
Fotó: Boda L. Gergely
Hogyan élték meg a bukaresti román diákok és a marosvásárhelyi magyar egyetemisták az 1956-os budapesti eseményeket? Mit indított el az ötvenhét évvel ezelőtti október 23-a? Miként alakult a marosvásárhelyi közösség, valamint egyes orvosis diákok élete? A forradalomhoz kapcsolódó személyes történeteket hallgattak az érdeklődők szerdán este a Bolyai téri unitárius templomban.
2013. október 23., 20:232013. október 23., 20:23
2013. október 23., 20:442013. október 23., 20:44
Színültig telt szerdán a Bolyai téri unitárius templom mindazokkal, akik megtudni vagy feleleveníteni szerették volna azokat az eseményeket, amelyek az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc napjaiban, illetve utána Marosvásárhelyen történtek. Az egybegyűlteket az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezetének alelnöke, Jakab István köszöntötte, majd Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa képviseletében Lukács Bence konzul tolmácsolta az üzenetet.
„Ötvenhét éve a térképen kicsi, de lélekben bátor magyarokra felfigyelt a világ, amikor megelégelték, hogy idegen hatalmak döntsenek sorsukról. A magyarok olyan rendszert döntöttek meg, amely csak félelemmel, gyűlölettel, erőszakkal tudta fenntartani hatalmát. ’56-ban megtanultuk, hogy jobban tesszük, ha nem várunk senkire, mert csak mi tudjuk és akarjuk kivívni szabadságunkat, ebben nem számíthatunk senki másra. Éljünk jogainkkal a jövő évi magyarországi választásokon is, mert hozzájárulhatunk a magyar nemzet jövőjéhez, és csak akkor van jövő, ha a magyar nemzet nem hagyja magát többé közömbössé tenni saját sorsa felől” – fogalmazott a konzul.
Házigazdaként Boros Zoltán elmondta, ’56-ról minden családban vannak emlékek, vannak személyes történetek. „Nagy számú román is szenvedett, amiért rokonszenvezett a magyar forradalommal, ezért úgy gondolom, akkor történelmi esély volt a megbékélésre a magyarok és románok között” – mondta, majd levetítették B. Nagy Veronika dokumentumfilmjét, amelyben neves bukaresti román értelmiségiek elmesélték, a román fővárosban csak a diákok próbáltak szervezkedni, a Szabad Európa Rádióból tudták meg a történéseket, de kiállásukért megbüntette őket a rendszer.
A Marosvásárhelyi Orvosi Egyetemről is tanárok kerültek börtönbe, több diákot kizártak. Egyikük Borsabányára került. Az ólombányában is csak protekcióval kapott állást, amikor kiderült, hogy szimpatizált az ’56-os magyarországi eseményekkel. A történetet dr. Szász István Tas orvos, író mesélte tovább, illetve tette hozzá személyes élményeit. „Sajnos mindig volt haszonélvezője a tragédiáinknak, és mindig azok voltak, akik jelenlegi »házigazdáinknak« képzelik magukat. ’56 lehetőség volt számukra, hogy három évvel később nagyobb sebességre kapcsoljanak az asszimilációban. Az orvosi egyetem egyesítése az első lépés volt az etnikai arányok megváltoztatásához a városban” – fejtette ki az egykori diák (akit 1959. április 29-én távolítottak el), miközben Boros Zoltán dokumentumfilm-részletekkel illusztrálta és bővítette a közösség történetét.
Szász István szerint a magyarság sorsában sorsdöntő volt, amikor 1958 februárjában romániai látogatása során Kádár János Magyarországa hivatalosan is lemondott az erdélyi magyar kisebbség iránt érzett felelősségéről. Továbbá beszélt a Kultúrpalotában tartott nagygyűlésekről, a kihallgatásokról, a tanárok nyilvános megszégyenítéséről és a diákok emiatt érzett dühéről, a fizikai munkára ítéltekről, ezután pedig a budapesti „élesben” jelen levő Nagy Géza elevenítette fel részletesen a történteket, akit a román hatóságok a magyar hatalomtól megszerzett felvételek alapján azonosítottak és állítottak elő. Nagy Géza mosollyal mutatta be a Sztálin-szobor egy darabját, valamint egy ÁVH-s autó olvadékának darabját.
Végül a jelenlevők közösen mondták: „Így született a szabadság, hogy a pesti utcán folyt a vér”.
Már másodjára kell javítani a tavaly nyáron átadott parkolót a marosvásárhelyi nagykórház környékén. A hely népszerű az autósok körében, de jelenleg termetes kátyúk fogadják a sofőröket. Az odavezető út pedig sártengerhez hasonlít.
Bántalmazás és családon belüli erőszak gyanújával vettek őrizetbe egy férfit és egy nőt Mezőméhesen – adja hírül a Maros Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya.
Jóváhagyták a marosvásárhelyi repülőtér kereskedelmi felületeinek bérleti díjait, egyben rögzítve azt is, hogy mely szolgáltatók számára kívánják ezeket bérbe adni.
Tűz ütött ki egy tömbház negyedik emeletén, egy lakás erkélyén Szászrégenben, a Pomilor utcában csütörtök délután.
Újabb drágulás érheti el a marosvásárhelyi autósokat, amennyiben a helyi tanács rábólint a legfrissebb határozattervezetre. A 9,7 százalékos inflációval kiigazított árak mellett nemcsak az óradíjak, hanem a bliccelésért járó pótdíjak is emelkedhetnek.
Új motorkerékpárral gazdagodott a Maros megyei tűzoltóság, amely jelentősen hozzájárul a reagálási gyorsaság növeléséhez.
Válaszút előtt áll a dicsőszentmártoni kórház pszichiátriai osztálya: egy tavalyi botrányos ellenőrzés után a hatóságok a zsúfoltság megszüntetését követelik. Az ágyszám drasztikus csökkentése azonban humanitárius katasztrófával fenyeget.
A milánó-cortinai téli olimpián részt vevő Molnár Anna gyorskorcsolyázó édesanyja szovátai, ezért a fürdőváros polgármesteri hivatalban közös szurkolást szerveznek pénteken, így bátorítva a sportolót.
Szervek és szövetek eltávolítását végezték el vasárnap éjszaka a marosvásárhelyi Megyei Sürgősségi Klinikai Kórházban: egy 52 éves, agyhalott férfi máját, veséit és szaruhártyáit ültethetik át rászoruló betegeknek.
Teljesen elkorhadt gerendát, málló vakolatot találtak Dicsőszentmártonban, amikor megvizsgálták az egykori felekezeti iskola tűzfalát. Az épületben belső felújítás zajlik, de még nem tudják, mi lesz az omlásveszélyes résszel.
szóljon hozzá!