
Potápi Árpád János: a pályázattal támogatott mintegy kétezer cél több száz külhoni magyar közösség életét és mindennapjait fogja segíteni
Fotó: Pinti Attila
Közel kétezer külhoni szervezet nyert támogatást a Nemzetpolitikai Államtitkárság által meghirdetett Együttműködő Nemzet Program „Külhoni szervezetek működésének, fejlesztéseinek, eszközbeszerzéseinek, valamint programjainak és rendezvényeinek támogatása” című pályázati kiírás keretében – közölte Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára.
2024. június 25., 17:222024. június 25., 17:22
A szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményben az államtitkár felidézte: 2024 az együttműködő nemzet éve a nemzetpolitikában. Ennek jegyében hirdették meg a külhoni magyar szervezeteknek szóló pályázati felhívást 2024 márciusában. A pályázat célja
a Magyarország határain kívül élő magyarság szülőföldjén való boldogulásának,
Magyarországgal való kapcsolatai fejlesztésének előmozdítása,
valamint magyar nemzeti azonosságtudatának megerősítése volt.
A kiírásra a magyarság szülőföldön való boldogulása szempontjából meghatározó tevékenységet folytató szervezetek nyújthattak be pályázatot működésük, fejlesztéseik és eszközbeszerzéseik támogatására, valamint programjaik és rendezvényeinek megvalósítására.
A támogatható célok között szerepelt többek között az infrastrukturális fejlesztés és eszközbeszerzés támogatása, képzőművészeti alkotások (szobor, emlékjel, emléktábla) létrehozásának támogatása, magyar nyelvű írott és elektronikus sajtó, könyvkiadás, támogatása, oktatási-nevelési, kulturális és hagyományőrző programok, rendezvények, fesztiválok, valamint szórványprogramok támogatása, hitéleti, egyházi, ifjúsági és sportprogramok támogatása.
A felhívásra 2161 pályázat érkezett, amelyből összesen 1922 nyert támogatást. A nyertes pályázatok száma régiónként: Erdély – 1028, Felvidék – 453, Vajdaság – 218, Kárpátalja – 164, Horvátország – 41, Szlovénia – 18.
Potápi Árpád János kiemelte: a pályázattal támogatott mintegy kétezer cél több száz külhoni magyar közösség életét és mindennapjait fogja segíteni, az egyházi területtől kezdve a kulturális, oktatási és ifjúsági programokon át a sport területéig. Hozzátette: a külhoni magyarság intézményrendszerének folyamatos és kiszámítható támogatása a külhoni magyar civil és egyházi szervezetek segítésén keresztül a jövőben is kiemelt nemzetpolitikai cél marad.
Hargita Megye Tanácsának vezetése szerint novembertől a megyei önkormányzat működtetése, az intézmények finanszírozása és a már elvégzett beruházások számláinak kifizetése is veszélybe kerülhet. Költségvetés-kiigazításra várnak Bukarestből.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök Nicușor Dan államfő nyilatkozatára reagált kedd este.
Tizenkét Hargita megyei település része a védőkörzetnek és megfigyelési zónának, amelyet a veszettség megjelenése miatt jelöltek ki. Az állategészségügyi kivizsgálás zajlik, veszettség ellen oltják az állatokat, de több ember is védőoltást kapott.
A védelmi minisztérium kedd este közölte, hogy befejezték a helyszíni vizsgálatokat a Brăila megyei Gropeni térségében; a katonák egy krátert és drónmaradványokat azonosítottak.
A Hargita Megyei Nevelési Tanácsadó és Erőforrás Központnak el kell hagynia jelenlegi épületét, ezért a megyei önkormányzat egy 280 négyzetméteres helyiséget bérel számára a csíkszeredai Venczel József utcában.
A bukaresti ítélőtábla kedden helyt adott a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) fellebbezésének, és elrendelte Călin Georgescu volt államfőjelölt harmincnapos előzetes letartóztatását.
Optimistán nyilatkozott Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök a kormánya beiktatásáról szóló szerdai parlamenti szavazás előtt.
Nicușor Dan államfő kedden kijelentette, elérkezett az ideje a jelenlegi politikai válság lezárásának, de véleménye szerint az előre hozott választások nem jelentenek megoldást.
Mircea Abrudean szenátusi elnök szerint nem szabad kizárni az előrehozott választások lehetőségét, ha a parlament szerdán nem szavaz bizalmat a Siegfried Mureșan által javasolt kormánynak.
Romániában az egyik legalacsonyabb a felsőfokú végzettségűek aránya az OECD-tagállamok és -partnerországok között, miközben az oktatásra fordított közkiadások is jelentősen elmaradnak a szervezet átlagától.
szóljon hozzá!