Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:38

Kiütéssel lett a Szuperliga bajnoka az Universitatea Craiova

21:00

Segítő kéz a tehetséges diákoknak, akik gyengén teljesítenek az iskolában

20:58

A magyar válogatott lemaradt a világbajnokságról

20:24

Megérdemelt volna egy pontot Magyarország Ausztria ellen

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Tragikus baleset Csíkszereda közelében: 17 éves fiú vesztette életét

Felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték Gálfi Árpádot

Ferenc pápa által kinevezett megyés püspök lesz a csíksomlyói pünkösdi búcsú szónoka

14 és 16 éves kamaszok erőszakoltak meg egy 13 éves lányt

Egy kisvárosban a legjobb az életszínvonal Székelyföld-szerte

Megtudtuk, hogy melyik faluba viszik a csíkszeredai kutyamenhely lakóit

Orbán Viktor: mától liberális kormány vezeti Magyarországot

Magyar Péter: négy év után megszűnik a háborús veszélyhelyzet

Nicușor Dan: nem kell túl komolyan venni azt, amit Vlagyimir Putyin mond

Megalakult a Tisza-kormány

Megfordult a trend: ma már a munkavállaló keresi a legalkalmasabb céget

Ma a munkavállaló választja ki a cégek közül azt, amely számára a legígéretesebbnek tűnik. Képünk illusztráció

Fotó: 123RF

Napjainkra megfordult a korábban tapasztalt munkaerőpiaci sajátosság: ma már nem a munkáltató keresi a munkavállalót, hanem a munkavállaló keresi a számára legmegfelelőbb munkahelyet.

Antal Erika

2019. július 07., 14:162019. július 07., 14:16

Érdekes jelenségre hívta fel a figyelmünket Szathmáry Zsolt humánerőforrás-szakember, aki érdeklődésünkre elmondta, a keresleti piac kínálati piaccá alakult, ami teljesen új helyzetbe hozta a vállalkozókat. Ez azt jelenti, hogy

míg két-három évvel ezelőtt még a cégek választották ki azokat a szakembereket, akiket alkalmazni akartak, ma a munkavállaló választja ki a cégek közül azt, amely számára a legígéretesebbnek tűnik.

„Minél értékesebb egy ember, annál igényesebb arra, hogy milyen vállalatnál helyezkedik el” – mondta, hozzátéve, hogy a szakképzés régen látott mélységbe zuhant, a szakiskolák ma nem képesek ellátni a munkaerőpiacot. Ezt a cégek úgy próbálják áthidalni, hogy saját képzéseket tartanak, vagy különböző szakmai tanfolyamokat szervező intézményekkel, szervezetekkel, valamint egyetemekkel együttműködve igyekeznek megfelelő munkaerőre szert tenni.

A székelyföldi vállalatok a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem műszaki karáról várják a végzetteket, akiknek már a diploma megszerzése előtt bemutatják, hogy mit kínálnak, milyen lehetőségeket biztosítanak. Szathmáry Zsolt úgy látja, a szakácsok, pincérek, kőművesek, festők, víz- és gázszerelők mellett a programozókból is nagyon kevesen vannak, sokkal többre van szükség a munkaerőpiacon. A munkavállalók azokat a cégeket részesítik előnyben, amelyek belső képzéseket is nyújtanak alkalmazottaiknak, ahol a fejlődési lehetőségek adottak.

De a jó fizetések mellett a fiatal munkavállalók egyre inkább élményeket keresnek a munkahelyen.

Azoknak a cégeknek, amelyek képesek ezt biztosítani, könnyebb jó munkaerőt találniuk.

Ami a székely megyéket illeti, a külföldi elvándorlás mellett folytatódik a belföldi migráció is. A jól képzett fiatalok inkább az egyetemi központokat választják, így Kolozsvár, Brassó, Szeben óriási elszívó erővel rendelkezik. Azok közül, akik ezekben a városokban végeztek, kevesen térnek vissza például Marosvásárhelyre, Sepsiszentgyörgyre vagy Gyergyószentmiklósra – véli a HR-es szakember.

Szathmáry Zsolt humánerőforrás-szakember

Fotó: Haáz Vince

Ellenben azok a székelyföldi vállalatok, amelyek vezetői felismerték a munkavállalók új igényeit, a megváltozott munkaerőpiaci trendet, képesek akár Nyugatról is visszahozni az elvándorolt, képzett és tapasztalt munkaerőt. A turizmusban, idegenforgalomban van erre példa, de különböző műszaki ágazatokban is – tette hozzá.

Azoknak a cégeknek, amelyek nem fektetnek alkalmazottaik továbbképzésébe, nem szentelnek kellő figyelmet a hozzáállásra sem, nem jósol hosszú időt a szakember. Ezért

a vállalatvezetőknek is egyre nagyobb a felelősségük abban, hogy miként állnak hozzá alkalmazottaik tudásának fejlesztéséhez, a jó munkaerő értékeléséhez.

A rosszul végzett útjavítások, az építkezések, amelyekről a laikus is megállapítja, hogy nem hozzáértők végzik a munkát, mind arról árulkodnak, hogy a munkálatokat elvállaló cégek nem sokat tesznek azért, hogy jól képzett szakembereket foglalkoztassanak. „Vannak olyan ügyfeleink, akik az építőiparban vállalkoznak, és már Ázsiából kénytelenek munkaerőt hozni, mert itthon nem találnak, főleg ha 200-300 építőmunkásra van szükségük” – mutatott rá Szathmáry Zsolt.