Csendes László
Fotó: Silviu Matei/Agerpres
Meddig nyúlnak a Szekuritáté árnyai? Egyáltalán lehet-e az egykori jelzővel illetni az önkényuralmi rendszer politikai rendőrségét, vagy még ma is befolyásolja a közéletet a hálózat? Többek közt ez volt a témája a Krónika Live podcast legújabb kiadásának.
2021. június 09., 11:042021. június 09., 11:04
2021. június 09., 11:062021. június 09., 11:06
A műsor vendége Csendes László történész, a Szekuritáté Levéltárát Átvizsgáló Bizottság (CNSAS) tagja, egykori elnöke volt. A Krónika Live újságírói, Pataky István, Rédai Attila és Szőke László többek között
Kiderült, meglehetősen alacsony mértékben. 1989 decemberét követően a mintegy 400 ezer besúgó és tartótisztjeik többsége „puhára estek”, csak nagyon kevesüket érte utol az igazságszolgáltatás.
Mindezt valószínűleg annak következtében, hogy a korábbi szekusok beszivárogtak az állam különböző intézményeibe és a sajtóba, és mai napig azon dolgoznak, hogy elkerüljék a felelősségre vonást, sőt: történelemhamisítás révén még az önkényuralmi rendszerben és 1989 decemberében ellátott szerepüket is kozmetikázzák és tisztára mossák. Ez kérdésessé teszi azt is, hogy megtörténhet-e a bűnügyi felelősségre vonása annak a 43, még élő szekustisztnek, akik az akkori törvényeket is megsértve kiskorúakat szerveztek be besúgónak, és akiknek ügyiratát a CNSAS nemrég küldte át a katonai ügyészségnek.
Csendes László ezzel kapcsolatban egy, a Maros-Magyar Autonóm Tartományban megesett történetet is elmesélt arról, hogyan kényszerítettek egy kislányt arra, hogy besúgóvá váljon.
A CNSAS lehetőségei nagyon szűkösek, és sok próbálkozásuk falakba ütközött. Ugyanakkor biztató, hogy a szekuslevéltár iránt meglehetősen magas a publikum érdeklődése. Jelenleg ez az egyetlen hatékony eszköze annak, hogy kiderüljön az igazság, hogy minden érintett keresse ki a róla szóló anyagot, és hozza nyilvánosságra. A kutatók számára is nyitott a levéltár ajtaja, így például, amennyiben lenne rá kapacitás, kikutatható lenne akár az egész székelyföldi besúgóhálózat névsora.
CT-készüléket kapott a Szentegyházi Egészségügyi Központ, ami lehetőséget teremt a településen élőknek, hogy elvégeztessék ezeket a vizsgálatokat. Lőrincz Csaba, Szentegyháza polgármestere valóra vált álomnak nevezte az orvosi eszköz beüzemelését.
Életét vesztette egy 64 éves külföldi munkás, miután 12 méter magasból lezuhant, miközben az A3-as autópálya építésén dolgozott a Szeben megyei Felek (Avrig) közelében.
A kormány csütörtöki ülésén jóváhagyott egy 5,313 milliárd lej összértékű állami támogatási programot feldolgozóipari beruházásokra, amely a termelési kapacitások fejlesztését és a reálgazdasági befektetések ösztönzését célozza.
Már nem kell papíralapon bemutatni az erkölcsi bizonyítványt azoknak a felnőtteknek, akik kiskorúval utaznak külföldre. Az adatokat a határrendészek elektronikusan ellenőrzik.
Nő a Hargita megyében dolgozó, Európai Unión kívüli országokból érkező munkavállalók száma. Az idén nyilvántartottak közül 1028-an európai uniós állampolgárok, 430-an pedig harmadik országból, vagyis az EU-n kívüli államokból érkeztek.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) országos politikai tanácsa dönt arról, hogy a szociáldemokraták részt vesznek-e az Adrian Veștea kormányában – jelentette be csütörtökön Sorin Grindeanu.
Folyamatos felmelegedés várható az elkövetkező napokban Románia-szerte, Európa nyugati részét már el is érte a hőhullám.
Az idei első négy hónapban a megújuló alapú termelés növekedésének köszönhetően nőtt Románia villamosenergia-exportja, ugyanakkor jelentősen emelkedett a földgáz-, kőolajtermék- és szénimportja.
Kitalációnak és légből kapott mesének nevezte szerda este a Facebook-oldalán Kelemen Hunor, hogy az RMDSZ Magyar Péter magyar miniszterelnök kérésére döntött a Veștea-kormány beiktatásának elutasítása mellett.
A Székelyfölddel szomszédos Bákó megyében fogták el azt a férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy társaival együtt betört egy belgiumi lakásba, ahonnan ékszereket, érmegyűjteményeket és egy órát lopott el – jelentette be a Román Rendőrség.
1 hozzászólás