Fotó: Pinti Attila
Mióta az RMDSZ tavaly márciusban kilépett a kormányból, az erdőtulajdonosok nem kapták meg azokat a kompenzációkat, amelyek azért járnak, mert nem termelhetnek ki fát saját, de védett státuszt élvező erdeikből. Nemrég megjelent a 2024/167-es kormányrendelet, mely az idei évre szóló kifizetésekről rendelkezik, a 2023-ra járó összegek azonban nem szerepelnek benne. Hogyan tovább, lemondanak-e jussukról? – kérdeztük Porzsolt Leventét, a Zágoni Magánerdészet vezetőjét.
2024. március 17., 13:432024. március 17., 13:43
Porzsolt Levente, aki tavaly januárig Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter tanácsadója, aztán júniusig az Országos Erdőőrség főfelügyelője volt, végül visszatért a zágoni magánerdészet élére, elmondta: a védett és fokozottan védett (T1 és T2) erdőkért járó tartozásokat még 2022-ben teljes mértékben rendezték, azaz törlesztették a minisztérium addig felhalmozódott, több mint hároméves tartozását is. Akkortájt írták meg a tervezetét a most megjelent kormányrendeletnek is, amelynek a közvitája után kérték és várták az Európai Bizottság jóváhagyását a kifizetések módszertanára vonatkozóan, ez viszont augusztusra érkezett meg. Ekkor már az RMDSZ nem volt a kormánykoalíció tagja, a kormányrendelet megjelenése pedig kicsúszott 2023-ból, csak idén március 5-én jelent meg. Ám
Pedig azok bizony az erdészeti törvénykönyv szerint most is járnak: a T1-es (fokozottan védett) erdőkre hektáronként 745,35 lej, a T2-esek (védett erdők) után 364,87 lej. Ezeket Porzsolt Levente „elég korrekt összegnek” minősítette ahhoz képest, hogy az állami erdészetek profitja hektáronként 100 lej alatt van országos szinten.
A negatívumok mellett annyi pozitívuma van a rendeletnek, hogy az eddigi gyakorlattal ellentétben
Zágon esetében például 323 hektár után 118 ezer lejnyi támogatás folyik be az önkormányzati kasszába ennek a paragrafusnak köszönhetően, amit szintén az RMDSZ iktatott bele a tervezetbe.
Az elfelejtett összegekre vonatkozóan a Székelyföldi Erdőgazdálkodók és Erdőtulajdonosok Egyesületén belül arról született egyezség, hogy
Ezt a kérdést ugyanis más úton, törvénymódosítással már nem lehet rendezni, ugyanis az új pénzügyi rendelkezések szerint visszamenőleg nem adhatók ki a kompenzációk – tudtuk meg Porzsolt Leventétől. Hogy a perelés egyénileg vagy kollektív módon, társulásban történik majd meg, az még kérdéses, nyilván együttes erővel nagyobb sikerre van esély.
Kovászna megyében 59 hektár T1-es (fokozottan védett) és 5158 hektár T2-es (védett) erdő van, Hargita megyében e két kategóriában 1597, illetve 9374 hektár, Maros megyében pedig összesen 1130 hektár a védett erdők területe.
Szombaton elment otthonról, és nem tért vissza az a 16 éves marosvásárhelyi fiú, akit vasárnap már a rendőrséggel kerestetnek.
Amit tudtunk megmutattunk: közvetítettük élőben, beszámoltunk róla, képtörténetben meséltük el, most pedig videóban foglaljuk össze. Idén ilyen volt a szabadtéri ételszentelés Csíkszeredában. Jövőre ugyanitt, ugyanennyien?
Virágvasárnapi olajágszenteléssel és Szent Péter téri pápai áldással kísérve beszélgettünk a római Német–Magyar Kollégium spirituálisával, a csíkdánfalvi születésű Vízi Elemér atyával.
Sepsiszentgyörgyön is szabadtéren szentelték meg a húsvéti eledeleket vasárnap reggel. Az ünnepi pillanatokon több mint ezren vettek részt, köztük román ajkú hívek is.
A már jól bevált forgatókönyv szerint, békésen, fegyelmezetten zajlott le a magyar nyelvterület legnagyobb létszámú húsvéti eledelszentelése Csíkszeredában.
Ezrek részvételével tartották meg idén is a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését Csíkszereda főterén. Tamás József, nyugalmazott segédpüspök kiemelte: úgy üljünk asztalhoz, hogy ott magával Jézus Krisztussal találkozunk.
Csíkszeredaiak és más településekről érkezők ezrei népesítik be évek óta a Szabadság teret és környékét húsvétvasárnap reggel. Ünneplőben, katonás rendben sorakoznak fel egymás mellé, a húsvéti ételekkel megrakott kosaraikkal, hordozóikkal.
A kutatók abban többnyire egyetértenek, hogy a tojás a Kr. u. 4. századtól már biztosan kapcsolódik a húsvéthoz, miután bekerült a szentelmények közé. De már jóval a kereszténység előtt díszítették azokat, és az ősi motívumok még ma is használatosak.
Hargita megyei tűzszerészek szálltak ki szombaton Madéfalvára, ahonnan egy fel nem robbant, feltételezhetően második világháborús lövedéket szállítottak el egy mezőgazdasági területről.
Mintegy húsz hektáron szétterjedt tarlótűz megfékezéséhez riasztották a Hargita megyei tűzoltóság maroshévízi egységét és a környékbeli önkénteseket nagyszombat délután.
szóljon hozzá!