Csendes László
Fotó: Silviu Matei/Agerpres
Meddig nyúlnak a Szekuritáté árnyai? Egyáltalán lehet-e az egykori jelzővel illetni az önkényuralmi rendszer politikai rendőrségét, vagy még ma is befolyásolja a közéletet a hálózat? Többek közt ez volt a témája a Krónika Live podcast legújabb kiadásának.
2021. június 09., 11:042021. június 09., 11:04
2021. június 09., 11:062021. június 09., 11:06
A műsor vendége Csendes László történész, a Szekuritáté Levéltárát Átvizsgáló Bizottság (CNSAS) tagja, egykori elnöke volt. A Krónika Live újságírói, Pataky István, Rédai Attila és Szőke László többek között
Kiderült, meglehetősen alacsony mértékben. 1989 decemberét követően a mintegy 400 ezer besúgó és tartótisztjeik többsége „puhára estek”, csak nagyon kevesüket érte utol az igazságszolgáltatás.
Mindezt valószínűleg annak következtében, hogy a korábbi szekusok beszivárogtak az állam különböző intézményeibe és a sajtóba, és mai napig azon dolgoznak, hogy elkerüljék a felelősségre vonást, sőt: történelemhamisítás révén még az önkényuralmi rendszerben és 1989 decemberében ellátott szerepüket is kozmetikázzák és tisztára mossák. Ez kérdésessé teszi azt is, hogy megtörténhet-e a bűnügyi felelősségre vonása annak a 43, még élő szekustisztnek, akik az akkori törvényeket is megsértve kiskorúakat szerveztek be besúgónak, és akiknek ügyiratát a CNSAS nemrég küldte át a katonai ügyészségnek.
Csendes László ezzel kapcsolatban egy, a Maros-Magyar Autonóm Tartományban megesett történetet is elmesélt arról, hogyan kényszerítettek egy kislányt arra, hogy besúgóvá váljon.
A CNSAS lehetőségei nagyon szűkösek, és sok próbálkozásuk falakba ütközött. Ugyanakkor biztató, hogy a szekuslevéltár iránt meglehetősen magas a publikum érdeklődése. Jelenleg ez az egyetlen hatékony eszköze annak, hogy kiderüljön az igazság, hogy minden érintett keresse ki a róla szóló anyagot, és hozza nyilvánosságra. A kutatók számára is nyitott a levéltár ajtaja, így például, amennyiben lenne rá kapacitás, kikutatható lenne akár az egész székelyföldi besúgóhálózat névsora.
A különnyugdíjukat szabályozó törvény módosítása esetén a nyugdíjkorhatár elérése után a rendszerben maradó belügyi alkalmazottak és katonák később is a jelenlegi feltételek mellett vonulhatnak nyugdíjba – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Kelemen Hunor szerint akkor lehet majd kompromisszumról beszélni a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló tárgyalásokon, ha „mindegyik fél enged valamennyit”.
Nem térítette vissza maradéktalanul az Állandó Választási Hatóság (AEP) Nicușor Dan kampányköltségeit, ezért a jogi lépéseket tervez az államfő .
Nemcsak Alcsíkon, kedd délután már több felcsíki községben is áramszünet volt, de a két eset nem függ össze egymással az illetékes szerint. Az alcsíki övezetet ellátó tusnádfürdői trafóállomás viszont cserére, vagy javításra szorul.
A koalíció keddi tanácskozásán abban állapodtak meg a kormánypártok, hogy megbíznak egy munkacsoportot a parlament létszámának csökkentéséről szóló törvénymódosító tervezet kidolgozására.
Színvonalas kortárs népművészeti alkotások seregszemléjére várnak pályaműveket a Kárpát-medencéből. Jelentkezni a pályázatra december 1-ig lehet. Az alkotásokat pedig 2026. január 20-áig lehet leadni vagy elküldeni.
A szeptemberi 9,88 százalékról októberben 9,80 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Először végeztek trombektómiás műtétet a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban, amellyel megmentették egy súlyos stroke-ot kapott 71 éves férfi életét. A beavatkozást Mihály István ideggyógyász szakorvos csapata végezte el.
Az áram drágult a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közölt adatai szerint.
Szeptemberben augusztushoz képest 56 lejjel, azaz 1 százalékkal 5443 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
1 hozzászólás