Kárpát-medencei magyar együttműködésről tárgyaltak

Míg Romániában legjobb esetben most indult be a munka, Magyarországon már végéhez ért a LEADER-típusú vidékfejlesztési stratégiák megvalósításának időszaka, megtörténtek az utolsó pályázati kiírások is, ám mindkét országban kevés a tapasztalat a nemzetközi LEADER-együttműködés terén. Három magyarországi HACS pályázati támogatással Erdélybe utazott előkészíteni az együttműködési projekteket. Így az Észak-Borsodi Leader Unió Egyesületet, a Sárköz–Dunavölgye–Siómente Egyesületet és a Pannónia Kincse Leader Egyesületet látta vendégül a Nyárádmente Leader Egyesület.

Rávilágított a különbségekre

A háromnapos találkozó legnagyobb eredménye, hogy rávilágított azokra a különbségekre, amelyek a romániai és más európai LEADER-szemléletek és szabályzatok között vannak – értékelte portálunknak Antal Zoltán, a nyárádmentiek munkaszervezeti vezetője. Úgy tűnik, hogy a tagországok nem egyeztettek ezen a téren, ezért olyan különbségek állnak fenn, amelyek miatt hazánkban nagyon nehéz lesz megvalósítani ezeket a nemzetközi együttműködéseket. Míg egy más európai HACS 200 ezer euróra pályázhat egy projektben való részvételre, addig Románia megszabta, hogy a projektben résztvevő HACS-ok összköltségvetése nem haladhatja meg a 400 ezer eurót. Így feltevődött a kérdés: hová fér be a Nyárádmente a nagy LEADER-alapokkal rendelkező angolok, franciák, spanyolok és magyarok mellé. Míg a többi tagországban a költségvetés „virtuális”, azaz egy nagy kormányzati „kalapból”  pályázzák meg a szükséges összegeket, addig nálunk már előre be kellett a stratégia költségvetésébe tenni az együttműködésre szánt pénzt. Ezen a téren a nyárádmenti csoport még „jól áll”, mert elkülönített 40 ezer eurót erre a célra, de vannak HACS-ok, amelyek egyetlen vasat sem irányoztak elő a kötelező együttműködésre.

A nemzetközi projektektől konkrét hozadékot is elvár Románia: az illető vidéken legalább egy beruházásos projekt is valósuljon meg a startégiai intézkedések valamelyikén. A gond az, hogy ennek mikéntjéről sincs tapasztalata az országnak. A nyárádmentiek úgy gondolják, hogy kerül egy-két vállalkozó, aki a külföldi jó gyakorlatokat hajlandó tanulmányozni, megismerni, esetleg átvenni és itthon megvalósítani. Végül a négy HACS abban egyezett meg, hogy megvalósítanak egy Kárpát-medencei magyar kisprojektet, amelynek nyilván nemzeti jellege is lesz, hogy közösen tudjanak majd megjelenni bármely nemzetközi rendezvényen. Ezért a közeljövőben mindenki megnevez egy olyan fesztivált, ahol közösen részt tudnak venni, míg a nyárádmentiek kiválasztják azt az intézkedést, amelynek keretében beruházást szeretnének, és elkészítik ennek projektvázlatát.

Helyi megvalósításokkal ismerkedtek

Egy napot arra szántak a szervezők, hogy megmutassák azokat a projekteket, amelyek LEADER vagy más pályázat, kezdeményezés révén valósultak meg. Bár egy év múlva jóval többet tudnak felmutatni, már most elvitték néhány helyre a vendégeket. Nyárádszentsimonon a Csípán pálinkafőzde hagyományos termékeit kóstolták meg, Ákosfalván egy készségfejlesztő fajátékokat gyártó új kisüzemet látogattak meg, Nyomáton a biogázüzemet, Mikházán a Csűrszínház és a kolostortemplom alkotta épített örökséggel ismerkedhettek meg, a nap végén pedig a környéken egyedülálló vármezői pisztrángtenyészetet látogatták meg. Az egyik magyarországi részvevő úgy fogalmazott: „jelen volt az értékmegőrzés legalább annyira, mint a megújulási készség”.

Lesz folytatás

A magyarországiak optimisták az együttműködés jövőjét illetően. Farkas Éva (Észak-Borsod) portálunknak elmondta: nagyon szerettek volna eddig is erdélyi kapcsolatot kialakítani, számukra fontos a kapcsolattartás a határon túli magyarokkal. Kiemelten kezelnék azokat a programokat, amelyek keretében az anayaországi és határon túli fiatalok között elindulhatna a párbeszéd, illetve a fiatal és idősebb generációk között a tudásátadás. Székely Rita (Pannónia Kincse) térségük adottságait, hagyományait szeretné ismertté tenni az együttműködés keretében, ugyanígy Werner Kriszta (Sárköz–Duna–Siómente) is a kézművesek, hagyományőrzők, termelők bemutatását reméli más térségekben és a határon túl. Mindhárman derűlátók a folytatást illetően, amint Farkas Éva fogalmazott: „nincs más választás”.