Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

10:10

Alternatív módok a helyi adók és díjak fizetésére Marosvásárhelyen

09:37

A CFR–Rapid rangadó viszi a prímet – pénteken a képernyőn

09:31

A legfelsőbb bíróság perrel fenyegeti a kormányt a bérkiegészítések kifizetésének halasztása miatt

09:17

Már van olyan töltőállomás ahol meghaladta a 9 lejt a benzin ára

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Lángba borult egy autó a nagy erejű ütközés után, egy áldozat bennégett

Részeg női sofőrt kaptak el és baleset is történt ittas vezetés miatt

Új hír a Szülőföldön Magyarul Programról: március 17-től lehet igényelni a támogatást

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház

Nincs rendben a bentlakásomlás ügyében végzett nyomozás

Ha a szomszéd kutyája túl hangosan ugat: jogok és kötelességek

Nemzetközi ötletpályázatot hirdetnek a csíkszeredai Művészetek Házának felújítására

Coliform baktériumokat találtak a csíksomlyói borvízben, egyelőre nem ajánlott inni belőle

Orbán Viktor: sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház

Menhelyet a gazdátlan állatoknak, de milyen pénzből?

Ennek a kutyusnak szerencséje volt, nagyon sok társa azonban az utcákon csatangol

Fotó: Justice for Animals Facebook-oldala

Hiába rendelkezik jogszabály a bántalmazott és gazdátlan állatok gyors és hatékony elhelyezéséről, mindez számos nehézséget von maga után. Talán a megelőzés jelentene megoldást, ehhez azonban a lakosság megfelelő hozzáállására is szükség van.

Nagy Lilla

2024. június 26., 12:162024. június 26., 12:16

Kerekasztal-beszélgetést tartottak szerdán Csíkszeredában a bántalmazott és gazdátlan állatok helyzetéről, különös tekintettel a 2020/175-ös sürgősségi kormányrendelet hatásairól. Az eseményen jelen volt Cioancă Maria Manuela, a Hargita megyei rendőrség állatrendőrségi osztályának vezetője, István Róbert, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője, továbbá Márton András, Hargita Megye Prefektusi Hivatalának munkatársa, Szebeni Erika, a Hargita megyei tanács főépítészeti igazgatóság munkatársa, illetve Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.

A beszélgetés célja felhívni a figyelmet az állatok bántalmazásának súlyosságára, bemutatni a jelenlegi helyzetet, és

ismertetni azokat a lépéseket, amelyeket a kormány, a civil szervezetek és az állampolgárok tehetnek az állatok védelme érdekében.

Az állatkínzás bűncselekménynek minősül

Mint elhangzott, az állatok bántalmazása mindennapos probléma, ami abból is kisejlik, hogy az állatvédelemmel foglalkozó szervezetek adatai szerint

évente több ezer állat válik bántalmazás áldozatává.

Az országban az állatvédelmi törvény szigorú rendelkezéseket tartalmaz az állatok bántalmazásával szemben, elég csak a legfontosabbat kiemelni: az állatkínzás bűncselekménynek minősül. Az állategészségügyi hatóságok és a rendőrség folyamatos ellenőrzéseket végez annak érdekében, hogy kiszűrjék az állatkínzás eseteit, az állampolgárok is nagy szerepet játszanak ebben, hiszen sokszor az ő bejelentéseik alapján indulnak a vizsgálatok.

Számos civil szervezet dolgozik azon, hogy segítséget nyújtson a bántalmazott állatoknak, a probléma viszont az, hogy ezek a szervezetek adományokból és önkéntes munkából tartják fenn magukat – így munkájuk folyamatos külső segítségre szorul.

Fotó: Tuchiluș Alex

Mire volt jó a szerdai beszélgetés?

A szerdai beszélgetésen felmerült, hogy milyen lépéseket lehet tenni annak érdekében, hogy az állatok a megfelelő helyen és ellátásban részesüljenek. Az egyik ilyen lépés lehet az, ha a közoktatásban folyamatosan felhívnák erre a problémára a figyelmet – hangzott el –, vagyis

a gyermekeket kisiskolás korukban meg kell tanítani, hogyan bánjanak felelősségteljesen az állatokkal, illetve azt is, hogy miért fontos az állatok védelme.

Egy másik lépés a közösségi részvételen alapszik, hiszen az állampolgárok aktív részvétele elengedhetetlen ahhoz, hogy

a bántalmazott állatokról értesüljenek a hatóságok.

A már említett kormányrendelet gyors és hatékony megoldást kínálna a bántalmazott és gazdátlan állatok számára, azonban számos teher és kihívás is jár vele – hívták fel a figyelmet a jelenlévők. Például a pénzügyi terhek, hiszen a helyi és megyei tanácsoknak nincs megfelelő pénzügyi keretük az állatok elhelyezésére és gondozására.

A rendelet által előírt 45 napos gondozási időszak jelentős költségekkel jár.

Megoldást jelentene az adott problémára, ha a kormány kiegészítő pénzügyi forrásokat biztosítana az önkormányzatok számára, továbbá az is, ha az állatvédelmi civil szervezeteket bevonnák a rendelkezésekbe.

Potenciális kiút lenne ebből a helyzetből az is, ha több állatorvost és állatgondozót képeznének ki

– ez is elhangzott szerdán.

Csíkszék Csíkszereda