Csendes László
Fotó: Silviu Matei/Agerpres
Meddig nyúlnak a Szekuritáté árnyai? Egyáltalán lehet-e az egykori jelzővel illetni az önkényuralmi rendszer politikai rendőrségét, vagy még ma is befolyásolja a közéletet a hálózat? Többek közt ez volt a témája a Krónika Live podcast legújabb kiadásának.
2021. június 09., 11:042021. június 09., 11:04
2021. június 09., 11:062021. június 09., 11:06
A műsor vendége Csendes László történész, a Szekuritáté Levéltárát Átvizsgáló Bizottság (CNSAS) tagja, egykori elnöke volt. A Krónika Live újságírói, Pataky István, Rédai Attila és Szőke László többek között
Kiderült, meglehetősen alacsony mértékben. 1989 decemberét követően a mintegy 400 ezer besúgó és tartótisztjeik többsége „puhára estek”, csak nagyon kevesüket érte utol az igazságszolgáltatás.
Mindezt valószínűleg annak következtében, hogy a korábbi szekusok beszivárogtak az állam különböző intézményeibe és a sajtóba, és mai napig azon dolgoznak, hogy elkerüljék a felelősségre vonást, sőt: történelemhamisítás révén még az önkényuralmi rendszerben és 1989 decemberében ellátott szerepüket is kozmetikázzák és tisztára mossák. Ez kérdésessé teszi azt is, hogy megtörténhet-e a bűnügyi felelősségre vonása annak a 43, még élő szekustisztnek, akik az akkori törvényeket is megsértve kiskorúakat szerveztek be besúgónak, és akiknek ügyiratát a CNSAS nemrég küldte át a katonai ügyészségnek.
Csendes László ezzel kapcsolatban egy, a Maros-Magyar Autonóm Tartományban megesett történetet is elmesélt arról, hogyan kényszerítettek egy kislányt arra, hogy besúgóvá váljon.
A CNSAS lehetőségei nagyon szűkösek, és sok próbálkozásuk falakba ütközött. Ugyanakkor biztató, hogy a szekuslevéltár iránt meglehetősen magas a publikum érdeklődése. Jelenleg ez az egyetlen hatékony eszköze annak, hogy kiderüljön az igazság, hogy minden érintett keresse ki a róla szóló anyagot, és hozza nyilvánosságra. A kutatók számára is nyitott a levéltár ajtaja, így például, amennyiben lenne rá kapacitás, kikutatható lenne akár az egész székelyföldi besúgóhálózat névsora.
Lassan töltődik be, vagy épp nem elérhető a felhasználók számára a napokban az Országos Digitalizációs Hatóság (ADR) által kezelt, az adók és illetékek befizetésére alkalmas ghișeul.ro platform.
A rendvédelmi szerveknek átlagban mintegy 2700 bevetésük volt naponta a szilveszteri hosszú hétvégén, a vészhelyzeti csapatok közbelépésére pedig napi 1700 alkalommal volt szükség.
Életének 88. évében vasárnap elhunyt Drábik János, közíró, a Magyarok Világszövetsége Stratégiai Bizottsága és az Országos Trianon Társaság elnöke.
Marosvásárhelyen január 12-től lehet helyi adókat és illetékeket fizetni személyesen és online is, de idén jóval magasabb adókra kell számítani. Sőt, 2026-tól a fogyatékkal élők sem részesülnek már adómentességben.
Változékony időre számíthatunk a következő két hétben, sok csapadékkal - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) január 5. és 18. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kéri az elnöki hivataltól, a parlamenttől és a kormánytól, hogy a 2026-os esztendőt nyilvánítsák Amerika évévé Romániában.
Igazi tél köszöntött be Székelyföldre. Noha az intenzív havazás több helyen nehezíti a közlekedést, a hatóságok folyamatos takarítással igyekeznek járhatóvá tenni az utakat.
Jelentős mennyiségű hóréteg rakódott le az elmúlt napok havazása következtében Csíkszéken is. Csíkszeredában télies útviszonyok közt zajlik a közlekedés.
A The Atlantic magazinnak adott interjút Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok elnöke a venezuelai elnök elfogása után. Ebben megfenyegette a venezuelai alelnököt, valamint bírálta a kolumbiai és mexikói vezetést.
Az elmúlt napok havazása és erős széllökései nemcsak vastag hótakarót hoztak Székelyföld-szerte, hanem több megyében áramkimaradásokhoz is vezettek, többek között Hargita megyében is maradtak ellátás nélkül fogyasztók.
1 hozzászólás