Visszásságok a folyószabályozásnál

Antal Zoltán ügyvezető már a beszélgetés kezdetén hangsúlyozta: az EU víz keretirányelve kimondja: a víz a legfontosabb tényező, és minden más csak másodlagos, tehát folyószabályozásokkor a vízügynek is ezt kellene szem előtt tartania. Kovrig Zoltán igazgató azt a feltételrendszert mutatta be, amelyet a munkálat engedélyeztetésekor megszabtak a kivitelezőnek. Ennek egy részét betartották, más részét nem, néhányat pedig részben valósítottak meg. Falka István, a kivitelezést felügyelő biológus szerint példaértékű Romániában, hogy egy ilyen feltételrendszert sikerült belevinni a munkálatokba, és első alkalommal tapasztaltak kompromisszumkészséget a román államhatóságok részéről.

Ami a feltételeket illeti, a biológus elmondta: a napokban elkezdték 12 ezer éger, kőris, fűz facsemete elültetését, a visszafüvesítés eredménye is mutatkozni kezd. 939 fát jelöltek meg a folyó partján, hogy megmentsék a kivágástól, de kétszer ennyit, azaz az eredeti állomány egyharmadát sikerült megmenteni, így a mostani ültetéssel elérhetik, hogy több fa legyen majd a folyóparton, mint a szabályozás előtt. A 34 kilométeres szakaszból csupán két kilométer volt Natura 2000 védettségű, ez a Demeterfalva és Nyárádgálfalva közötti rész érintetlen is maradt. Azt is sikerült elérni, hogy a folyó egyik vagy másik oldalán összességében 10 kilométeren nem bolygatták a természetet. Nagy András Attila halbiológus elmondta: az eredeti halállomány szinte teljesen átvészelte a munkálatokat, hisz sebes-pisztrángot is fogtak nemrég, de öt év múlva már tapasztalható lesz az állománycsökkenés az élőhelyek pusztítása és a víz felmelegedése miatt. A hozadékok mellett a hátrányokra is felhívta a figyelmet: a kivitelező későn kezdte az újrafüvesítést, a facsemeték ültetése is csak most kezdődött el, de az invazív növények már a nyáron megjelentek.

Szóba került a Nyárádszereda és Nyárádremete közötti szakaszra tervezett folyószabályozás kérdése is, hiszen itt tízmillió eurós beruházást végeztet a vízügy. Falka István szerint itt más megoldással dolgoznának, ezért lesz drágább. Kovrig Zoltán szerint az eddigi munkálat egy lecke volt, tanultak belőle, és lesz mit kamatoztatni a következő beavatkozás esetén. A Natura 2000 Gondnokság az önkormányzatokkal közösen kell fellépjen a vízüggyel szemben, hogy minimális beavatkozás történjen a folyón. Antal Zoltán szerint a Nyárád szabályozása a folyó menti közösségek próbatétele is. Az eddigi munkáltok esetében alig volt ellenállás, de remélhetőleg a Felső-Nyárádmentén jobban fogják hallatni a hangjukat az emberek.

Turbák Zoltán backamadarasi polgármester tapasztalatait osztotta meg a munkálatok kapcsán, Csíkfalva polgármestere Balogh István viszont azt szeretné, hogy csak ott végezzenek beavatkozásokat a folyón, ahol az valóban indokolt. Az ülésen jelen volt a Maros Megyei Tanács alelnöke, Szabó Árpád is, aki az emberek biztonságát, a biodiverzitás megőrzését, a kompromisszumot és a párbeszédet emelte ki. A környezetvédőknek és a vízügynek már a tervezési szakaszban egyeztetniük kell elképzeléseiket. A Felső-Nárádmentén valóban vannak helyek, ahol szükséges a beavatkozás, de a vízügynek vízgazdálkodásban és nem csak árvízvédelemben kellene gondolkodnia. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a Vécke-csatorna minimális beruházással akár öntözőcsatornává is átalakítható, viszont a Kis-Nyárádon Nyárádmagyaróson és Nyárádszereda fölött is szükség volna partvédelmi munkálatokra.