
Csepp a tengerben. A méhész szakember szerint a támogatás a töredékét sem fedezi a veszteségeiknek
Fotó: Veres Nándor
Az udvarhelyszéki méhészeket tömörítő egyesület vezetője egy szemléletes példával mutatta be a Székelyhonnak, hogy mennyire kevés az állam által számukra biztosított támogatás. Méhcsaládonként 25 lejes támogatásról döntött legutóbbi ülésén a kormány, az állam ezzel kívánja részlegesen kompenzálni a 2023-as veszteségeket, amit az Ukrajnában zajló háború okozott az ágazatban. Ettől még könnyedén csődbe mehetnek a méhészek, akik az országba beáramló olcsó méz miatt nem tudják értékesíteni a sajátjukat – hívta fel a figyelmet Ádám József.
2024. március 05., 10:242024. március 05., 10:24
Közel 60 millió lejes támogatási keretet hagyott jóvá a méhészeti ágazat számára legutóbbi ülésén a kormány. Méhcsaládonként 25 lejes (5 eurós) juttatásról döntött a kabinet, ezzel kívánják részlegesen kárpótolni a méhészeket az Ukrajnában zajló háború miatt az elmúlt évben elszenvedett veszteségekért.
A támogatást a megyei mezőgazdasági igazgatóságoknál igényelhetik a méhészek. Jóformán mindegyikük megkaphatja a juttatást, ugyanis természetes és jogi személyek egyaránt kérelmezhetik a támogatást – tudtuk meg Romfeld Zsolttól, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetőjétől. A 2023. december 31-én meglévő, az állattenyésztési ügynökségnél (ANZ) bejegyzett méhállományukat veszik figyelembe az igénylésnél.
Az igénylők az állategészségügyi igazgatóság bejegyzésével is kell rendelkezzenek,
továbbá feltétel az is, hogy vállalkozásuk ne álljon csődeljárás vagy megszüntetés alatt. Erről saját felelősségre kell nyilatkozatot tegyenek a kérés leadásakor,
mellékelve a bejegyzési vagy termelési bizonylat másolatát,
az állattenyésztési ügynökség és az állategészségügyi igazgatóság bejegyzési bizonylatát,
ezen kívül a személyazonossági igazolványukra
és egy bankszámlaszámra van még szükségük, hogy igényelhessék a juttatást
– tudtuk meg a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetőjétől. Romfeld Zsolt azt is elmondta,
A juttatást június 30-ig folyósítják a jogosultaknak.
A támogatás azonban csak a töredékét pótolja a méhészek bevételkiesésének, véli Ádám József, az Udvarhelyszéki Mézlovagrend és Örösi Méhészek Egyesületének elnöke, aki szerint
„A támogatás csak egy csepp a tengerben” – fogalmazott a méhész, egy példával szemléltetve, milyen mértékű a méhészek bevételkiesése, és abból mennyit pótol a 25 lejes (5 euró) méhcsaládonkénti támogatás.
Egy száz méhcsaládból álló állomány esetében, amely nagyjából öt tonna mézet termel évente, 2500 lejt kap a méhész. A méhcsaládoknak 15–20 kilogramm cukorra van szükségük betelelő élelemként. 4–5 lejes kilogrammonkénti cukorárral számolva 500 kiló cukrot tud vásárolni ebből az összegből a méhész, azaz minden méhcsaládnak 5 kiló jut, amiből „beérlelve” valamivel több mint 3 kiló marad.
A háború előtt 12 lej volt a vegyes méz nagybani kilónkénti felvásárlási ára. Most, ha a méhész talál egyáltalán felvásárlót, kilogrammonként 8 lejes árat kaphat a termésért. Ez tehát
– magyarázta Ádám József. Megjegyezte azonban, hogy az infláció miatt a 15–16 lejes kilónkénti nagybani felvásárlási ár lenne a reálisabb. Azzal számolva még nagyobbak lennének a veszteségeik.
Az is komoly probléma, hogy a háború kitörése óta nagybani forgalmazóknak nemigen tudják eladni a mézet a hazai méhészek. „Eladások vannak a helyi piacokon, termelői vásárokban, de az nagyon kevés egy nagy állománynak a fenntartására, mint amilyen a miénk is. 400 méhcsaládunk van, mi ebből élünk, ez a fő foglakozásunk” – fogalmazott a szakember. Ádám József szerint
Csak kiegyenlített árversenyt szeretnének, amiatt is, mert – mint mondta – Ukrajnán keresztül már nemcsak az ukrán méz érkezik be az EU-ba, hanem más országoké is, ugyanis a kereskedők így elkerülhetik a vámköltségeket.
„Mi csak egy dolgot kértünk: a vámilleték bevezetését, mert azzal kiegyenlítenék az árkülönbséget és megvédenék a termelőket. De nem akarják bevezetni, nem tudom, hogy miért. Kérdés, hogy azok a méhészek, akik ebből élnek, hogyan tudják ezt átvészelni. Ha nem tudják eladni a megtermelt mézet, előbb-utóbb más munkát kell keresni, és a méhészetet meg kell szüntetni, mert a más foglalkozás mellett nem lehet ekkora állományt fenntartani” – magyarázta a méhészeti egyesület vezetője.
Szerdán este tartották a Magyarország Ifjúsági Fővárosa 2026 címért vívott televíziós vetélkedő döntőjét. A finálét a Gyergyószentmiklós–Cegléd várospáros nyerte.
Noha még nem sikerült elérni a víz árának módosítását, a csíkszentkirályi Ecken Közmű egy évre szóló ideiglenes működési engedélyt kapott. Szintén egy évvel hosszabbították meg az ügyvezető szerződését is, ezalatt rendezni kell a helyzetet.
Több százan tüntetnek szerda este a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) bukaresti székhelye előtt a Recorder oknyomozó portál dokumentumfilmje nyomán.
A Prahova megyei vízválság kapcsán végzett ellenőrzésekről és az ezek nyomán hozott intézkedésekről számolt be a környezetvédelmi miniszter.
Átvette az irodalmi Nobel-díjat szerdán Stockholmban Krasznahorkai László.
Rendkívüli ülésen döntött a Hargita megyei önkormányzat a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóság költségvetésének a kiegészítéséről szerdán, hogy az intézmény alkalmazottai megkaphassák fizetésüket.
Kidobott az emeletről egy macskát egy bukaresti férfi, súlyos sérüléseket okozva az állatnak, ezért a rendőrség előbb őrizetbe vette állatkínzás gyanújával, majd hatvannapos hatósági felügyeletet rendeltek el ellene.
December 28-ára halasztotta szerdán az alkotmánybíróság annak a beadványnak a tárgyalását, amelyet a legfelsőbb bíróság nyújtott be a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit módosító új törvénytervezettel kapcsolatban.
A közlekedésrendészet munkatársai kedden 11 és 15 óra között 67 helyen végeztek ellenőrzést az 1-es országút különböző, balesetveszélyes szakaszain Ilfov, Prahova, Brasó, Szeben, Fehér, Kolozs és Bihar megyében.
Romániában vannak olyan megyék, ahol minden harmadik aktív munkaszerződés minimálbérre szól – jelentette ki szerdán az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnöke.
szóljon hozzá!