
A Tarisznyás Márton Múzeum megbízott igazgatója, Szőcs Levente mutatja a képzőművészeti gyűjtemény tárolórendszerét
Fotó: Gergely Imre
A gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum elérkezett a 21. századba, az intézmény történetében először kapott korszerű raktározóhelyet a múzeumi gyűjtemény. 15 ezer tárgyat tudnak így megőrizni a következő generációknak.
2020. december 23., 19:372020. december 23., 19:37
Az egykori szülészet Kárpátok utcai épületének második emeletére költöztettek a múzeum munkatársai mintegy 15 ezer tárgyat, régi bútorokat, használati eszközöket, néprajzi és képzőművészeti értékeket és hasonlókat. A költözésre részben azért volt szükség, mert eredeti otthonuk – a múzeum épülete – felújítás alatt áll, de egyébként is
A több mint egy éves folyamat eredményeit mutatta be Csergő Tibor, korábbi múzeumigazgató, és jelenlegi polgármester, valamint Szőcs Levente megbízott múzeumigazgató.
Az épület belső tereit előbb fel kellett újítani, felszerelni a korszerű eszközökkel, amelyek részben a biztonságot garantálják a tűz vagy épp betörések ellen, másrészt pedig olyan fényviszonyokat és mikroklímát is létrehoznak, amelyekben az itt tárolt tárgyak állapota hosszú időre megőrizhető – hangzott el. A termekbe korszerű polcrendszerek kerültek – ami szintén hiányzott eddig a múzeumnál – de amit kiemelkedően jelentős megvalósításnak tartanak az, hogy a Bethlen Gábor Alap egymillió forintos támogatásával
Ide a mintegy 1000 darabból álló kollekció háromnegyede fért be. A 15 ezer tárgyat egyenként kezelték, konzerválták és csak azt követően történt meg az elhelyezésük az új raktárban. A második emeleti helyiségekbe kézben cipeltek fel mindent, egyebek mellett a szekrényeket, vagy kovácsüllőt is a múzeum munkatársai.
A múzeum lelke a raktár – mutatott rá Csergő Tibor, hiszen itt őrzik meg a tárgyakat a későbbi generációknak. A korábbi és jelenlegi intézményvezető tájékoztatásából kiderült, hatalmas előrelépés az, hogy korszerű raktárhelyiségekbe költözhetett a múzeum anyaga, de
Az épületben van bővítési lehetőség, és az évek óta nem működő teherliftet is használhatóvá teszik. Az egykori szülészet épületében található egyébként a városháza dokumentumtára, és a telekkönyvi hivatal is. Most, hogy a múzeum raktárhelyiségei is itt vannak, elmondható, az épület a városi gyűjtemények háza lesz – fogalmazott a polgármester.
A Tarisznyás Márton Múzeum 2021-ben nyithatja meg újra a kapuit eredeti, Rákóczi Ferenc utcai épületének felújítsa után. Az ottani termekben már nem raktároznak tárgyakat, azok kiállítási célokat szolgálnak majd.
A World Vision Románia által megkérdezett tinédzserek közel negyede azt mondja, hogy a felnőttek ritkán vagy szinte soha nem hallgatják meg őket – derül ki szervezet gyermeknap alkalmából végzett felméréséből.
Az államfő szerint az eltávolítása hatással lehet a jogállamisági feltételekhez kötött uniós források lehívására is.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el hétfőn az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több folyó vízgyűjtő területére.
A vízbefulladásos balesetek megelőzését, valamint a felelős magatartás erősítését célzó országos kampányt indít június 1. és augusztus 31. között az Országos Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU).
Jelentős mennyiségű csapadékra és szélviharokra adtak ki figyelmeztetést hétfőn a meteorológusok; a riasztás 21 megyében – köztük a székelyföldiekben – érvényes a nap folyamán.
Ha Sulyok Tamás nem mond le köztársasági elnöki tisztéről, a Tisza párt módosítani fogja az alaptörvényt – mondta a miniszterelnök hétfőn Budapesten, a Sándor-palota előtt tartott sajtótájékoztatóján.
Függetlenül attól, hogy a drónt eltérítették-e vagy sem, Moszkvát terheli a felelősség, ha egy Oroszországból indított drón Románia területére jut – jelentette ki vasárnap este Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
Továbbra is betöltöm köztársasági elnöki tisztségemet, és gyakorlom az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreimet – jelentette ki az államfő vasárnap este a Facebookon közzétett videójában.
Medve jelenlétét jelezték vasárnap este az Oroszhegy községhez tartozó Tibódban, valamint Maroshévízen.
1943-ban április vége és május vége között szállították haza a keleti frontról a januári doni katasztrófa után megmaradt magyar katonákat. Nagy József történészt a veszteségekről, a székely részvételről és a román „hallgatás” okáról kérdeztük.
szóljon hozzá!