Csendes László
Fotó: Silviu Matei/Agerpres
Meddig nyúlnak a Szekuritáté árnyai? Egyáltalán lehet-e az egykori jelzővel illetni az önkényuralmi rendszer politikai rendőrségét, vagy még ma is befolyásolja a közéletet a hálózat? Többek közt ez volt a témája a Krónika Live podcast legújabb kiadásának.
2021. június 09., 11:042021. június 09., 11:04
2021. június 09., 11:062021. június 09., 11:06
A műsor vendége Csendes László történész, a Szekuritáté Levéltárát Átvizsgáló Bizottság (CNSAS) tagja, egykori elnöke volt. A Krónika Live újságírói, Pataky István, Rédai Attila és Szőke László többek között
Kiderült, meglehetősen alacsony mértékben. 1989 decemberét követően a mintegy 400 ezer besúgó és tartótisztjeik többsége „puhára estek”, csak nagyon kevesüket érte utol az igazságszolgáltatás.
Mindezt valószínűleg annak következtében, hogy a korábbi szekusok beszivárogtak az állam különböző intézményeibe és a sajtóba, és mai napig azon dolgoznak, hogy elkerüljék a felelősségre vonást, sőt: történelemhamisítás révén még az önkényuralmi rendszerben és 1989 decemberében ellátott szerepüket is kozmetikázzák és tisztára mossák. Ez kérdésessé teszi azt is, hogy megtörténhet-e a bűnügyi felelősségre vonása annak a 43, még élő szekustisztnek, akik az akkori törvényeket is megsértve kiskorúakat szerveztek be besúgónak, és akiknek ügyiratát a CNSAS nemrég küldte át a katonai ügyészségnek.
Csendes László ezzel kapcsolatban egy, a Maros-Magyar Autonóm Tartományban megesett történetet is elmesélt arról, hogyan kényszerítettek egy kislányt arra, hogy besúgóvá váljon.
A CNSAS lehetőségei nagyon szűkösek, és sok próbálkozásuk falakba ütközött. Ugyanakkor biztató, hogy a szekuslevéltár iránt meglehetősen magas a publikum érdeklődése. Jelenleg ez az egyetlen hatékony eszköze annak, hogy kiderüljön az igazság, hogy minden érintett keresse ki a róla szóló anyagot, és hozza nyilvánosságra. A kutatók számára is nyitott a levéltár ajtaja, így például, amennyiben lenne rá kapacitás, kikutatható lenne akár az egész székelyföldi besúgóhálózat névsora.
Nyilatkozatban tiltakozik a romániai kistelepülések tervezett összevonása ellen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ). A dokumentumot az 1500-nál kevesebb lakosú helységek RMDSZ-es elöljárói fogadták el pénteken Torockón.
November 6-tól új szabályok vonatkoznak a motorosokra: a motorosok bizonyos feltételekkel a buszsávot is használhatják, az álló autósor mellett szűk keretek között előzhetnek is.
A lakások piaci értékén alapuló ingatlanadót nem vezetik be 2027-től – jelentette ki pénteken Románia pénzügyminisztere.
Újraindították a cernavodai atomerőművet pénteken – számol be a profit.ro gazdasági hírportál.
Országos botrányt váltott ki egy járókelő által készített fotó amelyen az látható egy trikolórban hordják a zöldhulladékot a Suceava megyei Bosanci községben. Az ügyben a rendőrség is vizsgálatot indított, a polgármester pedig elnézést kért.
Luca Niculescu miniszterelnök pénteken a Victoria-palotában egyeztetett a kormány oktatási, ifjúsági, képességfejlesztési, foglalkoztatási és szociálpolitikai prioritásairól.
Emberkereskedelem és kényszermunka miatt tartóztattak le két személyt, miután kiderült róluk, hogy tusnádfürdői otthonukban tartottak egy 56 éves magyar állampolgárt, akit erőszakkal és pszichikai zsarolással dolgoztattak tavaly szeptembertől.
Az Európai Unió szociális védelemre fordított összesített kiadásai tavaly elérték az 5183 milliárd eurót, ami 4,9 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest – derül ki az Európai Unió statisztikai hivatalának pénteken közzétett adataiból.
A bukaresti Otopeni repülőteret érintő bombafenyegetések nem elszigetelt esetek: pénteken Prágába és Szófiába tartó, illetve francia légteret használó járatokat is fenyegettek. A hatóságok több országban vizsgálják, ki állhat az incidensek mögött.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke november 9-én, hétfőn Romániába látogat a Fekete-tenger régiójába tervezett útja keretében.
1 hozzászólás