Idén huszonnégy kiskorú tűnt el otthonról Maros megyében

Fotó: Boda L. Gergely

Tavaly negyvennyolc kiskorú tűnt el otthonról Maros megyében, idén már huszonnégy. Többségük elszökik otthonról: kalandvágy, veszekedés vagy valamilyen sértődés miatt. A legtöbbször előkerülnek, de fájó még annak a két segesvári fiúnak az emléke, akiknek már csak a holtteste került elő. A szakemberek szerint fontos odafigyelni rájuk, hogy elkerülhetőek legyenek ezek a helyzetek.

Simon Virág

2015. május 27., 13:292015. május 27., 13:29

Az otthonról való elszökés veszélyeire és következményeire figyelmeztették a Maros megyei iskolásokat a megyei rendőrség és a Mentsétek meg a gyermekeket Szervezet önkéntesei az elmúlt napokban tartott felvilágosító kampány során. így emlékezve és emlékeztetve május 25-re, az Eltűnt gyermekek világnapjára. A gyermekjogvédő szervezet pszichológusa, Alina Schenk érdeklődésünkre elmondta, szorosan együttműködnek a rendőrséggel a tájékoztató kampányok során, hiszen egymás munkáját kiegészítve tudják hatékonyan felhívni a gyermekek és a közvélemény figyelmét arra, hogy a kiskorúakra oda kell figyelni, védeni és szeretni kell őket.

A hivatalos adatok szerint Maros megyében tavaly 48 kiskorú tűnt el otthonról, többségük 14 éven felüli volt. Idén már 24 gyermek eltűnését jelentették, szerencsére mind előkerült. Mindegyik kiskorú önként hagyta el otthonát, az eltűnéshez hozzájárult a kalandvágy vagy valamilyen sértődés, veszekedés. Az elcsatangolások gyakori oka a félelem a tanulmányi eredmények miatti esetleges felelősségre vonástól, de az sem ritka, hogy a kiskorú szülei külföldön dolgoznak, s őt a nagyszülők, rokonok gondjaira bízták, s emiatt hagyta el otthonát. A mélyszegénység is szerepel a rendőrség által felsorolt okok között. A gyermekek között vannak olyanok is, akik nevelőszülőknél vagy otthonokban élnek, s onnan szöktek el. Míg Maros megyében és Romániában is az eltűnt kiskorúak nagy többsége önként hagyja el otthonát, és általában másnap vagy egy-két nap után előkerül, az Európai Unió többi országában az eltűnt gyerekek csupán 51 százaléka szökik meg családja köréből.
Alina Schenk szerint nagyon fontos, hogy a szülők, nagyszülők odafigyeljenek gyermekeikre, unokáikra, tudják, hogy milyen baráti társaságba járnak, s észrevegyék, ha a gyermek viselkedése megváltozik.

A tanároknak, osztályfőnököknek is fontos szerepe lehet abban, hogy észrevegyék, melyik tanulónak van szüksége pszichológusi segítségre, kivel kell beszélgetni, kire kell jobban odafigyelni. Az iskolákban tartott tájékoztató előadásokon a gyermekjogvédő szervezet és a rendőrség képviselői többek között azt is elmondták a diákoknak, hogy kihez fordulhatnak, ha bajban vannak, s arra biztatták őket, hogy figyeljenek és vigyázzanak egymásra.

Idén januárban két segesvári kiskorú tűnt el otthonából, s heteken át hiába keresték őket szüleik. Csak másfél hónap elteltével, márciusban került elő holttestük a Nagy-Küküllőből: belefulladtak a folyóba.

Eltűnt gyermekek világnapja
Az 1979. május 25-én New Yorkban eltűnt 6 éves kisfiúra, Etan Patzra és sorstársaira emlékezve május 25-én tartják az eltűnt gyermekek világnapját. Az eltűnt gyermekek problémájára először az Amerikai Egyesült Államokban hívták fel a figyelmet. Etan Patz eltűnésének napját Ronald Reagan amerikai elnök 1983-ban az eltűnt gyermekek nemzeti napjává nyilvánította. Az eltűnt kiskorúak ügyét Európában a 2001-ben megalakult Eltűnt és Szexuálisan Kihasznált Gyerekekért Európai Föderáció karolta fel, amely ernyőszervezetként koordinálja a prevenciós és az eltűntek felkutatásával kapcsolatos feladatokat. A szervezet kezdeményezte, hogy május 25. legyen az eltűnt és bántalmazott gyermekek napja (az eltűntek világnapját augusztus 30-án tartják).