Nem kell aggódniuk magukért a Maros megyeieknek, ha Vrancea megyében megremeg a föld

Az idei negyvenéves évforduló jó alkalom volt arra, hogy  az országos tévéadók jelentősebb  adásidőt szánjanak a 77-es földrengés felelevenítésére. A napokban Marosvásárhelyen is többen mesélték, hogy különösen a tömbházak felső emeletein volt jól érezhető a mozgás, jelezték ezt a csillárok, a szekrényben levő poharak és tányérok. Épületekben jelentősebb kár nem keletkezett, de a lakosság ijedtsége  még sokáig tartott.  Spielmann Mihály helytörténésztől megtudtuk, hogy Marosvásárhelyen a 77-esnél jobban érezhető volt a 1940-es földrengés, és a feljegyzések szerint a legnagyobb az 1802-es volt, amely jelentősebb pusztításokat is okozott.

Piros pontos épületek

A bukaresti összedőlt házakról, tömbházakról készült fényképek, filmkockák kapcsán az is újra napirendre került, hogy elsősorban Bukarestben – de nem csak – ma is számos panelház piros körrel van megjelölve, ami azt jelenti, hogy egy nagyobb földrengés esetén jelentősen károsodhatnak, összedőlhetnek.  Az érvényes jogszabály szerint az 1978 előtti épületeket műszaki vizsgálatnak kell (kel­lene) alávetni, hogy kiderüljön, mennyire biztonságosak. Marosvásárhely több negyedében vannak ilyen tömbházak: a Kárpátok sétányon, a Mocca és a vasútállomás környékén, a Kövesdombon és a régi Tudorban. Mivel azonban Marosvásárhely nincs  nagyméretű földrengéseknek kitett övezetben, a jogszabály betartását senki nem ellenőrzi.

A tűzoltóság 2015-ben készített felmérése szerint a megyében 107 földrengésveszélyes épület van. Ezek közül 43 tömbház és lakóház, 19 oktatási épület, a többi más jellegű ingatlan: templom, cégszékhely, kórház. A Maros-parti kaszárnyák mellett egyetlen első fokú földrengésveszélyesnek minősített piros ponttal jelzett épület szerepelt, a Nicolae Grigorescu 4/A, 4/B és 4/C tömbház.  

Bonyolult a megerősítés

A Grigorescu utcai lakótársulás elnöke, Kovács Tamás érdeklődésünkre elmondta, hogy a napokban fejezték be a hatvan családnak otthon biztosító tömbház megrepedt alapjának a megerősítését. Azt nem tudja, hogy ki és milyen elgondolás alapján tette fel a földrengésveszélyes épületek jegyzékére a tömbházat, valószínűnek tartja, hogy az alap megrepedése miatt került ilyen besorolásba. „Az 1994. évi 20-as kormányrendelet alapján a földrengésveszélyesnek minősített épületek tulajdonosai állami támogatásban részesülhetnek, hogy megerősítsék lakóházaikat. Két évvel nálunk is ezen az úton indult el az alap megerősítése. De utólag kiderült, hogy az állam nem támogatást, hanem 25 évre kölcsönt ad a jelentős beruházásra, amelynek során az épületeket strukturálisan meg kell erősíteni. Ez azt is feltételezi, hogy ki kell költözni belőle, s részben megváltozik a tömbház szerkezete. Ez egy hosszú és bonyolult eljárás, sok pénzbe kerül, s legalább egy évre el kell hagyni az épületet. Véleményem szerint részben ezért nem történik meg a fővárosi földrengésveszélyes tömbházak megerősítése. Visszatérve a mi helyzetünkre, a szakértői felmérésből kiderült, hogy csupán az alap megrepedéséről van szó, ezt kellett megerősíteni, s ez meg is történt a lakók költségén”.

Lehetnek rejtett hibák

Az építészmérnök Kovács Tamástól megkérdeztük, hogy véleménye szerint a marosvásárhelyi tömbházak mennyire biztonságosak egy, a 77-eshez hasonló földrengés esetén. Elmondta, hogy negyven évvel ezelőtt a város akkori legnagyobb építőtelepén dolgozott, a kövesdombi panelek építésén. A földrengés után rögtön ellenőrizték a már megépült és akkor épülőfélben levő ingatlanokat, és sehol semmilyen hiányosságot nem találtak. „A 77-es földrengés után kétszer megszigorították az építkezési szabályokat, így aki azokat betartja, az biztos lehet benne, hogy az általa épített épületek, legyenek azok lakóházak vagy tömbházak, biztonságosak. Persze lehetnek a régi és az új épületeknek is rejtett hibái, amiről most nem tudunk. De alapvetően szerintem a marosvásárhelyi tömbházakban nem keletkezne jelentős kár egy 7,2 fokos földrengés esetén.”

Megkérdeztük a tűzoltóságát, hogy az elmúlt két év alatt frissítette-e a földrengésveszélyes épületekre vonatkozó jegyzéket. Cristian Virag sajtószóvivő elmondta, az ő kimutatásukban jelenleg is két piros pontos vásárhelyi épület szerepel, a használaton kívüli Maros-parti kaszárnyák és a Grigorescu utcai tömbház. Az illetékes azt nem tudta megmondani, hogy ezeket az épületeket ki méri fel, ők egy földrengés esetén kell megvizsgálják azokat. Ami a lakosság tájékoztatását illeti, az éves ellenőrzéseket végző tűzoltók az iskolák, cégek, közintézmények ellenőrzésekor tájékoztatást is tartanak a diákoknak, alkalmazottaknak. Cristian Virag szerint a tanítónők, tanárok és a gyermekek is tudják, hogy egy esetleges földrengés esetén mit kell tenniük.

Maros megye biztonságos

Romániában 1701-ben jegyeztek fel jelentősebb károkat követelő földrengést, majd sorban következett az 1738-as, 1802-es, 1838-as, 1940-es és 1977-es. Idén az országban 27 kisebb földrengés volt, amelyek a Richter-skála szerint 2,2 és 4,1 erősségűek voltak. 2016. szeptember 24-én, illetve december 28-án jegyezték a tavalyi év legerősebb földrengéseit. Mindkét alkalommal a Richter-skála szerinti 5,3 fokos földmozgást mértek Vrancea térségében, s ezeket Székelyföldön is lehetett érezni. A szakhatóság által készített térkép szerint Maros megye a közepes földrengések által veszélyeztetett területen fekszik, jóval nagyobb veszélynek vannak kitéve a Bukarest, Ploiesti, Bákó, Pitesti, Giurgiu megyeiek és nyugodtan alhatnak a Szatmár, Temes, Krassó-Szörény , Beszterce és Bihar megyeiek, mert ott a földrengés miatt nem dől le a szekrény, vagy zuhan le a mennyezetről a csillár.