Bojérok, huszárok, koldusok házaltak Kibéden

Puskaropogást megszégyenítő, fülsiketítő ostorcsattogás verte fel a falu csendjét a szombat reggeli órákban Kibéden: az iskola udvarán különböző színekbe, formákba és viseletbe öltözött fiatalok verődtek össze, hogy hagyományt ápoljanak, farsangot tartsanak és a végén jót mulassanak. Ostor, bot, fakard, kolomp, pokróc, népviselet, suba, fejkendő és álarc egyiküktől sem hiányzott. Ilyenkor szabad a móka, a kisebb-nagyobb tréfa, de nem ajánlatos, hogy a falubeliek megtudják, hogy ki az, aki az ostorral megkergeti vagy a hátukra húz, vagy a hatalmas pocsolyába ugorva nyakig spriccolja őket sárral-vízzel.

Régi szokás új köntösben

A farsangi szokásoknak nagy hagyománya van Kibéden, az írott források már a 19. században említik itt. Ám az egykori alakoskodásokat, tréfákat egy Moldovan nevezetű, idehelyezett román tanító szervezte egybe és adta meg neki a mai formáját. A falubeliek elfogadták és magukévá tették az új szokásrendet, ma a falu életének hagyományos, szerves része. Ezt az újjászervezést maga Barabás László marosvásárhelyi néprajz- és farsangi szokáskutató szakember is igazolja. Egyes településektől eltérően itt nem farsangtemetést, hanem farsangi lakodalmast idéznek fel – mondta el Barabási Attila Csaba helyi tanár, az idei csapat irányítója. A farsangi maszkurázást mindig a katonaság előtt álló fiatalok szervezték, azaz a 18-20 év körüliek, de mellettük részt vettek azok is, akik konfirmáltak, azaz betöltötték a 14. életévüket.

A menetben kizárólag csak fiúk vehetnek részt. A kisebbek először mindig csak „szépek” lehetnek, és miután legalább két évben ezt megtették, utána bekerülhetnek a „csúfak” sorába. Ugyanis a csúfak feladata a menet őrzése, a rend fenntartása, az ostorozás, mindez pedig erős fiatalembereket kíván. Ez a farsangi alakoskodás az utolsó alkalom a mulatozásra, a féktelen mókára, hiszen közeledik a böjti időszak. És hogy ebbe megtisztulva léphessen be az ember, a mulatozás mellett hatalmas lármát is csapnak, hogy elűzzék a gonoszt, az ártó szellemeket.

Csúfak, szépek, koldusok

A lakodalmi menet a zenész vezetésével indul neki a falunak. A csapat tagjai két csoportra oszthatók. A „szépek” vagy „szép fársáng” körébe tartozik a „fehér bojér (vőlegény) és menyasszonya, a „piros bojér” és párja, a huszár és párja, a nemesei családokat jelképező úrfi és kiasszony, továbbá a két „bekérő” (vőfély) és két lovas. A „csúfak” a báránybőr álarcot, különböző ruhákat és a maguk elé varrt falloszt viselő ostorosok, valamint a kéregetők. A vőfélyek betérnek a lányos házakhoz és elmondják: „Szeretnők a régi szokást felidézni, szíveskedjenek a farsangunkat beengedni”. A menet betér az udvarra, a „szépek” eljárják rövid lakodalmas táncukat, miközben a lovasok a csengettyűvel, kolomppal ellátott falovaikat táncoltatják. Ezután a fehér bojér táncra kéri a ház leányát. Ha azok többen vannak, akkor a piros bojér, esetleg a huszár is segít neki. A ház asszonyát mindenképp a fehér bojér táncoltatja meg, itt már „rendes” táncot, csárdást, forgatóst kell járni. Ezután a háziak süteménnyel, kaláccsal és itallal kínálják a lakodalmasokat. Eközben az ostorosok felváltva kirohannak az utcára és elkergetik az utánuk csatangoló és bámészkodó rajkókat.

A menettel tart két, subába öltözött, álarcos „kúdus” (koldus), akik a nyakukba akasztott „átalvetővbe” (kettős tarisznyába) gyűjtenek a családtól szalonnát, kolbászt, krumplit, ebből este a fiatalok szülei elkészítik a „farsangi lakomát”. Amikor a tarisznya megtelik, a koldus egy ostoros felügyelete alatt visszatér a kultúrotthonhoz és kiüríti a tarisznyát. Már estére jár, amikor a menet végigjárja a nagy falut, szórakoztatja és a ”lakodalomba” (bálba) hívja az embereket. Ilyenkor a rendőrségtől engedélyt kapnak arra is, hogy az utcákon megállítsák az autósokat és pénzt kéregessenek tőlük vagy a kapuba kiálló bámészkodóktól. Ilyenkor az apróbb lopások is megengedettek, ha a házigazda nem figyelmes. A menettel tart két fiatalember is, akik pénzt gyűjtenek, hogy kifizethessék a bál zenészeit és bort vásárolhassanak a lakomához, ugyanők árusítják a jegyeket is az esti bálra. Aztán a hajnali kakasszóig áll a nagy farsangi mulatozás.