény felderítése érdekében. Amennyiben okirathamisítás vádjával feljelentés történik, a sértett fél kérheti a kár megtérítését a büntetőper részeként, azaz a jogtulajdon visszaállítását és az egyéb anyagi károk megtérítését.

Molnár Zsigmond hasonló ügyekre szakosodott ügyvéd megkérdezésünkre elmondta, Udvarhelyszéken nem gyakoriak azok az esetek, amelyekben névazonosság képezi az örökösödési vita alapját, és a telekkönyvi adatok nem nyújtanak egyéb támpontot a felmenő azonosítására.