Megkezdődött a báli időszak Marosszéken

A hétvégén három nyárádmenti településen is szüreti bált rendeztek: szombaton a torboszlóiak és csíkfalviak nyújtottak szórakozási lehetőséget, ez utóbbiaknál a kultúrotthon nagyon szűkösnek is bizonyult, amikor kétszáznál is többen érkeztek táncolni.

Vasárnap este Jobbágytelkén hangzott fel a nóta: „Megérett a fehér szőlő, le lehet már szedni…”. A kultúrotthonban nyolc csőszpár járta el a szüreti táncrendet, majd helyet adott a nagyközönségnek a mulatozásra. De a csőszök nem pihennek a bál további részében sem, hiszen őrizni kell a szőlőkoszorút: a csőszlányok a nyakukba akasztott síppal jelzik, ha valakit meglátnak, hogy ingyen akar szőlőhöz jutni, a tolvaj elfogása a legények feladata. Az első szőlőgerezdért száz lejt kértek a rendezők, de hajnalban már egy lejen aluli áron is lehetett vásárolni a koszorúról. A csőszök sorsjegyeket is kínáltak a bálozóknak, amellyel szőlőt, bort lehetett nyerni.

Vasárnap Kisboldogasszony-napi templombúcsút is tartottak Jobbágytelkén: a Szűzanya születésnapján őrá emlékeznek, aki nemcsak a templom, hanem az egész közösség védőszentje is a 18. század vége óta. Ugyanis 1781-ben Jobbágytelke egyházilag elszakadt Székelyhodostól, és önálló egyházközséggé lett. Mai templomát 1778–1786 között építették az egykori fakápolna helyett, és a Szent Szűz oltalmába ajánlották. „Kisasszonyunk napját itt e kis munkával jobbágytelki hivek dícsirik vigságal” – így örökítették meg a falu történelmének ezen pillanatát, amelyre évről évre megemlékeznek.