December 24-én délelőtt felhívtam a nagyernyei községháza polgármesteri tanácsadóját, Kali Rudolfot, hogy megtudjam: sikerült-e beköltözni az új lakásba a tűzkárosult Szombati családnak. A válasz: már ott készülnek a karácsonyra.

A nagyernyei felső úton, a templom mellett már látszik az újonnan felépített lakás, amit az alapoktól a tetőzetig újjá kellett építeni, mert porig égett. Emlékeztetőül: idén november 16-án délután kigyulladt, és porig égett a család amúgy szerény háza. A családfő, Attila mondta el később, ő otthon sem volt, amikor pedig hazaért, akkor szembesült azzal, hogy már nincs otthonuk. Negyedmagával – a felesége Piroska, meg a két gyerek, Csongika és Csabika – rokonoknál húzódott meg, ugyanis a lakásból csak néhány üszkös gerenda maradt. Az esetet követő napon Ernyében bizottság alakult, végigjárták a házakat, és gyűjteni kezdtek a szerencsétlenül járt családnak, hogy újraépíthessék a házat. Ezzel párhuzamosan a marosvásárhelyi Rádió Gaga is gyűjtésbe kezdett.

A község lakossága és Erdély népe megmozdult: égtek a telefonvonalak, hajnali sötétben ismeretlenek hoztak pénzt a Gagához, vállalkozók telefonáltak, hogy építőanyagot, munkaerőt biztosítanak az újjáépítéshez, egy helybeli elkészítette az építési terveket.

Aztán eljött a nap, amikor a Gaga szerkesztője, Kakasi Mihály kivitte az összegyűlt pénzt a községházára. Azon a napon 41 028 lejt, 425 eurót és 5000 forintot adtak át a családnak, ami a Gaga stúdiójában gyűlt össze. Kali Rudolf, a polgármester személyes tanácsadója ugyanakkor azt mondta el: a faluban 28 ezer lej gyűlt össze. Senki nem mert remélni ilyen nagyarányú összefogást.

A munka pedig folyt, a közben jelentkezőket fékezni kellett – sokan bútorokat, használati eszközöket, konyhafelszereléseket ajánlottak fel. Meg kellett magyarázni nekik, hogy az ilyesmire akkor lesz szükség, ha majd lesz ahol elhelyezni azokat. Titokban mindenki reménykedett, hogy az a „lesz hol” karácsonykor lesz. És ezért szurkoltak a gagások, ezért a községháziak, hogy a családról már ne is beszéljünk.

Szombaton a szobában vidáman duruzsolt a tűz egy új kandallóban, mellette a háziasszony az egyik gyerekkel tett-vett, Attila pedig a fürdőszobában épp a csempéket rakta. A tanács és a hivatal részéről a projekt lezárult, a bizottság elvégezte feladatát, innen tovább a család veszi fel a kapcsolatot az adakozókkal, ők szervezik meg az adományok ideszállítását. „Tegnap hoztak bútorokat, egy falubelinknek egy városbeli barátnője adta úgy, hogy már kezdünk berendezkedni. Mostantól itt lakunk, fűtésünk van, bútorunk is, úgyhogy szinte teljesen rendben vagyunk” – mondotta a házigazda. Felesége, Piroska igyekszik hozzátenni: egy autó most van oda, hogy szőnyegeket és ágyat hozzon egy másik adományozótól.

A fürdőszoba is készül, a gazda csempéz, a járólapokat már lerakta, a beszerelés van hátra, meg a vízszerelés, meg kisebb munkálatok. A parkett lerakását az ünnepek utánra hagyják, hogy száradjon még a beton, mert kár lenne hűbelebalázs módra lerakni, s aztán tönkremenne a nem elégséges száradás miatt – magyarázza. A szentestét, karácsonyt azonban már az új házban töltötték a szerencsétlenség után egy hónappal és egy héttel, ez a teljesítmény pedig szinte hihetetlen.

A nagyernyei lakosoknak és a megyebeli jólelkű adományozóknak köszönhetően egy szerencsétlenül járt család ismét talpra állhat.