Az egykori sepsiszentgyörgyi városháza nagyterme nem igazán alkalmas színházteremnek, rossz az akusztikája, és kifűteni is nehéz. Nagy hidegben a színpad mögötti nagy fűtőtestek nem tudják kimelegíteni a termet, a nyári melegekben viszont a hőségtől szenvednek a színészek.

A felújított színházépületben helyet kap majd egy próbaterem is, jelenleg ugyanis le kell állnia a próbafolyamatnak, mikor átépítések zajlanak a színpadon – magyarázta az intézményvezető. Az a gond viszont továbbra is fennmarad, hogy a díszleteket a városon kívül kell raktározni, így ki- és beszállításuk sok energiát és időt felemészt. Ha ez nem így lenne, sokkal több előadást tudna játszani a társulat – vélekedett az igazgatónő.

Teljes átalakulás

Az önkormányzati képviselők elé terjesztett dokumentációból kitűnik, a színház négy épülettömbjének mindegyikén külső-belső változtatások lesznek:

• a főtéri homlokzatot visszaállítják eredeti formájába, amilyen az 1950-es években megejtett felújítás előtt volt;

• átépítik a nagytermet, újratervezik a színészöltözőket, vendégszobákat és díszletraktárt befogadó, valamint a Cimborák Bábszínház székhelyéül szolgáló B- és C- épületek helyiségeit, hogy azok funkcionálisabbak legyenek;

• a D-épületrészben, ahol most szolgálati lakások és raktárak vannak, kapnak majd helyet az irodák és kereskedelmi helyiségeket alakítanak ki bennük.

A színházat a mozgáskorlátozott nézők számára is megközelíthetővé teszik (külön liftet építenek be számukra), és az akadálymentességet a mosdókban is érvényesítik. Ugyanakkor a színházépületet ki is bővítik, a hátsó udvar felé eső oldalon még egy emeletet ráépítenek, hozzátoldanak egy próbatermet, több színészöltözőt saját zuhanyzókkal.

Az átépítés tervezésekor a színházat fenntartó városi önkormányzat azt a célt is szem előtt tartotta, hogy az épületrészekben bizonyos terek kereskedelmi célból felszabaduljanak, és a városmagban megnyílhassanak a kis sétálóutcák, amelyek átjárhatóvá teszik a központban levő épületkonglomerátumot és a szűk, zárt udvarokat.

Egyszer majd újra városháza lesz a színház?

Zsigmond Pál szerint sok szempontnak kellett megfelelni a tervezéskor. A színházépület 1856-ra lett kész, 1899-ben felújították, akkor városházaként működött, egy kisebb színpadot is magába foglalt – taglalta.

Az eddig említett követelmények mellett a tűzvédelmi szempontoknak is meg kell felelni: minden épületrészben nagyon rövid menekülőutakat alakítanak ki, amihez meg kell nyitni egy lépcsőházat (a Tribel hátsó udvarában), ahonnan a polgármesteri hivatalból, de a színház irodákból is hamar ki lehet jutni. Egyes folyósokat le kell zárni, és nyilván a nagyterem tűzbiztonságát is szükséges szavatolni. Ráadásul a műemlékvédők elvárásainak is eleget kellett tenni.

Még három év

A dokumentáció szerint a kivitelezés időtartama három év, de a hazai valóság ritkán igazodik a papírformához. Mint megtudtuk, a színházvezetés célja, hogy ez idő alatt se maradjanak el a bemutatók, előadások. Remélik, megoldható lesz majd, hogy a melléképületekkel kezdjék a felújítást, és így a nagyterem még sokáig használható marad.

A megvalósíthatósági tanulmány jóváhagyása után a műszaki terveket is el kell készíteni, ezt követően lehet majd elkezdeni keresni a kivitelezőt.