„Minél értékesebb egy ember, annál igényesebb arra, hogy milyen vállalatnál helyezkedik el” – mondta, hozzátéve, hogy a szakképzés régen látott mélységbe zuhant, a szakiskolák ma nem képesek ellátni a munkaerőpiacot. Ezt a cégek úgy próbálják áthidalni, hogy saját képzéseket tartanak, vagy különböző szakmai tanfolyamokat szervező intézményekkel, szervezetekkel, valamint egyetemekkel együttműködve igyekeznek megfelelő munkaerőre szert tenni.

A székelyföldi vállalatok a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem műszaki karáról várják a végzetteket, akiknek már a diploma megszerzése előtt bemutatják, hogy mit kínálnak, milyen lehetőségeket biztosítanak. Szathmáry Zsolt úgy látja, a szakácsok, pincérek, kőművesek, festők, víz- és gázszerelők mellett a programozókból is nagyon kevesen vannak, sokkal többre van szükség a munkaerőpiacon. A munkavállalók azokat a cégeket részesítik előnyben, amelyek belső képzéseket is nyújtanak alkalmazottaiknak, ahol a fejlődési lehetőségek adottak.

Azoknak a cégeknek, amelyek képesek ezt biztosítani, könnyebb jó munkaerőt találniuk. 

Ami a székely megyéket illeti, a külföldi elvándorlás mellett folytatódik a belföldi migráció is. A jól képzett fiatalok inkább az egyetemi központokat választják, így Kolozsvár, Brassó, Szeben óriási elszívó erővel rendelkezik. Azok közül, akik ezekben a városokban végeztek, kevesen térnek vissza például Marosvásárhelyre, Sepsiszentgyörgyre vagy Gyergyószentmiklósra – véli a HR-es szakember. 

A rosszul végzett útjavítások, az építkezések, amelyekről a laikus is megállapítja, hogy nem hozzáértők végzik a munkát, mind arról árulkodnak, hogy a munkálatokat elvállaló cégek nem sokat tesznek azért, hogy jól képzett szakembereket foglalkoztassanak. „Vannak olyan ügyfeleink, akik az építőiparban vállalkoznak, és már Ázsiából kénytelenek munkaerőt hozni, mert itthon nem találnak, főleg ha 200-300 építőmunkásra van szükségük” – mutatott rá Szathmáry Zsolt.