– ismertette keddi sajtótájékoztatóján a gyergyószentmiklósi Árus Zsolt, hozzátéve, hogy a miniszteri rendelet alapját képező kormányrendelet azt tartalmazza, hogy miniszteri döntéssel lehet meghatározni azokat a kritériumokat, amelyek alapján egyes településeken szolgálatot teljesítő, bizonyos beosztásban dolgozó alkalmazottak pluszjuttatásra jogosultak-e.

Árus értelmezésében „ez a cikkely nem kritériumokat tartalmaz, hanem csak úgy megállapítja, hogy egységesen tizenöt százalék pluszfizetésre jogosultak a két megyében szolgálatot teljesítő rendőrök. Egy ilyen intézkedésre nem jogosította fel a minisztert ama kormányrendelet, tehát ez az intézkedés jogalap nélküli, más szóval törvénytelen” – ismertette a témával foglalkozó Árus Zsolt, aki úgy látja, hogy a rendőrség állománya Székelyföldön igencsak felduzzadt. A pluszjövedelmek kapcsán ugyanakkor

A szóban forgó miniszteri rendelet a 2004-es évből származik, és most arra kereste a választ Árus, hogy még érvényben van-e. Mint tudatta, „mivel törvény biztosítja az állampolgároknak a jogot, hogy közérdekű információkhoz hozzáférjenek, a belügyminisztériumhoz fordultam kérdésemmel: érvényben van-e még ez a rendelet, és ha már nem, akkor létezik-e olyan más érvényes jogszabály, ami hasonló privilégiumot biztosít a két megye rendőreinek.

Választ is kaptam, amelyből egyrészt kiderül, hogy a miniszteri rendelet már nincs érvényben, illetve az is, hogy a most érvényes javadalmazási kerettörvény is tartalmazza azt a lehetőséget, hogy miniszteri rendelettel, bizonyos feltételek mellett egyes rendőrök pluszjövedelmet kapjanak. Azonban

Árus Zsolt ezzel kapcsolatban három dologra világított rá. „Ugyanazt a területet szabályozza az utóbbi rendelet, mint a korábbi, amelyik nem volt szolgálati titok. Akkor vajon ez miért lett az? Az alkotmány garantálja a közérdekű információhoz való hozzáférés jogát, korlátozni mindössze néhány esetben lehet: nemzetbiztonsági, közegészségügyi stb. okokból. A fizetési pótlékokra vonatkozó kritériumok nem esnek ezen kategóriákba.”

Továbbá arról is szólt, hogy a közérdekű adatokhoz való hozzáférésről szóló törvény tételesen kimondja, hogy tilos titkosítani olyan adatokat, amelyek jogsértésre vonatkoznak, vagy jogsértést tesznek lehetővé. „Márpedig a 2004-es miniszteri rendelet jogsértő, egészen pontosan diszkriminatív volt, megvan minden esély arra, hogy a mostani is az.”

Újabb kérdés és válasz

Árus elmondta, újabb levélben fordult a minisztériumhoz, amiben a fenti érveket felsorolva azt kérte, küldjék meg neki a 2018/7/S miniszteri rendeletet. A június eleji keltezésű válaszlevélben az áll, hogy nem küldik el a kért rendeletet, „majd arra biztatnak, hogy ha rendelkezem bizonyítékkal arra nézve, hogy az törvénysértő, akkor forduljak az illetékes hatóságokhoz. Kitartanak amellett, hogy a miniszteri rendelet hivatali titok, és nem küldik el nekem. A Bukaresti Táblabírósághoz fordultam keresettel, hogy kötelezzék a minisztériumot a titkosság feloldására és arra, hogy küldje el nekem a vitatott minisztériumi rendeletet” – mondta Árus, hozzátéve,