Lassan három hónapja nincs saját lelkésze a harasztkereki református gyülekezetnek, ugyanis a nyugalmazott lelkész helyébe egyelőre nem sikerült újat választani. A gyülekezet nagy része ragaszkodik ahhoz, hogy az előre kiszemelt lelkészt hozhassa a faluba, de az egyházi rendszabályzat szerint ez nem lehetséges. A falubeliek többsége viszont kész dacolni az egyházi hatósággal is.
2014. november 18., 10:342014. november 18., 10:34
Molnár József nyugalmazásával szeptember 1-jétől megüresedett a harasztkereki lelkészi állás. A faluban ősi szokás, hogy maguk választanak papot és harangozót, ám ebben az esetben akadályba ütköztek. Ugyanis kiderült, hogy a gyülekezet minősítettnek számít, ezért a Kánon (egyházi törvénykönyv – szerk. megj.) szerint csak olyan lelkész hívható meg, akinek legalább öt év önálló lelkészi szolgálata van, ami a második lelkészképesítő vizsga után kezdődik A gyülekezet már kiszemelt magának egy lelkészt, de annak csak három éve van, ezért nem foglalhatja el az állást. A hívek többsége azonban ragaszkodik ahhoz, hogy óhajukat tiszteletben tartsa az egyházi hatóság. Ottjártunkkor kijelentették: akár be is zárják a templomot, ha más lelkészt neveznek ki ide.
Ki tévedett?
Osváth Csaba, Ákosfalva polgármestere harasztkereki lakos, a gyülekezet tagja. Nem ő a leghivatottabb személy ebben a kérdésben, de feladatának tekinti, hogy a papválasztás ügyében ő is eljárjon a falu érdekében – ismerte el portálunknak. Ezért az ügy részleteibe is tőle kaptunk elsőként betekintést. Amikor szeptemberben a beszolgáló lelkész átvette a gyülekezetet az esperes jelenlétében, akkor derült ki, hogy a gyülekezetet minősítették, ezért csak bizonyos feltételek mellett választhat lelkészt. A gyülekezet azonban erről semmit sem tudott mindeddig, és már kiszemelte magának a marosjárai lelkészt, aki egyszer beszolgált itt az idén, és nagyon elnyerte a hívek tetszését. Az Erdélyi Református Egyházkerület püspökéhez, főtiszteletű Kató Bélához is fordultak, hogy megoldást találjanak, de ott is azt a választ kapták: a szabályzatot nem lehet átlépni.
A gyülekezet tulajdonképpen a minősítés kérdése miatt bolydult meg, hisz ez tudtuk nélkül történt – állítják. A nyugalmazott lelkész nyilatkozatot tett, hogy nem tudott az eljárásról. A harasztkerekiek néhány hete közgyűlést tartottak, amelyben kimondták: nem kívánnak minősített gyülekezet lenni, és a kiválasztott lelkészt szeretnék a faluba hozni. Osváth Csaba szerint lehetetlen, hogy 2002-ben is, 2009-ben is 765 tagja lett volna a gyülekezetnek, ahogyan az az esperesi okiratban szerepel. Idén január 1-jén 722 tagot tartott nyilván a lelkész, de ez a szám sem hiteles, hiszen több család is elköltözött időközben, több személy elhunyt, ezért ha az év végéig kitisztázzák ezek helyzetét, a gyülekezet létszáma 700 alá csökken.
Ezért is kifogásolják azt, hogy nemrég 722 személyes gyülekezetként tüntették fel Harasztkereket a lelkészi pályázat meghirdetésekor. Elégedetlenek azzal is, hogy az esperesi hivataltól egyszer azt mondták, hogy 2014 végéig számítanak minősített gyülekezetnek, utána pedig 2015 májusát jelölték meg. Emellett azt kifogásolják a harasztkerekiek, hogy az esperesi hivatal nem tud felmutatni egyetlen jegyzőkönyvet sem, amelyből kitűnik, hogy a gyülekezet kérte volna a minősítést. Úgy érzik, mások akarnak fejük fölött dönteni, és ezt nem fogadják el. Osváth Csaba elismeri: megtörténhet, hogy a volt lelkész mulasztása miatt minősítették a gyülekezetet, de szerintük méltánytalan, hogy ezért a falut „büntessék”.
