Kinézet és öltözet: amit eltűrnek, és amit már nem tolerálnak az iskolában

A tizenegy éves nagykárolyi Nicoleta esetéről már országosan beszélnek: szülők, pedagógusok és gyerekek osztják, hogy mit szabad és mit nem egy általános iskolás diáknak, és mit tehet a pedagógus hasonló esetekben. Az említett lányt saját kérésére éppen édesanyja vitte el egy fodrászszalonba, ahol hosszú tincseit divatos szőke árnyalatokra festették. A stílusváltás azonban nagyon nem nyerte el a pedagógusok, és kiváltképp osztályfőnöknője tetszését, aki

több alkalommal figyelmeztette tanítványát: nem járhat festett hajjal iskolába, barnítsa „vissza” a szőke hajkoronát.

Mivel a felszólításnak a diák egy hét múltával sem tett eleget, a történelem szakos osztályfőnöknő az egyik óra elején letett a leányka elé egy ollót a padra, felszólítva, hogy ott, az osztályban, diáktársai előtt saját kezűleg vágja le a festett tincseket. A kényszernyírás a gyerekek élcelődése és nevetése közepette meg is kezdődött, de nehézkesen haladt. Ekkor jelentkezett a lány egyik osztálytársnője, hogy segít, mert ért a hajvágáshoz, a segítőkészség azonban nem fejeződött be az óra végén,

még szünetben is nyiszálta-nyeste a tincseket, fülcimpáig érőre vágva vissza a korábban szinte derékig érő hajkoronát.

Az országos botránnyá dagadt ügyben vizsgálatot indított a tanfelügyelőség, nyomozást a rendőrség, a gyermek édesapja pedig be akarja perelni a tanárnőt. Az édesanya közben azt állítja, nem figyelmeztették a hajfestési tilalomra, és nem is tud iskolai rendszabályzat létezéséről. Az iskolai belső rendszabályzat szövegét egyébként a legtöbb tanintézmény módosítások nélkül vette át a szaktárcától. Ám ennek sem a 2016-os, sem a „frissített”, 2018-as változata nem tiltja a festett, tincselt frizurát.

Az eset kapcsán arra voltunk kíváncsiak, hogy mit ír elő a székelyföldi iskolák belső rendszabályzata a tanulók öltözete, hajviselete, hajfestése terén, illetve arra, hogy a pedagógusok szerint miként kellene kezelni a problémát.

A székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium honlapján is hirdetik, mi a rendszabályzat az iskola területén, a 11-es pontban pedig meghatározzák a tanulók kinézetére vonatkozó szabályokat is. „Az iskolában, iskolai tevékenységeken részt vevő tanuló nem visel kirívó öltözetet (rövidnadrág vagy túl rövid szoknya, feltűnően dekoltált vagy rövid blúz), sminket, hajviseletet (hajfestés), feltűnő manikűrt, divatékszereket” – áll a rendszabályzatban.

A tanintézet igazgatója, Tőkés Zsolt a Székelyhonnak kifejtette, hogy ha egy tizenegy éves diáklány festett hajjal jön iskolába, akkor szerinte otthon sincs minden rendben, de ha egy iskolai rendszabályzatba belefoglalják az ehhez hasonló elvárásokat, tilalmakat, akkor meg lehet előzni a bajt. „Amikor hozzánk jön a gyerek,

Ha pedig abban benne van, hogy piercing vagy tetoválás nincs, és tisztességes öltözéket várunk el, akkor a szülőnek nem lehet kifogása az ellen, ha az iskola rossz néven veszi, ha nem így jelenik meg a gyermek” – fogalmazott Tőkés Zsolt, aki szerint ha valaki narancssárgára, kékre, zöldre kezdi festeni a haját, az kirívónak minősül, és a rendszabályzatba ütközik. Elismeri, volt már példa arra is, hogy a kirívó szőkére festett hajú tanulójukat kérték meg, fesse vissza hajszínét.

„Körömfestésért nem küldjük haza a gyerekeket, de próbáljuk arra nevelni őket, hogy higgyék el, a természetes is szép” – fejtette ki az igazgató.

Néhány további iskolai rendszabályzatot átvizsgálva azt találtuk, hogy van, ahol még több tiltólistás dolgot pontosítanak a tanulók kinézetével kapcsolatban: a marosvásárhelyi Református Kollégiumban például tilos testékszerekkel, túlzott sminkkel és kirívó haj-, illetve körömszínnel, feltűnő ékszerekkel, szakadt, rendezetlen, ízléstelen feliratú ruhadarabokkal megjelenni. A lányoknak tilos mély dekoltázsú felsőt, miniszoknyát, illetve rövidnadrágot viselniük, a fiúknak kötelező a hosszú nadrág.

De a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium rendszabályzata is tiltja a feltűnő divatékszereket, a fiúknak fülbevalót, látható helyen testékszerek viselését is.

A csíkszeredai József Attila Általános Iskola igazgatója, Ferencz Salamon Alpár kérdésünkre elmondta, oktatási intézményükben sem támogatják a 14–15 év alatti diákok hajfestését, a körmök kifestését, de ezt akkor teszik szóvá, ha nagyon kirívó a tanuló kinézete. Hozzáfűzte, osztályfőnökként korábban ő is

találkozott olyan hetedikes diáklánnyal, akinek akkora épített műkörme volt, hogy alig tudta megfogni a tollat.

Akkor bizony meg kellett kérni a tanulót, hogy változtasson ezen, de ezt náluk kommunikációval szeretik megoldani, nem nyilvános megalázással. „A nagykárolyi tanár viselkedése engem a kommunizmusra emlékeztet, amikor levágták a fiúk haját, ha az nem úgy állt, ahogy elvárták. Kommunikációval kell az ilyesmit megoldani, és nagy felelősségük van a szülőknek is, hogy miként nevelik a gyerekeket” – fogalmazott.

A marosvásárhelyi 7-es számú Általános Iskolában hajfestéssel, sminkkel még nem akadt problémájuk a pedagógusoknak, de hiányos öltözet miatt már figyelmeztettek hetedik-nyolcadik osztályos diákokat.

„Ha túl rövid a szoknya, túl dekoltált a blúz, akkor figyelmeztetjük a diákot, hogy másnap ne így jöjjön, de nem küldjük haza. A fiúk hosszú haja már nem téma, ha rendezett, nem szólunk érte, belefér, de

Ezek azonban kivehetők, és ha a szülő meg is engedte, mi arra jutottunk, hogy első óra előtt ki kell vegye a diák, s a tanítás után teheti vissza” – mondta el Körtesi Sándor iskolaigazgató. Hozzátette, náluk szerencsére nem volt túl sok példa nagyon kirívó kinézetre, egy esetet tudott felidézni, amikor átvettek egy 14 éves diákot, akiről később kiderült, hogy tetovált a karja, de ugye azt már nem lehet leszedetni. „A drasztikus hajvágással nem értek egyet, mint az a nagykárolyi esetben történt. A haj a diák testének része, visszafestetni kellett volna” – vélekedett.