Olimpia néven 1973 után, a mai moziépület átadását követően élte fénykorát. A műfaj rendszerváltás utáni hanyatlása ellenére egészen az ezredforduló elejéig fenn tudott maradni. A látogatottság viszont évről évre drasztikusan csökkent, ezért 2005-ben lakat került rá.

Mozi mint közösségi élmény

A kisvárosi mozik bukására számos magyarázat létezik, annak ellenére is, hogy a napjainkban működő filmklubokat rendszeresen látogatják, a TIFF is évről évre népszerűbb, és a nagyobb költségvetéssel rendelkező nagyvárosi mozik is tele vannak. Az első két verzió népszerűsége talán éppen a közösségi élményben rejlik. Mind a filmklubok, mind a TIFF-en történő vetítéseket közönségtalálkozók követik, amelyek során a beszélgetések közösségi élménnyel gazdagítják a nézőt. Fontos elem még a kínálat, amelyet egy nagyobb költségvetésből gazdálkodó mozinak nem nehéz színessé, változatossá, aktuálissá tennie. Ez talán az egyik leghelytállóbb magyarázat a kisvárosi mozik bukására, ugyanis nehezen beszerezhető filmekkel nem tudnak dobbantani, a választék bősége és frissessége nélkül pedig nehéz lépést tartani az internet világában otthonosan mozgó nemzedékkel, amely ma már minden kedvére való filmet meg tud nézni, mire az egy kisvárosi mozivászonra kerülne.

Az élményteremtés szinte lehetetlen dolognak tűnt, ám a Vándormozi lelkes csapata megcáfolni látszik ezt a jelenséget. Az eddigi tapasztalatok alapján úgy fest,

Ennek hatására a mozik és különböző közösségi terek előtt újra kígyózó sorokban álltak az emberek, vetítésre várva – egyelőre azonban nem rendszeres gyakorisággal.

Újraértékelődött a moziélmény

A székelyudvarhelyi Filmklub megalapítója, Szabó Károly szerint a közel húszéves hiány kompenzálására mintegy nosztalgiaként újraértékelődött az emberekben a mozizás mint közösségi élmény. Ehhez természetesen nagyban hozzájárult a magyar sikerfilmek bemutatása, hiszen két évvel ezelőtt, a Saul fia bemutatóján telt meg újra a „régi mozi”, de a Vándormozi által idehozott filmek, a Kincsem és A Viszkis is rég nem látott népszerűségnek örvendtek. Szabó Károly úgy gondolja, a mozizás reformjának kezdetéről beszélhetünk, és érdemes volna az emberek pozitív hozzáállására építve ismét eredeti rendeltetése szerint használni a mozi épületét, hiszen profitorientált intézmény lehetne belőle, ami a városnak is kedvezne.

A Vándormozi ötletgazdája, Venczel Endre tavaly októberben lapunknak azt nyilatkozta, tervük szerint havonta szeretnének filmeket vetíteni, esetleg heti egy alkalommal, ám ezt a tervet Udvarhelyen az is befolyásolja, hogy a volt Stúdió Mozi más kulturális rendezvénynek is otthont ad.

Egyelőre nem lesz rendszeres vetítés

A városháza kommunikációs felelősét is megkérdeztük arról, szerepel-e az önkormányzat megvalósításra váró tervei között, hogy ismét állandó jelleggel moziként működő intézményt hozzanak létre a II. Rákóczi Ferenc utcai épületben. Ember Attila szerint bár elképzelhető, hogy a későbbiekben elmennek ebbe az irányba,

Mivel jelentősen megcsappant a Bukaresttől a városi önkormányzatoknak ítélt összeg, most a közegészségügyi és oktatási intézmények élveznek prioritást. Hozzátette, ettől függetlenül továbbra sem maradnak el a vetítések, de az épületen más kulturális rendezvények szervezőivel kell osztoznia a mozikedvelő közönségnek.