Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

13:42

Több mint ötezer tűzoltó áll készenlétben a húsvéti hétvégén

13:22

Hazai pályán szenvedett kiütéses vereséget az ASA

13:08

Húsvéti dekorációk: egyszerű, kreatív megoldások

12:31

Elégedettek a Corona sikere után, mindkét fél hisz a továbbjutásban (videóval)

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Ahány város, annyi ár: ennyiért juthatnak hozzá a húsvéti bárányhúshoz Székelyföldön

Újabb lélektani határt közelít az üzemanyagok ára

Megtalálták a két eltűnt kislányt

Jövő héten érkezik a nyugdíj, a kiegészítő támogatás viszont csak jövő hónapban

Kézdivásárhelyről a nagyvilágba egyetlen hátizsákkal – tippek és trükkök két rutinos utazótól

Románia kitart Ukrajna támogatása mellett

Antal Lóránt: vannak energiahordozóink, de nem mi döntünk az árakról

Brüsszeli bíróság: 600 millió eurót kell fizetnie Romániának az át nem vett vakcinákért

650 millió dolláros hitelt hagyott jóvá a Világbank a román kormány fejlesztési projektjeinek támogatására

Kelemen Hunor: a szavazati jog nem dísz – használni kell

Megfordult a trend: ma már a munkavállaló keresi a legalkalmasabb céget

Ma a munkavállaló választja ki a cégek közül azt, amely számára a legígéretesebbnek tűnik. Képünk illusztráció

Fotó: 123RF

Napjainkra megfordult a korábban tapasztalt munkaerőpiaci sajátosság: ma már nem a munkáltató keresi a munkavállalót, hanem a munkavállaló keresi a számára legmegfelelőbb munkahelyet.

Antal Erika

2019. július 07., 14:162019. július 07., 14:16

Érdekes jelenségre hívta fel a figyelmünket Szathmáry Zsolt humánerőforrás-szakember, aki érdeklődésünkre elmondta, a keresleti piac kínálati piaccá alakult, ami teljesen új helyzetbe hozta a vállalkozókat. Ez azt jelenti, hogy

míg két-három évvel ezelőtt még a cégek választották ki azokat a szakembereket, akiket alkalmazni akartak, ma a munkavállaló választja ki a cégek közül azt, amely számára a legígéretesebbnek tűnik.

„Minél értékesebb egy ember, annál igényesebb arra, hogy milyen vállalatnál helyezkedik el” – mondta, hozzátéve, hogy a szakképzés régen látott mélységbe zuhant, a szakiskolák ma nem képesek ellátni a munkaerőpiacot. Ezt a cégek úgy próbálják áthidalni, hogy saját képzéseket tartanak, vagy különböző szakmai tanfolyamokat szervező intézményekkel, szervezetekkel, valamint egyetemekkel együttműködve igyekeznek megfelelő munkaerőre szert tenni.

A székelyföldi vállalatok a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem műszaki karáról várják a végzetteket, akiknek már a diploma megszerzése előtt bemutatják, hogy mit kínálnak, milyen lehetőségeket biztosítanak. Szathmáry Zsolt úgy látja, a szakácsok, pincérek, kőművesek, festők, víz- és gázszerelők mellett a programozókból is nagyon kevesen vannak, sokkal többre van szükség a munkaerőpiacon. A munkavállalók azokat a cégeket részesítik előnyben, amelyek belső képzéseket is nyújtanak alkalmazottaiknak, ahol a fejlődési lehetőségek adottak.

De a jó fizetések mellett a fiatal munkavállalók egyre inkább élményeket keresnek a munkahelyen.

Azoknak a cégeknek, amelyek képesek ezt biztosítani, könnyebb jó munkaerőt találniuk.

Ami a székely megyéket illeti, a külföldi elvándorlás mellett folytatódik a belföldi migráció is. A jól képzett fiatalok inkább az egyetemi központokat választják, így Kolozsvár, Brassó, Szeben óriási elszívó erővel rendelkezik. Azok közül, akik ezekben a városokban végeztek, kevesen térnek vissza például Marosvásárhelyre, Sepsiszentgyörgyre vagy Gyergyószentmiklósra – véli a HR-es szakember.

Szathmáry Zsolt humánerőforrás-szakember

Fotó: Haáz Vince

Ellenben azok a székelyföldi vállalatok, amelyek vezetői felismerték a munkavállalók új igényeit, a megváltozott munkaerőpiaci trendet, képesek akár Nyugatról is visszahozni az elvándorolt, képzett és tapasztalt munkaerőt. A turizmusban, idegenforgalomban van erre példa, de különböző műszaki ágazatokban is – tette hozzá.

Azoknak a cégeknek, amelyek nem fektetnek alkalmazottaik továbbképzésébe, nem szentelnek kellő figyelmet a hozzáállásra sem, nem jósol hosszú időt a szakember. Ezért

a vállalatvezetőknek is egyre nagyobb a felelősségük abban, hogy miként állnak hozzá alkalmazottaik tudásának fejlesztéséhez, a jó munkaerő értékeléséhez.

A rosszul végzett útjavítások, az építkezések, amelyekről a laikus is megállapítja, hogy nem hozzáértők végzik a munkát, mind arról árulkodnak, hogy a munkálatokat elvállaló cégek nem sokat tesznek azért, hogy jól képzett szakembereket foglalkoztassanak. „Vannak olyan ügyfeleink, akik az építőiparban vállalkoznak, és már Ázsiából kénytelenek munkaerőt hozni, mert itthon nem találnak, főleg ha 200-300 építőmunkásra van szükségük” – mutatott rá Szathmáry Zsolt.