Lassan három hónapja nincs saját lelkésze a harasztkereki református gyülekezetnek, ugyanis a nyugalmazott lelkész helyébe egyelőre nem sikerült újat választani. A gyülekezet nagy része ragaszkodik ahhoz, hogy az előre kiszemelt lelkészt hozhassa a faluba, de az egyházi rendszabályzat szerint ez nem lehetséges. A falubeliek többsége viszont kész dacolni az egyházi hatósággal is.
2014. november 18., 10:342014. november 18., 10:34
Molnár József nyugalmazásával szeptember 1-jétől megüresedett a harasztkereki lelkészi állás. A faluban ősi szokás, hogy maguk választanak papot és harangozót, ám ebben az esetben akadályba ütköztek. Ugyanis kiderült, hogy a gyülekezet minősítettnek számít, ezért a Kánon (egyházi törvénykönyv – szerk. megj.) szerint csak olyan lelkész hívható meg, akinek legalább öt év önálló lelkészi szolgálata van, ami a második lelkészképesítő vizsga után kezdődik A gyülekezet már kiszemelt magának egy lelkészt, de annak csak három éve van, ezért nem foglalhatja el az állást. A hívek többsége azonban ragaszkodik ahhoz, hogy óhajukat tiszteletben tartsa az egyházi hatóság. Ottjártunkkor kijelentették: akár be is zárják a templomot, ha más lelkészt neveznek ki ide.
Ki tévedett?
Osváth Csaba, Ákosfalva polgármestere harasztkereki lakos, a gyülekezet tagja. Nem ő a leghivatottabb személy ebben a kérdésben, de feladatának tekinti, hogy a papválasztás ügyében ő is eljárjon a falu érdekében – ismerte el portálunknak. Ezért az ügy részleteibe is tőle kaptunk elsőként betekintést. Amikor szeptemberben a beszolgáló lelkész átvette a gyülekezetet az esperes jelenlétében, akkor derült ki, hogy a gyülekezetet minősítették, ezért csak bizonyos feltételek mellett választhat lelkészt. A gyülekezet azonban erről semmit sem tudott mindeddig, és már kiszemelte magának a marosjárai lelkészt, aki egyszer beszolgált itt az idén, és nagyon elnyerte a hívek tetszését. Az Erdélyi Református Egyházkerület püspökéhez, főtiszteletű Kató Bélához is fordultak, hogy megoldást találjanak, de ott is azt a választ kapták: a szabályzatot nem lehet átlépni.
A gyülekezet tulajdonképpen a minősítés kérdése miatt bolydult meg, hisz ez tudtuk nélkül történt – állítják. A nyugalmazott lelkész nyilatkozatot tett, hogy nem tudott az eljárásról. A harasztkerekiek néhány hete közgyűlést tartottak, amelyben kimondták: nem kívánnak minősített gyülekezet lenni, és a kiválasztott lelkészt szeretnék a faluba hozni. Osváth Csaba szerint lehetetlen, hogy 2002-ben is, 2009-ben is 765 tagja lett volna a gyülekezetnek, ahogyan az az esperesi okiratban szerepel. Idén január 1-jén 722 tagot tartott nyilván a lelkész, de ez a szám sem hiteles, hiszen több család is elköltözött időközben, több személy elhunyt, ezért ha az év végéig kitisztázzák ezek helyzetét, a gyülekezet létszáma 700 alá csökken.
Ezért is kifogásolják azt, hogy nemrég 722 személyes gyülekezetként tüntették fel Harasztkereket a lelkészi pályázat meghirdetésekor. Elégedetlenek azzal is, hogy az esperesi hivataltól egyszer azt mondták, hogy 2014 végéig számítanak minősített gyülekezetnek, utána pedig 2015 májusát jelölték meg. Emellett azt kifogásolják a harasztkerekiek, hogy az esperesi hivatal nem tud felmutatni egyetlen jegyzőkönyvet sem, amelyből kitűnik, hogy a gyülekezet kérte volna a minősítést. Úgy érzik, mások akarnak fejük fölött dönteni, és ezt nem fogadják el. Osváth Csaba elismeri: megtörténhet, hogy a volt lelkész mulasztása miatt minősítették a gyülekezetet, de szerintük méltánytalan, hogy ezért a falut „büntessék”.
