
Csepp a tengerben. A méhész szakember szerint a támogatás a töredékét sem fedezi a veszteségeiknek
Fotó: Veres Nándor
Az udvarhelyszéki méhészeket tömörítő egyesület vezetője egy szemléletes példával mutatta be a Székelyhonnak, hogy mennyire kevés az állam által számukra biztosított támogatás. Méhcsaládonként 25 lejes támogatásról döntött legutóbbi ülésén a kormány, az állam ezzel kívánja részlegesen kompenzálni a 2023-as veszteségeket, amit az Ukrajnában zajló háború okozott az ágazatban. Ettől még könnyedén csődbe mehetnek a méhészek, akik az országba beáramló olcsó méz miatt nem tudják értékesíteni a sajátjukat – hívta fel a figyelmet Ádám József.
2024. március 05., 10:242024. március 05., 10:24
Közel 60 millió lejes támogatási keretet hagyott jóvá a méhészeti ágazat számára legutóbbi ülésén a kormány. Méhcsaládonként 25 lejes (5 eurós) juttatásról döntött a kabinet, ezzel kívánják részlegesen kárpótolni a méhészeket az Ukrajnában zajló háború miatt az elmúlt évben elszenvedett veszteségekért.
A támogatást a megyei mezőgazdasági igazgatóságoknál igényelhetik a méhészek. Jóformán mindegyikük megkaphatja a juttatást, ugyanis természetes és jogi személyek egyaránt kérelmezhetik a támogatást – tudtuk meg Romfeld Zsolttól, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetőjétől. A 2023. december 31-én meglévő, az állattenyésztési ügynökségnél (ANZ) bejegyzett méhállományukat veszik figyelembe az igénylésnél.
Az igénylők az állategészségügyi igazgatóság bejegyzésével is kell rendelkezzenek,
továbbá feltétel az is, hogy vállalkozásuk ne álljon csődeljárás vagy megszüntetés alatt. Erről saját felelősségre kell nyilatkozatot tegyenek a kérés leadásakor,
mellékelve a bejegyzési vagy termelési bizonylat másolatát,
az állattenyésztési ügynökség és az állategészségügyi igazgatóság bejegyzési bizonylatát,
ezen kívül a személyazonossági igazolványukra
és egy bankszámlaszámra van még szükségük, hogy igényelhessék a juttatást
– tudtuk meg a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetőjétől. Romfeld Zsolt azt is elmondta,
A juttatást június 30-ig folyósítják a jogosultaknak.
A támogatás azonban csak a töredékét pótolja a méhészek bevételkiesésének, véli Ádám József, az Udvarhelyszéki Mézlovagrend és Örösi Méhészek Egyesületének elnöke, aki szerint
„A támogatás csak egy csepp a tengerben” – fogalmazott a méhész, egy példával szemléltetve, milyen mértékű a méhészek bevételkiesése, és abból mennyit pótol a 25 lejes (5 euró) méhcsaládonkénti támogatás.
Egy száz méhcsaládból álló állomány esetében, amely nagyjából öt tonna mézet termel évente, 2500 lejt kap a méhész. A méhcsaládoknak 15–20 kilogramm cukorra van szükségük betelelő élelemként. 4–5 lejes kilogrammonkénti cukorárral számolva 500 kiló cukrot tud vásárolni ebből az összegből a méhész, azaz minden méhcsaládnak 5 kiló jut, amiből „beérlelve” valamivel több mint 3 kiló marad.
A háború előtt 12 lej volt a vegyes méz nagybani kilónkénti felvásárlási ára. Most, ha a méhész talál egyáltalán felvásárlót, kilogrammonként 8 lejes árat kaphat a termésért. Ez tehát
– magyarázta Ádám József. Megjegyezte azonban, hogy az infláció miatt a 15–16 lejes kilónkénti nagybani felvásárlási ár lenne a reálisabb. Azzal számolva még nagyobbak lennének a veszteségeik.
Az is komoly probléma, hogy a háború kitörése óta nagybani forgalmazóknak nemigen tudják eladni a mézet a hazai méhészek. „Eladások vannak a helyi piacokon, termelői vásárokban, de az nagyon kevés egy nagy állománynak a fenntartására, mint amilyen a miénk is. 400 méhcsaládunk van, mi ebből élünk, ez a fő foglakozásunk” – fogalmazott a szakember. Ádám József szerint
Csak kiegyenlített árversenyt szeretnének, amiatt is, mert – mint mondta – Ukrajnán keresztül már nemcsak az ukrán méz érkezik be az EU-ba, hanem más országoké is, ugyanis a kereskedők így elkerülhetik a vámköltségeket.
„Mi csak egy dolgot kértünk: a vámilleték bevezetését, mert azzal kiegyenlítenék az árkülönbséget és megvédenék a termelőket. De nem akarják bevezetni, nem tudom, hogy miért. Kérdés, hogy azok a méhészek, akik ebből élnek, hogyan tudják ezt átvészelni. Ha nem tudják eladni a megtermelt mézet, előbb-utóbb más munkát kell keresni, és a méhészetet meg kell szüntetni, mert a más foglalkozás mellett nem lehet ekkora állományt fenntartani” – magyarázta a méhészeti egyesület vezetője.
Az Állandó Választási Hatóság jelentősen átalakítaná a romániai választások lebonyolítását: csökkentené a költségeket, egyszerűsítené a szavazóhelyiségek logisztikáját, megszüntetné a bélyegzők és matricák használatát, és intelligens urnákat is bevezetne.
Beperelte a Sanitas szakszervezet Hargita megyei szervezete a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóságot, mert a szociális ellátórendszer alkalmazottai nem kaptak üdülési csekkeket tavaly, miközben a törvény értelmében ez járt volna nekik.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szerint a Számvevőszék 2024-es pénzügyi ellenőrzésének eredményeiből nem következik, hogy 2,2 millió nyugdíjat bizonyítottan rosszul számoltak ki.
A szociális ösztöndíjakat továbbra is egész évben, a vakációk idején is folyósítják, míg a tanulmányi és a szakoktatási ösztöndíjak az oktatási időszakra, illetve egyes vizsgafelkészítési időszakokra járnak – döntött pénteki ülésén a kormány.
Az esetleges előrehozott parlamenti választások 160–170 millió euróba kerülhetnek – jelentette ki pénteki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke.
Teljes hosszában átfúrták az A1-es autópálya Marzsina és Holgya közötti szakaszán épülő alagutakat, és az év végéig a járatok betonozása is befejeződik – jelentette be pénteken a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság vezetője, Cristian Pistol.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök pénteken közölte, hogy megkezdte a kormányalakítással kapcsolatos munkát, és ígéretet tett arra, hogy az eljárás minden lépéséről tájékoztatja a nyilvánosságot.
Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 11,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 8,2 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.
A koronavírus-járvány kezdete óta több európai országban is csökkenni kezdett a gyermekek átoltottsága, ami egyes fertőző betegségek újbóli megjelenésének veszélyével jár – hívja fel a figyelmet a The Lancet folyóiratban megjelent tanulmány.
A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt pénteken 4 óra 9 perckor Moldva térségében, Suceava megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
szóljon hozzá!