
Csepp a tengerben. A méhész szakember szerint a támogatás a töredékét sem fedezi a veszteségeiknek
Fotó: Veres Nándor
Az udvarhelyszéki méhészeket tömörítő egyesület vezetője egy szemléletes példával mutatta be a Székelyhonnak, hogy mennyire kevés az állam által számukra biztosított támogatás. Méhcsaládonként 25 lejes támogatásról döntött legutóbbi ülésén a kormány, az állam ezzel kívánja részlegesen kompenzálni a 2023-as veszteségeket, amit az Ukrajnában zajló háború okozott az ágazatban. Ettől még könnyedén csődbe mehetnek a méhészek, akik az országba beáramló olcsó méz miatt nem tudják értékesíteni a sajátjukat – hívta fel a figyelmet Ádám József.
2024. március 05., 10:242024. március 05., 10:24
Közel 60 millió lejes támogatási keretet hagyott jóvá a méhészeti ágazat számára legutóbbi ülésén a kormány. Méhcsaládonként 25 lejes (5 eurós) juttatásról döntött a kabinet, ezzel kívánják részlegesen kárpótolni a méhészeket az Ukrajnában zajló háború miatt az elmúlt évben elszenvedett veszteségekért.
A támogatást a megyei mezőgazdasági igazgatóságoknál igényelhetik a méhészek. Jóformán mindegyikük megkaphatja a juttatást, ugyanis természetes és jogi személyek egyaránt kérelmezhetik a támogatást – tudtuk meg Romfeld Zsolttól, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetőjétől. A 2023. december 31-én meglévő, az állattenyésztési ügynökségnél (ANZ) bejegyzett méhállományukat veszik figyelembe az igénylésnél.
Az igénylők az állategészségügyi igazgatóság bejegyzésével is kell rendelkezzenek,
továbbá feltétel az is, hogy vállalkozásuk ne álljon csődeljárás vagy megszüntetés alatt. Erről saját felelősségre kell nyilatkozatot tegyenek a kérés leadásakor,
mellékelve a bejegyzési vagy termelési bizonylat másolatát,
az állattenyésztési ügynökség és az állategészségügyi igazgatóság bejegyzési bizonylatát,
ezen kívül a személyazonossági igazolványukra
és egy bankszámlaszámra van még szükségük, hogy igényelhessék a juttatást
– tudtuk meg a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetőjétől. Romfeld Zsolt azt is elmondta,
A juttatást június 30-ig folyósítják a jogosultaknak.
A támogatás azonban csak a töredékét pótolja a méhészek bevételkiesésének, véli Ádám József, az Udvarhelyszéki Mézlovagrend és Örösi Méhészek Egyesületének elnöke, aki szerint
„A támogatás csak egy csepp a tengerben” – fogalmazott a méhész, egy példával szemléltetve, milyen mértékű a méhészek bevételkiesése, és abból mennyit pótol a 25 lejes (5 euró) méhcsaládonkénti támogatás.
Egy száz méhcsaládból álló állomány esetében, amely nagyjából öt tonna mézet termel évente, 2500 lejt kap a méhész. A méhcsaládoknak 15–20 kilogramm cukorra van szükségük betelelő élelemként. 4–5 lejes kilogrammonkénti cukorárral számolva 500 kiló cukrot tud vásárolni ebből az összegből a méhész, azaz minden méhcsaládnak 5 kiló jut, amiből „beérlelve” valamivel több mint 3 kiló marad.
A háború előtt 12 lej volt a vegyes méz nagybani kilónkénti felvásárlási ára. Most, ha a méhész talál egyáltalán felvásárlót, kilogrammonként 8 lejes árat kaphat a termésért. Ez tehát
– magyarázta Ádám József. Megjegyezte azonban, hogy az infláció miatt a 15–16 lejes kilónkénti nagybani felvásárlási ár lenne a reálisabb. Azzal számolva még nagyobbak lennének a veszteségeik.
