Fotó: Boda L. Gergely
Hogyan élték meg a bukaresti román diákok és a marosvásárhelyi magyar egyetemisták az 1956-os budapesti eseményeket? Mit indított el az ötvenhét évvel ezelőtti október 23-a? Miként alakult a marosvásárhelyi közösség, valamint egyes orvosis diákok élete? A forradalomhoz kapcsolódó személyes történeteket hallgattak az érdeklődők szerdán este a Bolyai téri unitárius templomban.
2013. október 23., 20:232013. október 23., 20:23
2013. október 23., 20:442013. október 23., 20:44
Színültig telt szerdán a Bolyai téri unitárius templom mindazokkal, akik megtudni vagy feleleveníteni szerették volna azokat az eseményeket, amelyek az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc napjaiban, illetve utána Marosvásárhelyen történtek. Az egybegyűlteket az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezetének alelnöke, Jakab István köszöntötte, majd Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa képviseletében Lukács Bence konzul tolmácsolta az üzenetet.
„Ötvenhét éve a térképen kicsi, de lélekben bátor magyarokra felfigyelt a világ, amikor megelégelték, hogy idegen hatalmak döntsenek sorsukról. A magyarok olyan rendszert döntöttek meg, amely csak félelemmel, gyűlölettel, erőszakkal tudta fenntartani hatalmát. ’56-ban megtanultuk, hogy jobban tesszük, ha nem várunk senkire, mert csak mi tudjuk és akarjuk kivívni szabadságunkat, ebben nem számíthatunk senki másra. Éljünk jogainkkal a jövő évi magyarországi választásokon is, mert hozzájárulhatunk a magyar nemzet jövőjéhez, és csak akkor van jövő, ha a magyar nemzet nem hagyja magát többé közömbössé tenni saját sorsa felől” – fogalmazott a konzul.
Házigazdaként Boros Zoltán elmondta, ’56-ról minden családban vannak emlékek, vannak személyes történetek. „Nagy számú román is szenvedett, amiért rokonszenvezett a magyar forradalommal, ezért úgy gondolom, akkor történelmi esély volt a megbékélésre a magyarok és románok között” – mondta, majd levetítették B. Nagy Veronika dokumentumfilmjét, amelyben neves bukaresti román értelmiségiek elmesélték, a román fővárosban csak a diákok próbáltak szervezkedni, a Szabad Európa Rádióból tudták meg a történéseket, de kiállásukért megbüntette őket a rendszer.
A Marosvásárhelyi Orvosi Egyetemről is tanárok kerültek börtönbe, több diákot kizártak. Egyikük Borsabányára került. Az ólombányában is csak protekcióval kapott állást, amikor kiderült, hogy szimpatizált az ’56-os magyarországi eseményekkel. A történetet dr. Szász István Tas orvos, író mesélte tovább, illetve tette hozzá személyes élményeit. „Sajnos mindig volt haszonélvezője a tragédiáinknak, és mindig azok voltak, akik jelenlegi »házigazdáinknak« képzelik magukat. ’56 lehetőség volt számukra, hogy három évvel később nagyobb sebességre kapcsoljanak az asszimilációban. Az orvosi egyetem egyesítése az első lépés volt az etnikai arányok megváltoztatásához a városban” – fejtette ki az egykori diák (akit 1959. április 29-én távolítottak el), miközben Boros Zoltán dokumentumfilm-részletekkel illusztrálta és bővítette a közösség történetét.
Szász István szerint a magyarság sorsában sorsdöntő volt, amikor 1958 februárjában romániai látogatása során Kádár János Magyarországa hivatalosan is lemondott az erdélyi magyar kisebbség iránt érzett felelősségéről. Továbbá beszélt a Kultúrpalotában tartott nagygyűlésekről, a kihallgatásokról, a tanárok nyilvános megszégyenítéséről és a diákok emiatt érzett dühéről, a fizikai munkára ítéltekről, ezután pedig a budapesti „élesben” jelen levő Nagy Géza elevenítette fel részletesen a történteket, akit a román hatóságok a magyar hatalomtól megszerzett felvételek alapján azonosítottak és állítottak elő. Nagy Géza mosollyal mutatta be a Sztálin-szobor egy darabját, valamint egy ÁVH-s autó olvadékának darabját.
Végül a jelenlevők közösen mondták: „Így született a szabadság, hogy a pesti utcán folyt a vér”.
Munkaszüneti napon sem pihentek a Maros megyei közlekedésrendészek: közel 300 autóvezetőt igazoltattak, alkohol- és drogteszteket végeztek, de volt, akinek a jogosítványát is bevonták, más szabálysértők pénzbírságot kaptak.
Három autó ütközött össze Segesváron péntek délelőtt a 13-as jelzésű országúton, hárman megsérültek – adja hírül a Maros megyei tűzoltóság.
Az egykor zászlókkal menetelő május elsejei tömeget a rendszerváltás után felváltották a fűbe terített kockás plédek, közös miccsezések, amolyan családias tavaszi ünneppé vált. Aztán ez is kezd kikopni, ma új tartalommal ruházzák fel a munka ünnepét.
Személyazonossági igazolványok kibocsátása miatt hétvégén nyitva tart a marosvásárhelyi lakossági nyilvántartó hivatal – olvasható a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal Facebook-oldalán.
Kigyulladt Szászrégenben egy elektromos háztartási készülékeket raktározó csarnok, a hatóságok RO-ALERT figyelmeztetést küldtek a város lakóinak a sűrű füst miatt – tájékoztatott kedden a Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Noha a mikrofonok és a hangosítópult elárulta, hogy nem csak beszélgetni jöttek ki a térre a néptáncosok és népzenészek, a Maros Művészegyüttesnek így is sikerült két villámcsődülettel meglepnie a járókelőket a tánc világnapján.
Lánccal és lakattal egy vonat elé, a sínekhez kötötte magát egy férfi kedden a marosvásárhelyi vasútállomáson. A 73 éves férfi a tanúk szerint az alacsony nyugdíja miatti elégedetlenségét akarta kifejezni ezzel.
Magára hagyott kutya miatt kapott 12 ezer lejes bírságot egy idős férfi Maros megyében, miután a közösségi médiában nyilvánosságra került a férfi tette.
Környezetbarát módon, tömegközlekedéssel, ráadásul mindenki a saját tempójában fedezheti fel Dél-Erdély szász építészeti világörökségi helyszíneit az UNESCO Busz segítségével, amelyet egy turisztikai vállalkozás indított.
Családi majálist szervez az RMDSZ marosvásárhelyi és Maros megyei szervezete a marosvásárhelyi Víkendtelepen, ahol gazdag programmal várják a gyerekeket, felnőtteket egyaránt.
szóljon hozzá!