Készülődésről, helytállásról, karácsonyi ünneplésről Backamadarason

A gyülekezet adja a helyzetet, hogy hogyan kell készülnie egy lelkésznek a karácsonyra – vallja Koncz László Ferenc. Adottak az adventi ünnepek, a Krisztusvárás ideje, az egyházi év kezdete, és ebben ő is benne van úgy, mint lelkész, mint gyülekezeti tag.

Az adventi időszak arról is szól, hogy a „szokványos” istentiszteletek mellett egyes események is szebbé teszik a várakozást, ráhangolnak az ünnepre, és lélekben arra is, hogyha az Úr Jézus visszajön, hogyan állunk meg majd előtte. Így az adventi időszakban a madarasi gyülekezetben vannak olyan események, amelyek a készülődésről szólnak: ifjúsági nap, amely összekovácsolja a fiatalokat, idén ráadásként adventi vásárt is szerveztek a fiatalokkal, és a Küküllői Református Egyházmegye évadzáró ifjúsági istentiszteletét is itt tartották úrvacsoraosztással. Mindezekkel az ifjakat indítják el az úton a Krisztussal való együttlétre. Minden ünnepre fel kell készülni, de karácsony még nagyobb töltetet ad, így az időseknek is szánnak egy vasárnapot, amely az ő felkészítésük, azoké, akik ritkábban tudnak elmenni a templomba. Próbálják őket is megszólítani, közösségbe vonni. Ezek már összességükben adják a lehetőséget a lelki felkészülésre.

Ebben a sodrásban a lelkész is, a család is benne van, hisz egyik szolgálat a másikat éri Backamadarason és leányegyházaiban, Nyárádszentlászlón és Nyomáton. Számukra azonban a szolgálat nemcsak kihívás, hanem öröm is – ismerte el a lelkész. Már tizennyolc éve itt élnek a Nyárádmentén, gyerekeik is itt születtek, és örömmel tapasztalják, hogy az emberek igénylik ezt a szolgálatot, ezért lelkészként is, családként is próbálnak ennek eleget tenni. Ezt úgy élik meg, hogy számukra a szolgálat szent dolog. A család is benne van a „történetben”, a gyerekek is próbálnak minden eseményben aktívan részt venni, felesége az iskolában tanárnőként, otthon családanyaként, a gyülekezetben tiszteletes asszonyként igyekszik helytállni.

Bármennyi is a szolgálat, Konczék számára karácsony szombatja egy meghitt, szép alkalom. Istentisztelet után a szentestén együtt van a család, addig a lányok feldíszítik a fenyőfát, este elcsendesednek, és a karácsonyfa mellett próbálnak ráhangolódni arra, hogy mit jelent karácsony, a család, hogy egykor mit jelenthetett, amikor együtt volt a szent család egy nagy eseménynél, a Gyermek születésénél. Már a tiszteletes kisfia is tudja, hogy édesapja számára az angyal nem kell mást hozzon, csak szeretetet, békességet, reménységet, erős hitet, hogy tudjon megállni a családban. Mert számára a szolgálat helye lelkészként elsősorban a családban van, neki itt kell szolgálatot végeznie, de másoknak is ezt kellene tenni. Mert, aki a családban hely tud állni, az erőt nyer, hogy a nagy lelki családban, a gyülekezetben is meg tudja ezt tenni a rengeteg feladat között.
Ezen az estén jó hallani a gyerekek kántálását, majd az éjszakai órákban a presbiterek is megtisztelik, énekelnek, és áldott ünnepet kívánnak egymásnak. Ez is beletartozik Konczék karácsonyi családi képébe.

Karácsony első napján az anyaegyházban, Backamadarason van ünnepi istentisztelet úrvacsoraosztással, délután fél kettőtől Nyárádszentlászlón istentisztelet, úrvacsoraosztás és a gyerekek műsora, fél négytől Nyomáton is, majd este fél héttől Madarason kerül sor a gyerekek ünnepélyére, amikor „tömött templom”, háromszáz-négyszáz ember előtt a gyerekekkel együtt dicsérik az Urat, és átadják az ajándékokat. Karácsony másodnapján ifjúsági istentisztelet van, a fiatalok szolgálnak, Bibliát olvasnak, és énekelnek, majd a kórus szolgál, és meglátogatják a helyi öregotthon lakóit.