Csendes László
Fotó: Silviu Matei/Agerpres
Meddig nyúlnak a Szekuritáté árnyai? Egyáltalán lehet-e az egykori jelzővel illetni az önkényuralmi rendszer politikai rendőrségét, vagy még ma is befolyásolja a közéletet a hálózat? Többek közt ez volt a témája a Krónika Live podcast legújabb kiadásának.
2021. június 09., 11:042021. június 09., 11:04
2021. június 09., 11:062021. június 09., 11:06
A műsor vendége Csendes László történész, a Szekuritáté Levéltárát Átvizsgáló Bizottság (CNSAS) tagja, egykori elnöke volt. A Krónika Live újságírói, Pataky István, Rédai Attila és Szőke László többek között
Kiderült, meglehetősen alacsony mértékben. 1989 decemberét követően a mintegy 400 ezer besúgó és tartótisztjeik többsége „puhára estek”, csak nagyon kevesüket érte utol az igazságszolgáltatás.
Mindezt valószínűleg annak következtében, hogy a korábbi szekusok beszivárogtak az állam különböző intézményeibe és a sajtóba, és mai napig azon dolgoznak, hogy elkerüljék a felelősségre vonást, sőt: történelemhamisítás révén még az önkényuralmi rendszerben és 1989 decemberében ellátott szerepüket is kozmetikázzák és tisztára mossák. Ez kérdésessé teszi azt is, hogy megtörténhet-e a bűnügyi felelősségre vonása annak a 43, még élő szekustisztnek, akik az akkori törvényeket is megsértve kiskorúakat szerveztek be besúgónak, és akiknek ügyiratát a CNSAS nemrég küldte át a katonai ügyészségnek.
Csendes László ezzel kapcsolatban egy, a Maros-Magyar Autonóm Tartományban megesett történetet is elmesélt arról, hogyan kényszerítettek egy kislányt arra, hogy besúgóvá váljon.
A CNSAS lehetőségei nagyon szűkösek, és sok próbálkozásuk falakba ütközött. Ugyanakkor biztató, hogy a szekuslevéltár iránt meglehetősen magas a publikum érdeklődése. Jelenleg ez az egyetlen hatékony eszköze annak, hogy kiderüljön az igazság, hogy minden érintett keresse ki a róla szóló anyagot, és hozza nyilvánosságra. A kutatók számára is nyitott a levéltár ajtaja, így például, amennyiben lenne rá kapacitás, kikutatható lenne akár az egész székelyföldi besúgóhálózat névsora.
A Figura Stúdió Színház 2026 januárjában is változatos előadásokkal várja a gyergyószentmiklósi közönséget. Tantermi és babaszínházi produkciókkal indul az év, de újra látható lesz a Rinocéroszok is. Közeleg az új bemutató, a Bányavirág.
Sárga szintű meteorológiai figyelmeztetést adott ki szerda délelőttre Országos Meteorológiai Szolgálat a csíki- és gyergyói-medencére vonatkozóan.
Románia elnöke kedd este kijelentette, hogy nem örült az adóemeléseknek, de ez a kormány hatáskörébe tartozó kérdés.
Nicușor Dan kedd este kijelentette, hogy az elnöki hivatal a következő napokban kidolgozza a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsról (CSM) szóló referendum részleteit.
A kötelező magánnyugdíjalapban összegyűlt pénz 30 százalékát adják ki egyben, 70 százalékát pedig havi lebontásban. A havonta történő kifizetést a szociális minimálnyugdíjhoz viszonyítják, ami most 1281 lej.
Öt fiatal jelentkezett arra, hogy visszaszerezze a keresztet a Duna jeges vizéből, azonban végül csak hárman ugrottak a folyóba Giurgiuban vízkeresztkor. A románok úgy tartják, hogy aki elsőként éri el a keresztet, egész évben szerencse kíséri.
Több autóban is kárt tett a tetőről lezúduló hó Gyulafehérváron. Az eset kapcsán óvatosságra hívja fel a járműtulajdonosok és gyalogosok figyelmét a helyi önkormányzat.
Eseménydús napokon vannak túl, és azokra is számítanak a Hargita és Maros megyei hegyimentők. Tapasztalataik szerint a balesetek többsége a sí- és szánkópályákon történik, de a hegyekben várható további havazás miatt a túrázóknak is résen kell lenni.
Két felnőttet és négy gyermeket vittek kórházba, miután autójukkal a jeges Beszterce-folyó medrébe zuhantak Dornavátrán.
A csendőrség kedden közölte, hogy hamisak azok a közösségi médiában terjedő képek, amelyeken állítólagos román csendőrök láthatók, amint egy épületben járólapot raknak le.
1 hozzászólás