Nem a mennyiség, hanem a határozottság számít március 10-én

A Székely Nemzeti Tanács 2012-ben döntött úgy, hogy március 10-ét a Székely Szabadság Napjává nyilvánítja, annak emlékére, hogy 1854-ben ezen a napon végezték ki a marosvásárhelyi Postaréten a székely vértanúkat, Bágyi Török János kollégiumi tanárt, Martonosi Gálfi Mihály ügyvédet és Nagyváradi Horváth Károly földbirtokost, akik a Makk-féle összeesküvés tagjaiként kívánták az elbukott 1848–49-es forradalom és szabadságharc lángját újra fellobbantani. „A nemzeti önrendelkezés volt az a cél, amelyért életüket adták, példát mutatva bátorságból és hűségből az utókornak” – írta Izsák Balázs SZNT-elnök 2012. január 6-ai, Legyen március tizedike a Székely Szabadság Napja című közleményében.

Ferencz Csaba tájékoztatási alelnök lapunknak elmondta, azért tartották fontosnak a Székely Szabadság Napját, mert úgy gondolták, hogy kell lennie egy napnak, amikor a székelység aktuális problémáit egy tömegrendezvényen felmutatják. Ehhez a helyszín adott volt, hiszen a székely vértanúk vesztőhelye Marosvásárhelyen található, Székelyföld legnagyobb városában, amely az SZNT autonómiastatútuma alapján Székelyföld fővárosa lesz. Idén ötödik éve, de csak negyedik alkalommal szervezi meg a rendezvényt a Marosszéki Székely Tanács, mivel 2015-ben a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal gáncsoskodása miatt elmaradt a felvonulás és a megemlékezés.

„A törvények értelmében a tömegfelvonulások nem engedélykötelesek, csupán előzetes bejelentéshez kötöttek, és a hivatal a jogszabályokban rögzített indoklásokkal alátámasztva a bejelentéstől számított 48 órán belül tilthatja be. A 2015-ös tiltás ellen mi a bíróságon fellebbeztünk, és meg is nyertük a pert, tehát beigazolódott, hogy jogellenesen jártak el, és ezzel egyúttal precedenst teremtettünk” – fogalmazott Ferencz Csaba.

Hozzátette, a csúcs az első megmozdulás volt, amikor több mint 30 ezer ember gyűlt össze, és a tavalyi is emlékezetes marad, hiszen miután a rendezvény rendben lezajlott, és ezt a csendőrparancsnok is kinyilatkozta, a későbbiekben majdnem száz résztvevőt és szervezőt büntettek meg, a megbírságoltak viszont alapfokon az összes pert megnyerték. A tavalyihoz hasonlóan idén is mintegy 20 ezer résztvevőre számítanak. „Nem mozgatható tömegre, hanem értelmes, a céljaiért rendíthetetlenül kiálló sokaságra van szükség, akik felmutatják követeléseiket, hogy az illetékesek értsenek a szóból. Ezért nem a mennyiség, hanem a határozottság számít” – mondta Ferencz Csaba.

Nem egyértelmű a városháza elvárása

A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal szerda délutáni sajtóközleményére reagálva – miszerint legfennebb tíz személy vonulhat a prefektúra elé, a Postarétről való távozás pedig kizárólag a járdán történhet – elmondta, életszerűtlen a városháza hozzáállása, és nem egyértelmű, hogy mit kívánnak tőlük, annál is inkább, mivel a tiltást nem a sajtóban kell közzétenni, hanem hivatalos okiratban közölni. „A közlemény után a csendőrség és a forgalmi rendőrség illetékesei megerősítették, hogy biztosítani fogják a rendezvényt. A felvonulást szakmai kérdésnek tekintik, márpedig szakmailag egyértelmű, hogy több tízezres tömeg nem vonulhat a járdán” – mondta a tájékoztatási alelnök.