Az egyházi törvények világosak
A Marosi Református Egyházmegye esperese, Lőrincz János érdeklődésünkre elmondta, hogy a május 28- i esperesi vizitáción, amelyen a polgármester is jelen volt elmondta, hogy a gyülekezet minősített, és a lelkész nyugdíjba vonulását követő átadás-átvételkor újra megerősítette ezt. Amikor a gyülekezet megnevezte azt, akit szeretne meghívni, mondta, hogy minősített gyülekezet révén ez nem lehetséges, mert a kiválasztott személynek nincs meg a kellő szolgálati éve. A gyülekezet minősítését az egyházkerületi közgyűlés végzi, s a harasztkereki gyülekezetnek 2009-ben küldtek egy hivatalos, iktatott levelet, amelyben rákérdeztek, hogy szeretnének-e továbbra is minősített gyülekezet maradni vagy sem.
A kérdésre a harasztkeréki gyülekezettől nem érkezett válasz, így továbbra is, a 2015-ben esedékes egyházkerületi közgyűlésig minősített gyülekezet marad, menet közben nem lehet ezen változtatni. Az egyházmegye vezetőjétől megtudtuk, hogy a minősítés a gyülekezetnek egy joga, amiről nem lehet egyszerűen lemondani. Az egyházkerületbe 450 lelkipásztor van, aki meghívható és megválasztható.
„A megüresedett helyet be lehetett volna tölteni meghívásos alapon, ezzel nem kívánt élni a gyülekezet. Jelenleg meghirdettük a pályázatot, december elejéig fogadják a jelentkezőket, utána azokat, akik megfelelnek az előírásoknak, sorra meghallgatják a harasztkerékiek, és szavaznak arról, hogy ki legyen a lelkész. Amennyiben a pályázat meghiúsul, vagyis senkit nem választanak, az egyházkerület püspöke nevez ki oda helyettes lelkészt. A püspök úr határozottan kijelentette, hogy semmiképp nem fogja a marosjárai lelkészt kinevezni” – mondta az esperes, aki sajnálatosnak tartja, hogy a polgármester úgy avatkozott bele a lelkészválasztásba, hogy mindenképpen a törvények megváltoztatását akarja és ezzel a békétlenséget táplálja a gyülekezetbe.
„Ne döntsenek helyettünk”
Mint ottjártunkkor kiderült, a harasztkerekiek makacsul ragaszkodnak a járai lelkészhez. Szeptemberben mintegy százötvenen mentek el Járába meghallgatni ismét a fiatal lelkészt, és ez megerősítette elhatározásukat, hogy őt hozzák a gyülekezetbe, bár Gergelyfi György kijelentette: bár ő is szeretné, a Kánon ezt nem teszi lehetővé. A gyülekezetből 294 tag írt alá nyilatkozatot októberben, hogy nem ismerik el a kialakult állapotot, és kérik Gergelyfi kinevezését. Ezt magának a püspöknek vitték el. Komorzán János a legidősebb presbiter. Határozottan állítja, hogy sem a presbitérium, sem a gyülekezet nem tudott a minősítésről. A falunak sosem volt „gyenge” papja, de a kiszemelt járai lelkész szerfölött megtetszett nekik. Olyan papot szeretnének, aki folyamatosan látogatja a híveket, a betegeket, eljár a virrasztóba, kimegy a temetőre, mindemellett összefogja, szervezi és vezeti a fiatalságot is. Nyugalmazott lelkészük templomi munkájára nincs panaszuk, de nem volt közösségépítő ember, ezért ragaszkodnak a végsőkig, hogy a nekik tetsző papot hozhassák a gyülekezetbe. „A nép válasszon, ne tegyenek nekünk papot” – hivatkozik a gyülekezet óhajára és ősi hagyományára.
