Márton napján ki ludat nem eszik…

A libapecsenye a Márton-nap elmaradhatatlan étele. Képünk illusztráció

Fotó: Pixabay

Szokásokban, népi jóslatokban bővelkedik a nap szentjének, a püspök és hitvalló Tours-i Mártonnak az ünnepe. Sok település névadója, templomok százainak a védőszentje. Vidékünkön Dicsőszentmártonban, Csíkszentmártonban és Homoródszentmártonban ülnek búcsút; nevét Nyárádszentmárton is örökíti. A magyar királyok patrónusa volt, ma Magyarországé.

Molnár Melinda

2020. november 11., 09:032020. november 11., 09:03

Az egyháztörténelem első nem vértanú szentje a pannóniai Savaria, azaz Szombathely szülötte, apja római tribunus volt. Tizenöt évesen lépett be a hadseregbe. Tizennyolc évesen keresztelkedett meg. Feladta katonaéletét, diakónusként missziós tevékenységet végzett. A nép 371-ben püspökké választotta.

A lovas katonák, kovácsok, fegyveröntők, takácsok, szabók, kikiáltók, koldusok, kádárok, foglyok, tímárok, szállodások, kalaposok, molnárok, vincellérek védőszentje.

Emléknapjának régi és átmentett szokásai legendájához, önzetlenségéhez, illetve a naptárban elfoglalt helyéhez kötődnek. Jelképe a koldus: Amiens város kapujában érte hasította ketté a köpenyét. Úgy tudni, hogy

püspökké választása elöl egy libaólban próbált elrejtőzni, ám gágogásukkal elárulták őt.

Innen a Márton lúdja kifejezés és a libasütés szokása. Aki Márton-napján ludat nem eszik, egész évben éhezik.

Lóháton katonaként is ábrázolják. A népi időjóslás szerint olykor fehér lovon érkezik. Felkészülhetünk a havazásra, ami enyhe telet ígér.

Régen a boltokban ezen a napon gyújtották meg a gyertyát, emléknyoma a gyermekek lámpás felvonulásában hagyományozódik. Ma, az advent előtti utolsó mulatónapon koccintsanak Márton poharával: az újbornak ő a bírája.