Csendes László
Fotó: Silviu Matei/Agerpres
Meddig nyúlnak a Szekuritáté árnyai? Egyáltalán lehet-e az egykori jelzővel illetni az önkényuralmi rendszer politikai rendőrségét, vagy még ma is befolyásolja a közéletet a hálózat? Többek közt ez volt a témája a Krónika Live podcast legújabb kiadásának.
2021. június 09., 11:042021. június 09., 11:04
2021. június 09., 11:062021. június 09., 11:06
A műsor vendége Csendes László történész, a Szekuritáté Levéltárát Átvizsgáló Bizottság (CNSAS) tagja, egykori elnöke volt. A Krónika Live újságírói, Pataky István, Rédai Attila és Szőke László többek között
Kiderült, meglehetősen alacsony mértékben. 1989 decemberét követően a mintegy 400 ezer besúgó és tartótisztjeik többsége „puhára estek”, csak nagyon kevesüket érte utol az igazságszolgáltatás.
Mindezt valószínűleg annak következtében, hogy a korábbi szekusok beszivárogtak az állam különböző intézményeibe és a sajtóba, és mai napig azon dolgoznak, hogy elkerüljék a felelősségre vonást, sőt: történelemhamisítás révén még az önkényuralmi rendszerben és 1989 decemberében ellátott szerepüket is kozmetikázzák és tisztára mossák. Ez kérdésessé teszi azt is, hogy megtörténhet-e a bűnügyi felelősségre vonása annak a 43, még élő szekustisztnek, akik az akkori törvényeket is megsértve kiskorúakat szerveztek be besúgónak, és akiknek ügyiratát a CNSAS nemrég küldte át a katonai ügyészségnek.
Csendes László ezzel kapcsolatban egy, a Maros-Magyar Autonóm Tartományban megesett történetet is elmesélt arról, hogyan kényszerítettek egy kislányt arra, hogy besúgóvá váljon.
A CNSAS lehetőségei nagyon szűkösek, és sok próbálkozásuk falakba ütközött. Ugyanakkor biztató, hogy a szekuslevéltár iránt meglehetősen magas a publikum érdeklődése. Jelenleg ez az egyetlen hatékony eszköze annak, hogy kiderüljön az igazság, hogy minden érintett keresse ki a róla szóló anyagot, és hozza nyilvánosságra. A kutatók számára is nyitott a levéltár ajtaja, így például, amennyiben lenne rá kapacitás, kikutatható lenne akár az egész székelyföldi besúgóhálózat névsora.
Sorin Grindeanu, a képviselőház elnöke szerdán kijelentette, hogy a kormánynak mielőbb mérsékelnie kell az üzemanyagár-emelkedés hatásait.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter szerdán bejelentette, hogy jövő héten közvitára bocsátják a kórházi alkalmazottak munkaidejének megszervezését szabályozó miniszteri rendelet módosítását.
Tíz lej fölé emelkedett szinte minden kútnál a gázolaj literenként ára szerdán, ennek apropóján lapoztuk fel a fotóarchívumunkat, hogy milyen árak kerülnek elő a múltból.
A szakszervezetek szerint a kormány csak „mímeli” a társadalmi partnerekkel való konzultációt az energiaválság ügyében, ezért nem vesznek részt a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács szerdára meghirdetett ülésén.
A képviselőház szerdán döntő házként megszavazta a nőgyilkosságok megelőzését és visszaszorítását célzó törvénytervezetet.
Megerősödő szélre és mérsékelt mennyiségű csapadékra vonatkozó figyelmeztetést adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat. A hétfő reggelig érvényes előrejelzés szerint a hegyekben havazásra és friss hóréteg kialakulására is számítani lehet.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este bejelentette, hogy a kormány várhatóan szerdán délután vagy csütörtökön fogadja el az üzemanyagpiaci válsághelyzet kihirdetéséről szóló sürgősségi rendeletet.
Ilie Bolojan kormányfő kijelentette, hogy a következő hónapokban „több tízezer” álláshelyet szüntetnek meg a központi és helyi közigazgatásban, hozzátéve, az állami vállalatok reformja prioritás, de „nem túl könnyű feladat”.
A választott tantárgy írásbeli vizsgájával folytatódik szerdán a próbaérettségi.
Kovásznán hétfőn óta zajlik, és szombatig tart az 1990 óta minden évben megrendezett Csoma-napok 36. kiadása, amely lényegében a csütörtökön kezdődő tudományos ülésszakra épül rá. A szervező egyesület elnökével, Ferencz Évával beszélgettünk.
1 hozzászólás