Csendes László
Fotó: Silviu Matei/Agerpres
Meddig nyúlnak a Szekuritáté árnyai? Egyáltalán lehet-e az egykori jelzővel illetni az önkényuralmi rendszer politikai rendőrségét, vagy még ma is befolyásolja a közéletet a hálózat? Többek közt ez volt a témája a Krónika Live podcast legújabb kiadásának.
2021. június 09., 11:042021. június 09., 11:04
2021. június 09., 11:062021. június 09., 11:06
A műsor vendége Csendes László történész, a Szekuritáté Levéltárát Átvizsgáló Bizottság (CNSAS) tagja, egykori elnöke volt. A Krónika Live újságírói, Pataky István, Rédai Attila és Szőke László többek között
Kiderült, meglehetősen alacsony mértékben. 1989 decemberét követően a mintegy 400 ezer besúgó és tartótisztjeik többsége „puhára estek”, csak nagyon kevesüket érte utol az igazságszolgáltatás.
Mindezt valószínűleg annak következtében, hogy a korábbi szekusok beszivárogtak az állam különböző intézményeibe és a sajtóba, és mai napig azon dolgoznak, hogy elkerüljék a felelősségre vonást, sőt: történelemhamisítás révén még az önkényuralmi rendszerben és 1989 decemberében ellátott szerepüket is kozmetikázzák és tisztára mossák. Ez kérdésessé teszi azt is, hogy megtörténhet-e a bűnügyi felelősségre vonása annak a 43, még élő szekustisztnek, akik az akkori törvényeket is megsértve kiskorúakat szerveztek be besúgónak, és akiknek ügyiratát a CNSAS nemrég küldte át a katonai ügyészségnek.
Csendes László ezzel kapcsolatban egy, a Maros-Magyar Autonóm Tartományban megesett történetet is elmesélt arról, hogyan kényszerítettek egy kislányt arra, hogy besúgóvá váljon.
A CNSAS lehetőségei nagyon szűkösek, és sok próbálkozásuk falakba ütközött. Ugyanakkor biztató, hogy a szekuslevéltár iránt meglehetősen magas a publikum érdeklődése. Jelenleg ez az egyetlen hatékony eszköze annak, hogy kiderüljön az igazság, hogy minden érintett keresse ki a róla szóló anyagot, és hozza nyilvánosságra. A kutatók számára is nyitott a levéltár ajtaja, így például, amennyiben lenne rá kapacitás, kikutatható lenne akár az egész székelyföldi besúgóhálózat névsora.
Húsvétvasárnap, reggel nyolc órától tartják a Kárpát-medence legnagyobbjaként nyilvántartott ételszentelését Csíkszereda központjában.
Csütörtök reggeltől szombat estig a szél erősödése és jelentősebb mennyiségű csapadék várható az ország minden régiójában, a magasabb hegyvidéken havazásra és hótakaró kialakulására is számítani lehet.
A vágott bárány átlagára 45 és 60 lej között mozog kilogrammonként Székelyföld piacain. Míg Gyergyószéken már 45 lejért is találni húst, Sepsiszentgyörgyön mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk a vásárlóknak a 60 lejes egységár miatt.
A Kolozs megyei törvényszék szerdán elrendelte a Román Közúti Hatóság (ARR) korrupcióval gyanúsított vezetője, Cristian Anton harmincnapos előzetes letartóztatását.
Súlyosan megsérült egy négyéves gyermek Bákó megyében, miután az édesanyja mellől az úttestre szaladt, ahol egy autó – amelynek a sofőrje már nem tudta elkerülni az ütközést – elütötte.
A Brassó megyei magyar közösségek kultúráját, népszokásait eleveníti fel a Néprajzi Múzeum legújabb tárlata. A farsangi alakoskodást és a húsvéti ünnepkört is bemutató kiállítás április elsején nyílt meg.
A leszerződött, de át nem vett koronavírus elleni oltóanyagok kifizetésére kötelezi Romániát és Lengyelországot szerdán kimondott ítéletében az egyik brüsszeli bíróság – közölte az AFP.
Április 16-ig igényelhető a Szülőföldön magyarul program támogatása a mipont.hu felületen. Az adatok helyes beírására figyelni kell, esetenként a bankszámlaszám kapcsán lehet félreértés. Mi történik, ha helytelen bankszámlaszámmal adta le valaki?
A Romsilva jutalomban részesítette az erdészt, aki eltűnésük után egy nappal megtalálta az erdőben a két dicsőszentmártoni kislányt.
Idén márciusban 4,7 százalékkal több új személyautót helyeztek forgalomba Romániában, mint 2025 harmadik hónapjában – derül ki a Gépkocsigyártók és Importőrök Egyesületének (APIA) szerdán közzétett előzetes adataiból.
1 hozzászólás