Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

09:55

Patthelyzetben a székelyudvarhelyi Ugron Gábor utca felújítása

09:54

Anyanyelvvel folytatódik az érettségi szerdán

08:54

A kilövés után pár nappal ismét medvére figyelmeztetnek

08:20

A munkaügyi miniszter Facebook-oldalán lehet vitakozni az új bértörvény-tervezetről

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

A polgármesternek is futnia kellett, amikor rájuk rontott a medve

Tengeri drón robbant fel a konstancai kikötőnél – videóval

Nem sikerült megmenteni a motoros életét a vasárnapi baleset után

Kitartóan küzdött az igazáért, és sikerült érvénytelenítenie a gyorshajtási bírságot a száguldó sofőrnek

Pincében lőtték ki a garázdálkodó medvét

Oroszországot teszi felelőssé Nicușor Dan a konstancai kikötőben felrobbant ukrán drón miatt

Magyar Péter: mindenki magyar, aki magyarnak vallja magát

A polgármesternek is futnia kellett, amikor rájuk rontott a medve

Folk & Roll Víkend névvel tartanak minifesztivált Gyergyószentmiklóson

Megszüntették Barti Tihamér hatósági felügyeletét

Menhelyet a gazdátlan állatoknak, de milyen pénzből?

Ennek a kutyusnak szerencséje volt, nagyon sok társa azonban az utcákon csatangol

Fotó: Justice for Animals Facebook-oldala

Hiába rendelkezik jogszabály a bántalmazott és gazdátlan állatok gyors és hatékony elhelyezéséről, mindez számos nehézséget von maga után. Talán a megelőzés jelentene megoldást, ehhez azonban a lakosság megfelelő hozzáállására is szükség van.

Nagy Lilla

2024. június 26., 12:162024. június 26., 12:16

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Kerekasztal-beszélgetést tartottak szerdán Csíkszeredában a bántalmazott és gazdátlan állatok helyzetéről, különös tekintettel a 2020/175-ös sürgősségi kormányrendelet hatásairól. Az eseményen jelen volt Cioancă Maria Manuela, a Hargita megyei rendőrség állatrendőrségi osztályának vezetője, István Róbert, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője, továbbá Márton András, Hargita Megye Prefektusi Hivatalának munkatársa, Szebeni Erika, a Hargita megyei tanács főépítészeti igazgatóság munkatársa, illetve Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.

A beszélgetés célja felhívni a figyelmet az állatok bántalmazásának súlyosságára, bemutatni a jelenlegi helyzetet, és

ismertetni azokat a lépéseket, amelyeket a kormány, a civil szervezetek és az állampolgárok tehetnek az állatok védelme érdekében.

Az állatkínzás bűncselekménynek minősül

Mint elhangzott, az állatok bántalmazása mindennapos probléma, ami abból is kisejlik, hogy az állatvédelemmel foglalkozó szervezetek adatai szerint

évente több ezer állat válik bántalmazás áldozatává.

Az országban az állatvédelmi törvény szigorú rendelkezéseket tartalmaz az állatok bántalmazásával szemben, elég csak a legfontosabbat kiemelni: az állatkínzás bűncselekménynek minősül. Az állategészségügyi hatóságok és a rendőrség folyamatos ellenőrzéseket végez annak érdekében, hogy kiszűrjék az állatkínzás eseteit, az állampolgárok is nagy szerepet játszanak ebben, hiszen sokszor az ő bejelentéseik alapján indulnak a vizsgálatok.

Számos civil szervezet dolgozik azon, hogy segítséget nyújtson a bántalmazott állatoknak, a probléma viszont az, hogy ezek a szervezetek adományokból és önkéntes munkából tartják fenn magukat – így munkájuk folyamatos külső segítségre szorul.

Fotó: Tuchiluș Alex

Mire volt jó a szerdai beszélgetés?

A szerdai beszélgetésen felmerült, hogy milyen lépéseket lehet tenni annak érdekében, hogy az állatok a megfelelő helyen és ellátásban részesüljenek. Az egyik ilyen lépés lehet az, ha a közoktatásban folyamatosan felhívnák erre a problémára a figyelmet – hangzott el –, vagyis

a gyermekeket kisiskolás korukban meg kell tanítani, hogyan bánjanak felelősségteljesen az állatokkal, illetve azt is, hogy miért fontos az állatok védelme.

Egy másik lépés a közösségi részvételen alapszik, hiszen az állampolgárok aktív részvétele elengedhetetlen ahhoz, hogy

a bántalmazott állatokról értesüljenek a hatóságok.

A már említett kormányrendelet gyors és hatékony megoldást kínálna a bántalmazott és gazdátlan állatok számára, azonban számos teher és kihívás is jár vele – hívták fel a figyelmet a jelenlévők. Például a pénzügyi terhek, hiszen a helyi és megyei tanácsoknak nincs megfelelő pénzügyi keretük az állatok elhelyezésére és gondozására.

A rendelet által előírt 45 napos gondozási időszak jelentős költségekkel jár.

Megoldást jelentene az adott problémára, ha a kormány kiegészítő pénzügyi forrásokat biztosítana az önkormányzatok számára, továbbá az is, ha az állatvédelmi civil szervezeteket bevonnák a rendelkezésekbe.

Potenciális kiút lenne ebből a helyzetből az is, ha több állatorvost és állatgondozót képeznének ki

– ez is elhangzott szerdán.

Csíkszék Csíkszereda