Az egyházi törvények világosak
A Marosi Református Egyházmegye esperese, Lőrincz János érdeklődésünkre elmondta, hogy a május 28- i esperesi vizitáción, amelyen a polgármester is jelen volt elmondta, hogy a gyülekezet minősített, és a lelkész nyugdíjba vonulását követő átadás-átvételkor újra megerősítette ezt. Amikor a gyülekezet megnevezte azt, akit szeretne meghívni, mondta, hogy minősített gyülekezet révén ez nem lehetséges, mert a kiválasztott személynek nincs meg a kellő szolgálati éve. A gyülekezet minősítését az egyházkerületi közgyűlés végzi, s a harasztkereki gyülekezetnek 2009-ben küldtek egy hivatalos, iktatott levelet, amelyben rákérdeztek, hogy szeretnének-e továbbra is minősített gyülekezet maradni vagy sem.
A kérdésre a harasztkeréki gyülekezettől nem érkezett válasz, így továbbra is, a 2015-ben esedékes egyházkerületi közgyűlésig minősített gyülekezet marad, menet közben nem lehet ezen változtatni. Az egyházmegye vezetőjétől megtudtuk, hogy a minősítés a gyülekezetnek egy joga, amiről nem lehet egyszerűen lemondani. Az egyházkerületbe 450 lelkipásztor van, aki meghívható és megválasztható.
„A megüresedett helyet be lehetett volna tölteni meghívásos alapon, ezzel nem kívánt élni a gyülekezet. Jelenleg meghirdettük a pályázatot, december elejéig fogadják a jelentkezőket, utána azokat, akik megfelelnek az előírásoknak, sorra meghallgatják a harasztkerékiek, és szavaznak arról, hogy ki legyen a lelkész. Amennyiben a pályázat meghiúsul, vagyis senkit nem választanak, az egyházkerület püspöke nevez ki oda helyettes lelkészt. A püspök úr határozottan kijelentette, hogy semmiképp nem fogja a marosjárai lelkészt kinevezni” – mondta az esperes, aki sajnálatosnak tartja, hogy a polgármester úgy avatkozott bele a lelkészválasztásba, hogy mindenképpen a törvények megváltoztatását akarja és ezzel a békétlenséget táplálja a gyülekezetbe.
„Ne döntsenek helyettünk”
Mint ottjártunkkor kiderült, a harasztkerekiek makacsul ragaszkodnak a járai lelkészhez. Szeptemberben mintegy százötvenen mentek el Járába meghallgatni ismét a fiatal lelkészt, és ez megerősítette elhatározásukat, hogy őt hozzák a gyülekezetbe, bár Gergelyfi György kijelentette: bár ő is szeretné, a Kánon ezt nem teszi lehetővé. A gyülekezetből 294 tag írt alá nyilatkozatot októberben, hogy nem ismerik el a kialakult állapotot, és kérik Gergelyfi kinevezését. Ezt magának a püspöknek vitték el. Komorzán János a legidősebb presbiter. Határozottan állítja, hogy sem a presbitérium, sem a gyülekezet nem tudott a minősítésről. A falunak sosem volt „gyenge” papja, de a kiszemelt járai lelkész szerfölött megtetszett nekik. Olyan papot szeretnének, aki folyamatosan látogatja a híveket, a betegeket, eljár a virrasztóba, kimegy a temetőre, mindemellett összefogja, szervezi és vezeti a fiatalságot is. Nyugalmazott lelkészük templomi munkájára nincs panaszuk, de nem volt közösségépítő ember, ezért ragaszkodnak a végsőkig, hogy a nekik tetsző papot hozhassák a gyülekezetbe. „A nép válasszon, ne tegyenek nekünk papot” – hivatkozik a gyülekezet óhajára és ősi hagyományára.
