Tánczos és Kelemen élesen bírálják a hazai agrárpolitikát

Tánczos Barna arról a perspektíváról beszélt a gazdáknak, amely a 2014 utáni gazdasági és mezőgazdasági helyzetet és a támogatási rendszert érinti. Romániának nagyon gyorsan és operatívan kell előkészítenie a következő, 2014–2020-as tervezési időszakra szóló programját, hogy azt még az idén az EU elé terjeszthesse. „Sokkal egyszerűbb, gazdaközelibb tervezési programokra van szükségünk, olyan pályázati rendszerekre, amely nem öli meg a bürökráciával a kezdeményezési kedvet, hanem könnyebben elérhető azok számára, akik élni akarnak azzal a lehetőséggel, amelyet az Európai Unió nyújt számukra” – mondta a szenátus mezőgazdasági bizottságának titkára, aki elismerte: Románia a legjobb eredményeket a mezőgazdasági támogatási alapok lehívásában érte el.

Ahhoz, hogy Székelyföld megőrizhesse megélhetését, hogy falvai ne néptelenedjenek el, olyan vidékfejlesztési politikára van szükség, amely révén megéri kisebb gazdaságokban, farmokban is gondolkodni és dolgozni, ahol van értelme a 10–60 családos méhészetnek és az 5–35 tehenes gazdaságnak is. Ehhez úgy kell a vidékfejlesztési programot alakítani, hogy az „rá tudjon simulni”, alkalmazható legyen az adott vidék lehetőségeihez, adottságaihoz – hangsúlyozta a politikus.

A mezőgazdaságoi adótörvény kapcsán kifejtette: az csak akkor lesz elfogadható, ha azok, akik azt kidolgozzák, közel állnak a gazdákhoz, és észlelik, hogy merre fejlődik a társadalom, és hol van az a határ, ami alatt „még nem szabad bántani a gazdákat”.

„Nem akarunk adóparadicsomot Székelyföldön” – mondta Tánczos, kifejtve: az adócsalás helyett inkább méltányos, tisztességes és korrekt adózási politikát várnának el az állam részéről. Azt is elmondta: a mezőgazdasági adótörvény végleges formája március végére várható, míg az alkalmazási feltételek a nyár elejére. Az RMDSZ több módosítüó javaslatot terjesztette elő, amelyet a bizottságban értékeltek ugyan a kollegáik, de szavazáskor a politikai színezetek kerültek előtérbe, és minden  javaslatukat leszavazták a román pártok képviselői.

Kelemen Atilla, a képviselőház mezőgazdasági bizottságának alelnöke egyrészt Dacian Cioloşt, az EU mezőgazdasági biztosát bírálta, amiért az nem képviseli elég hatékonyan Románia érdekeit (is). Ugyanakkor nem hagyta szó nélkül a még mindig létező európai „megkülönböztetési rendszert” sem, miszerint egy romániai gazda mintegy 120 euró földalapú támogatást kap hektáronként, miközben egy francia gazdának 507 euró jár.

Az adótörvénnyel kapcsolatban Kelemen azon az állásponton van, hogy ez az „üres tarisznya törvénytervezete”, ugyanis az összes mezőgazdasági adó a központi költségvetésbe vándorol, és abból semmi sem marad ott, ahol a gazda él, dolgozik, termel és adózik. Bár elismerte, hogy Romániában hoznak igen jó törvényeket is, azokat az alkalmazási normatívák révén mégis „kiherélik”.