Már csak életképes pályázatokat kell benyújtani ahhoz, hogy elkölthessenek több mint harmincmillió eurót

s ezek a lakosok életkörülményeinek javulását és a környezetkímélő tömegközlekedés bevezetését célozzák meg. A rövid- és középtávú városfejlesztési tervekben többek között játszóterek, parkok, oktatási központok kialakítása, korszerű tömegközlekedés megszervezésre, aszfaltozott utcák, emeletes és föld alatti parkolók, kerékpárutak szerepelnek, három Maros-híd, és természetesen nem hiányzik a Tudor és a volt November 7. lakótelepet a Somostetővel összekötő libegő sem.

Egy nemkormányzati szervezeteknek helyet adó központot is szeretne kialakítani a városháza, ez a Dózsa György út 9. szám alatt, a volt Hangya épületben működne.

A közlekedési stratégiában többek között szerepel a kerékpárutak kiépítése, több utca korszerűsítése, a földutak teljes felszámolása, föld alatti és emeletes parkolók építése a főtér, a nagykórház és a Somostető közelében, a Győzelem és Rózsák tere teljes korszerűsítése.

A turizmus fejlődését többek között a Víkendtelep bővítésétől, a Poklos és Maros partján kialakítandó zöld parkok létrehozásától, a sportlétesítmények bővítésétől és az úgynevezett olimpiai falu megépítésétől várják. De felélesztenék a Drakula tervet is, amelynek révén Marosvásárhely érintésével, látogatásával Segesvárra „csalnák” a külföldi vendégeket.

A szennyezés csökkentése, környezetvédelem fejezet alatt többek között a vegyipari kombinát meddőhányója felszámolásának befejezése és egy napelempark kialakítása szerepel, de a városháza szeretné, ha rendbe tehetné a meggyesfalvi volt téglagyár környékét is.

A Vásárhelyi Hírlap érdeklődésére a városháza sajtószóvivője, Cosmin Blaga elmondta, hogy

s a két tanulmányban szereplő tervek minél nagyobb részét megvalósítani. 2018. január 19-ig be kell nyújtania a legfontosabbnak tartott, prioritást élvező projektek vázlatát az előválogatást végző bizottsághoz. Az itt dolgozó szakemberek fogják eldönteni, hogy melyek azok a tervek, amelyek megfelelnek a kiírásoknak és támogatásra érdemesek. Majd 2018. december 31-ig be kell nyújtani a jóváhagyott projektek támogatási kéréseit. Végül 2019. január 1-jétől további pályázatokat lehet benyújtani, de ebben az esetben Marosvásárhely már más megyejogú városokkal száll versenybe a vissza nem térítendő támogatásokért. Arra a kérdésünkre, hogy a város első körben mit kezel prioritásként és milyen pályázatokat fog benyújtani, nem kaptunk választ.

Gál Sándor is kíváncsian várja, hogy az elkövetkező években a városfejlesztési és mobilitási tervekből melyek lesznek azok az elképzelések, amelyek elsőbbséget élveznek. Elismeri, hogy a mobilitásterv elkészítése során szervezett közvitákon elhangzott, többek között több, általuk benyújtott javaslat is bekerült a dokumentumba. Azonban erős fenntartásai vannak arra vonatkozóan, hogy ezekből melyek és mikor fognak megvalósulni.

Mint elmondta,

Példaként említi, hogy a lakótelepeken parkolólóházakat fognak építeni, de az ott lakókkal senki nem konzultált, s a pontos hely, helyek sincsenek kijelölve.

„Évek óta beszélnek arról, hogy a Poklos patak mentén kerékpárutakat alakítanak ki, s ezt meg lehetne valósítani viszonylag kis összegből, helyi költségvetésből. De azonkívül, hogy néha meglebegtetik ezt a tervet, semmi konkrétum nem történt. Nem akadt senki, aki komolyan felvállalja ezt az ügyet, például a tanácsosok közül, s elérje, hogy legalább a pontos terv elkészítésének költsége kerüljön be a jövő évi költségvetésbe. Vagy, ha a kerékpárutaknál vagyunk a nagy Maros-híd felújítása kapcsán is többször kértük, hogy ha már általános felújítás lesz, készítsék el a kerékpársávot is. Leveleztünk a hivatallal, talán az erről szóló helyi tanácsi határozatba is bekerült, hogy lesz. De az elmúlt 16 év azt bizonyítja, hogy Vásárhelyen alapvetően mindent az autós forgalomnak rendelnek alá, így csak akkor hiszem, hogy a Maros-hídon keresztül kerékpársáv vezet, ha már meg lesz rajzolva és használni lehet. Visszatérve a mobilitástervre, sok jó ötlet van benne, de nincsenek kidolgozva, s ezért kételkedek benne, hogy elsőbbséget fognak élvezni és megvalósulnak” – mondta a Marosszéki Alapítvány elnöke, aki pozitív példaként említette Kolozsvárt, ahol több konkrét lépés történt az élhető városért: lezárták a központ egy részét a gépkocsik előtt, több emeletes parkolóházat építettek, külön buszsávot alakítottak ki.