Kodó Ödön presbiter sem tudott a gyülekezet minősítéséről, sőt még a kifejezést sem hallotta. Az egész falu ragaszkodik a járai lelkészhez és ahhoz, hogy „mi fizetünk, ne döntsenek helyettünk”. Az utolsó lehetőségig harcolni fogunk, hogy elismerje akaratukat az esperesi hivatal – erősítette meg Vonyiga László gyülekezeti tag is, hozzátéve: „ne diktáljon nekünk más, ne küldjenek olyan személyt, akit a falu nem akar”. Hiába is próbálkoznak – toldotta meg Magyari Gizella, a harasztkerekiek inkább a templomot is bezárják.
Mindenki békét akar
A kialakult helyzet a gyülekezet nyugalmát is megbontotta. Vannak néhányan, akik nem értenek egyet a többséggel, és nem találják helyesnek azt a módot, ahogyan a többiek az igazukat keresik. A helyzet miatt a gyülekezet gondnoka nemrégiben lemondott. Megkeresésünkre egyelőre nem kívánt semmit nyilatkozni sem az esetről, sem lemondása okairól, azonban ő is, mint a gyülekezet egésze, azt szeretné, ha az áldatlan állapot mihamarabb megszűnne. Vonyiga László egyháztag is úgy véli, az eset sokat árt, „összehúzza” a szomszédokat, barátokat. Ezért most mindenki arra vár, hogy a pályázati időszak végén milyen irányba mozdulnak el a dolgok. Azt remélik, hogy a pályázati időszak után valamiképp érvényesülhet akaratuk.
Koronkán vasárnap nemcsak az államelnök-jelöltek nevére lehet pecsételni. Egy másik szavazólapot is kapnak a helyiek, akik arról nyilváníthatnak véleményt, hogy akarják-e, hogy a településükön tömbházak épüljenek.
Kigyulladt személygépkocsihoz riasztották a segesvári hivatásos tűzoltókat szombatról vasárnapra virradó éjszaka.
Idős édesapját keresi egy férfi Marosvásárhelyen, aki napok óta nem tért haza.
Munkaszüneti napon sem pihentek a Maros megyei közlekedésrendészek: közel 300 autóvezetőt igazoltattak, alkohol- és drogteszteket végeztek, de volt, akinek a jogosítványát is bevonták, más szabálysértők pénzbírságot kaptak.
Három autó ütközött össze Segesváron péntek délelőtt a 13-as jelzésű országúton, hárman megsérültek – adja hírül a Maros megyei tűzoltóság.
Az egykor zászlókkal menetelő május elsejei tömeget a rendszerváltás után felváltották a fűbe terített kockás plédek, közös miccsezések, amolyan családias tavaszi ünneppé vált. Aztán ez is kezd kikopni, ma új tartalommal ruházzák fel a munka ünnepét.
Személyazonossági igazolványok kibocsátása miatt hétvégén nyitva tart a marosvásárhelyi lakossági nyilvántartó hivatal – olvasható a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal Facebook-oldalán.
Kigyulladt Szászrégenben egy elektromos háztartási készülékeket raktározó csarnok, a hatóságok RO-ALERT figyelmeztetést küldtek a város lakóinak a sűrű füst miatt – tájékoztatott kedden a Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Noha a mikrofonok és a hangosítópult elárulta, hogy nem csak beszélgetni jöttek ki a térre a néptáncosok és népzenészek, a Maros Művészegyüttesnek így is sikerült két villámcsődülettel meglepnie a járókelőket a tánc világnapján.
Lánccal és lakattal egy vonat elé, a sínekhez kötötte magát egy férfi kedden a marosvásárhelyi vasútállomáson. A 73 éves férfi a tanúk szerint az alacsony nyugdíja miatti elégedetlenségét akarta kifejezni ezzel.
szóljon hozzá!