Kodó Ödön presbiter sem tudott a gyülekezet minősítéséről, sőt még a kifejezést sem hallotta. Az egész falu ragaszkodik a járai lelkészhez és ahhoz, hogy „mi fizetünk, ne döntsenek helyettünk”. Az utolsó lehetőségig harcolni fogunk, hogy elismerje akaratukat az esperesi hivatal – erősítette meg Vonyiga László gyülekezeti tag is, hozzátéve: „ne diktáljon nekünk más, ne küldjenek olyan személyt, akit a falu nem akar”. Hiába is próbálkoznak – toldotta meg Magyari Gizella, a harasztkerekiek inkább a templomot is bezárják.
Mindenki békét akar
A kialakult helyzet a gyülekezet nyugalmát is megbontotta. Vannak néhányan, akik nem értenek egyet a többséggel, és nem találják helyesnek azt a módot, ahogyan a többiek az igazukat keresik. A helyzet miatt a gyülekezet gondnoka nemrégiben lemondott. Megkeresésünkre egyelőre nem kívánt semmit nyilatkozni sem az esetről, sem lemondása okairól, azonban ő is, mint a gyülekezet egésze, azt szeretné, ha az áldatlan állapot mihamarabb megszűnne. Vonyiga László egyháztag is úgy véli, az eset sokat árt, „összehúzza” a szomszédokat, barátokat. Ezért most mindenki arra vár, hogy a pályázati időszak végén milyen irányba mozdulnak el a dolgok. Azt remélik, hogy a pályázati időszak után valamiképp érvényesülhet akaratuk.
Átszervezési terv miatt mulasztással és nemtörődömséggel vádolják a mikházi Felnőtt Neuropszichiátriai Rehabilitációs Központ vezetőségét az alkalmazottak. Szerintük nem néhány beteget helyeztek volna át, hanem teljesen ki akarták üríteni az intézményt.
Látványetetésekkel, sportvetélkedőkkel és rendhagyó divatbemutatóval ünnepli 62. születésnapját a marosvásárhelyi állatkert.
Őrizetbe vették a rendőrök azt az 54 éves, szászrégeni férfit, akit egy kilencéves kislánnyal szembeni molesztálással gyanúsítanak.
Mintegy 400 négyzetméteren pusztított a tűz péntekre virradó éjszaka Balavásáron: egy ipari csarnok és a közelében álló lakóház is lángra kapott. A tűzoltók több egységgel, órákon át küzdöttek a lángokkal.
Az alapítvány szerint a marosvásárhelyi reptéren nem jelennek meg magyar nyelven is a közérdekű információt tartalmazó feliratok, ezért annak vezetője bírósághoz fordult. A reptér igazgatója szerint a panasz nem valós, el is magyarázta, miért.
Újabb részleteket közölt a Maros Megyei Rendőr-főkapitányság a csütörtök délutáni marosvásárhelyi ejtőernyős incidensről.
Tizenharmadik alkalommal is elrajtolt Marosvásárhely magyar közösségének legnagyobb rendezvénye, a Vásárhelyi Forgatag csütörtök este. Összesen 370 programmal várja a látogatókat a következő napokban a város több helyszínén, de főként a Várudvarban.
Marad a kilométerenkénti 41 banis támogatás azoknak a Maros megyei diákoknak, akik ősztől nem tudnak tömegközlekedéssel iskolába ingázni. A megyei önkormányzat a szeptember 7-én kezdődő tanévre is változatlan összegű átalánydíjat hagyott jóvá.
Két katona megsérült csütörtök délután egy ejtőernyős gyakorlat során Marosvásárhelyen – közölte a különleges műveleti erők parancsnoksága.
Tiltakoznak a mikházi neuropszichiátriai intézet alkalmazottai a megkezdett átszervezés ellen, mert a gondozottak áthelyezésével együtt őket is más településekre küldenék dolgozni. Az igazgatóság szerint ideiglenes intézkedésről van szó.
szóljon hozzá!