Nyolc és fél huszárral több

Szombaton huszárszemlét tartottak a faluban, toborzóra is sor került, majd az esti órák kulturális műsorral és táncmulatsággal teltek el, természetesen nótázással kísérve, mint ahogyan ez a huszároknál megszokott.

Az igazi nagy eseményre vasárnap került sor. Reggel nyolctól tizenegyig vonultak a huszárok a falu utcáin, ezután istentisztelet következett, majd rövid pihenő után a huszárcsoportok és a helybéliek az óvoda udvarán felállított emelvény köré gyűltek össze, ahol elkezdődött a huszáravatást megelőző ünnepi műsor.

144 éve alakult

Történelmi tény – a  Marosvásárhelyi 9. Magyar Királyi Honvéd Huszárezred 1869-ben jött létre, a 11. háromszéki, a 12. marosszéki, a 13. kolosi és a 36. csíkszéki huszárcsapatokból, amely aztán 1880-ban kapta a marosvásárhelyi elnevezést. A debreceni 2-es hagyományőrző huszárezred főhadnagya, Csontos János szerint 1914. július 31-én általános mozgósítás volt. Ekkor kezdődött az első világháború. Tíz nap alatt felszerelték az ezredet, s augusztus 11–12-én már Lengyelországban harcállásokban voltak a kassai 5. honvéd huszárezreddel egy lovasdandárban. 1916-ban a Breszt-Litovszk vasútvonal védelmét bízták rájuk, s a július hetedikei harcokban sok huszár elesett. Azóta a 9. huszárezrednek ez a napja, e körül a dátum körül szervezik az hagyományőrző ezred fontosabb eseményeit. Végül az első világháború végén, 1918. november 23-án az ezredet felszámolták.

Vendégek, bajtársak

Az avatóünnepségen a mezőpaniti huszárok egyenként letették az esküt, majd a helybéli református lelkész megáldotta a zászlajukat. Ünnepélyes pillanatok voltak ezek, amelyeket még ünnepélyesebbé tett az a művészi műsor, amelyet a nagyváradi Meleg Vilmos színművész, valamint a két helybéli előadóművész adott elő, s a huszárünnepség színvonalát emelte a mezőcsávási fúvószenekar közreműködése is.

Amint Bartha Mihály polgármester – maga is frissen avatott huszár – elmondotta, a falunak lelkes, hagyománytisztelő lakosai vannak, akikért érdemes akár anyagi áldozatokat is hozni. Ez a hagyománytisztelet a legsikeresebb védelem a közömbösség, a lelki tunyaság ellen. „Hogy mit jelent Mezőpanitban hagyományőrző huszárnak lenni, ahhoz elég, ha elmondom – nem vártak és nem is fogadtak volna el támogatást a paniti huszárok, amikor a felszerelésük beszerzésén volt a sor. Mindenikük maga állta a nem csekély befektetést. Gondoljuk meg, egy huszár felszerelése legalább 2500–3000 lejbe kerül, s akkor a lovat még nem is számoltuk” – mesélte a polgármester. S hogy a mezőpanitiak eseménye mennyire fontos, bizonyította, hogy eljöttek az avatásra a debreceni hagyományőrző huszárok, a hortobágyiak, de Erdélyből is sokan voltak. Erdőszentgyörgyről a Würtenbergi huszárok, Szovátáról, Sárpatakról a Mátyás-huszárok, Sepsiszentgyörgyről a Székely Virtus huszárjai, Gernyeszegről pedig az alakulóban lévő Mátyás-huszárok képviselői voltak jelen.
Óriási tapsot aratott a tízéves Bodó Dávid, aki maga is huszáregyenruhában állta a sarat tűző napon, s írta alá az eskü szövegét. Mint kiderült, ő maga póniháton parádézott a faluban a felnőtt nyolc huszár mellett a délelőtti lovagláson.

De igen nagy elismerésnek örvendett valamennyi huszár, akik a többórás ünnepség alatt férfiasan állták a sarat a 7–8 kilós, csöppet sem vékony egyenruhában, csákóban, harminc fok körüli napsütésben.

A mezőpaniti huszárok

A nyolc teljes jogú mezőpaniti huszár: Bodó Benjámin kapitány, Bodó Szabolcs, Bodó Csaba, Kovács Levente, Mátyus Balázs, Jánosi István, Borbély Balázs és Bartha Mihály. Borbélyon kívül valamennyien nagykorúak, ő 16 éves. A csapatot egészíti ki a tízéves Bodó Dávid, aki tartalékos ugyan, de máris teljes jogú huszárnak tekinthető annak alapján, hogy milyen komolysággal állja a megpróbáltatásokat.