Az is komoly probléma, hogy a háború kitörése óta nagybani forgalmazóknak nemigen tudják eladni a mézet a hazai méhészek. „Eladások vannak a helyi piacokon, termelői vásárokban, de az nagyon kevés egy nagy állománynak a fenntartására, mint amilyen a miénk is. 400 méhcsaládunk van, mi ebből élünk, ez a fő foglakozásunk” – fogalmazott a szakember. Ádám József szerint
Csak kiegyenlített árversenyt szeretnének, amiatt is, mert – mint mondta – Ukrajnán keresztül már nemcsak az ukrán méz érkezik be az EU-ba, hanem más országoké is, ugyanis a kereskedők így elkerülhetik a vámköltségeket.
„Mi csak egy dolgot kértünk: a vámilleték bevezetését, mert azzal kiegyenlítenék az árkülönbséget és megvédenék a termelőket. De nem akarják bevezetni, nem tudom, hogy miért. Kérdés, hogy azok a méhészek, akik ebből élnek, hogyan tudják ezt átvészelni. Ha nem tudják eladni a megtermelt mézet, előbb-utóbb más munkát kell keresni, és a méhészetet meg kell szüntetni, mert a más foglalkozás mellett nem lehet ekkora állományt fenntartani” – magyarázta a méhészeti egyesület vezetője.
Kitölthetik a középiskolai felvételi jelentkezési lapokat a nyolcadikosok július 13. és 20. között, majd július 22-én számítógépes elosztással dől el, ki melyik kilencedik osztályba jut be. Az iratkozás július 23. és 28. között lesz.
Beszűkültek a készpénzes számlafizetési lehetőségek az utóbbi hónapokban, miután több üzletben megszűnt a PayPointon keresztüli befizetés. A változás leginkább azokat érinti hátrányosan, akik nem használnak bankkártyát, internetes szolgáltatásokat.
A Nicușor Dan államelnök által hétfőn kihirdetett és jövő évtől hatályos törvény értelmében az 1990. június 13-15-i bányászjárás áldozatai havi 5000 lej kártérítésre, ingyenes orvosi ellátásra és kezelésekre jogosultak.
Több személyt kellett megelőzési céllal kimenekíteni egy székelyudvarhelyi tömbházból hétfőn délután, miután lángok csaptak fel az egyik lakrész konyhájában. A tűz anyagi kárral járt – közli a Hargita megyei tűzoltóság.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn közölte, hogy a Cotroceni-palotában tartott délelőtti egyeztetéseken „tűzszüneti” kormány megalakítására tett javaslatot, figyelembe véve, hogy lehetetlen jelenleg egy „kényelmes parlamenti többség” létrehozása.
Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az alaptörvény tizenhetedik módosítását, amelynek értelmében a hatálybalépést követő napon Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
Két román állampolgárságú hegymászó életét vesztette az olaszországi Gran Paradiso-hegységben, miután egy gleccserszakadékba zuhantak – jelentették be hétfőn az olasz hegyimentők az ANSA hírügynökség szerint.
Hat medve ijesztett rá kilenc román, magyar és ausztrál nemzetiségű turistára hétfőn délután a Gyimesfelsőlok területén lévő széphavasi Szentlélek-kápolnánál – tájékoztat a Hargita Megyei Csendőr-főkapitányság.
Marosvásárhelyen a szálló por az egyik legnagyobb légszennyezési tényező, a szakemberek szerint pedig télen nagyobb gondot okoz, mint nyáron. Korlátozásokkal, az alternatív közlekedés népszerűsítésével és hőszigetelésekkel lehetne javítani a helyzeten.
A 17. alaptörvény-módosítás nem akar embereket megalázni, éppen ellenkezőleg egy megalázott nemzet becsületét akarja és fogja visszaadni – mondta Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben.
szóljon hozzá!