Kis falvak, ahol még a háziorvosi rendelő sem „fér el”

Köztudott ugyanis, hogy a háziorvosok a megyei egészségbiztosítási pénztárral kötött szerződésük értelmében egyéni vállalkozásként működő orvosi rendelőként üzemelnek, azaz havonta kapnak egy bizonyos összeget a biztosítótól a feliratkozott pácienseik és az elvégzett szolgáltatásaik értelmében, amelyet belátásuk szerint használhatnak fel. Ebből kell fenntartaniuk a rendelőjüket, kifizetniük asszisztenseiket, adózniuk, illetve orvosi műszereket és egészségügyi fogyóanyagokat is ebből kell vásárolniuk. A megtakarított összeg – magyarán, ami a végén megmarad – az orvos tulajdonképpeni fizetése.

A családorvosi szövetség elnöke arra is rámutatott, a szóban forgó falvak, tanyavilágok községközpontjaiban van háziorvosi rendelő, így a páciensek azt kereshetik fel betegség esetén. Ez szerinte nem okoz különösebb nehézséget, ugyanis eddig nem érkezett negatív visszajelzés a helyzettel kapcsolatban. Ráadásul sok településen nincsenek nagyobb távolságok, nem beszélve arról, hogy számos család már rendelkezik saját autóval. Soós-Szabó Klára azt is megemlítette, hogy

egy munkanapra két ilyen konzultációt számol el a biztosítási pénztár.

Sztojka Tamás kászonaltízi háziorvos szerint nem okoz különösebb nehézséget a pácienseknek, hogy időnként a nagyobb távolságok ellenére ellátogassanak hozzá kezelésre. Vannak buszjáratok, illetve taxi is e célra Kászonban. Megjegezte, hogy ő rendszeresen kijár a betegeihez is.

Fodor Aranka csíkszentmihályi háziorvos is elmondta, ha valaki nem tud elmenni a rendelőjébe, abban az esetben ő házhoz megy. A háziorvos szerint lehetetlenség, hogy minden kisebb faluban legyen rendelő, mivel kevés feliratkozott páciensből nem lehet fenntartani azt.

A Gyimesekben a nagyobb távolságok miatt sokszor nehézséget okoz a kevés háziorvosi rendelő – mutatott rá érdeklődésünkre a gyimesközéploki háziorvos. A szakember úgy véli, noha most még van háziorvos a legtöbb településen, hamarosan ez megváltozik. „Hatalmas hiányszakma ez országos szinten, ki tudja, hogy mi lesz tíz év múlva. Az egészségügyi politika sem pártolja eléggé az alaphálózati ellátást” – fogalmazott.